
Dunja
Mijatovic – az MTI beszámolója szerint – azt írta: Európa
önmaga körül forog, bizonytalan saját iránya és az önként
vállalt kötelezettségeinek betartása tekintetében.
Jelentésében kiemelte, az antiszemitizmus, az iszlamofóbia és a cigányellenesség riasztó méreteket öltött. A temetők meggyalázása, a vallási szimbólumot viselő emberekkel szembeni, valamint a templomok és imahelyek ellen elkövetett támadások megszaporodtak, illetve széles körben elterjedt a gyűlöletbeszéd.
Aggodalmát fejezte ki a bevándorlókkal és a menedékkérőkkel való bánásmód miatt is. Jogba ütközőnek nevezte az illegális határátlépők erőszakos kitoloncolásának általánossá váló rendszerét, valamint a határokon illegálisan átlépni próbáló emberek méltóságuktól való megfosztását célzó bánásmódot. A bevándorlók és menedékkérők ezreinek életét veszélyezteti az a rövidlátó döntés, hogy csökkentik a Földközi-tengeren végzett kutatási és mentési műveleteket - vélekedett.
Kiemelte a nemek közötti egyenlőtlenség problémáját is. Véleménye szerint lassú az előrehaladás a nemek közötti bérszakadék áthidalásában, a munkahelyeken tapasztalt megkülönböztetés kezelésében, és a nők politikai döntéshozatalban való alulreprezentált képviseletét illetően. Hozzátette a nők továbbra is ki vannak téve a "szexista gyűlöletbeszéd végtelen folyamának".
"A nemek közötti egyenlőség terén eddig elért eredményt néhány ultrakonzervatív csoport diskurzusa és kezdeményezései fenyegetik, amelyek célja az, hogy a nőket a hagyományos szerepekbe kényszerítsék vissza az emberi jogi normákkal ellentétben" - fogalmazott.
Szavai szerint a véleménynyilvánítás, és az egyet nem értés szabadsága szintén gyakori támadásnak van kitéve. Az emberi jogok védelmezői és az újságírók egyre több európai országban ellenséges környezetben dolgoznak. A jogszabályokat visszaélésszerűen őrizetbe vételre és büntetőeljárás lefolytatására használják, míg egyes politikai vezető nyilvános diskurzusban legitimizálta a lejárató kampányokat, a fenyegetéseket és a megfélemlítést.
Aggasztónak nevezte az igazságszolgáltatás befolyásolását, és azt, hogy egyes országokban fenyegetés éri a bírókat az igazságügyi terület közérdekű kérdésével kapcsolatban kifejtett véleményük szabad kinyilvánítása esetén.
Végezetül
a digitális technológiák és a mesterséges intelligencia
szabályozatlan használatának az emberi jogokra, különösen a
magánéletre, az egyenlőségre, valamint a véleménynyilvánítás
és a gyülekezés szabadságára gyakorolt negatív hatásaira hívta
fel a figyelmet. Továbbá azt hangsúlyozza, hogy a koronavírus
okozta világjárvány leküzdésének ideje alatt a tagállamoknak
fokozniuk kell erőfeszítéseiket az emberi méltóságot és az
emberi jogokat csorbító intézkedések régóta fennálló
hiányosságainak orvoslása érdekében.