Közleményében a Deloitte kiemelte: az Európai Unió jogának
értelmében állami támogatásnak minősülnek az olyan, a
kedvezményezettek számára szelektív előnyt biztosító
kedvezmények és mentességek, melyeket adójogszabályok és egyéb
adóügyi rendelkezések, pl. feltételes adómegállapítások vagy
előzetes ármegállapítások formájában nyújtottak. Ezek tiltott
állami támogatásoknak minősülnek, felkutatásukban és
azonosításukban az Európai Bizottság az illetékes szerv. A
Bizottság több multinacionális cégcsoportot is azonosított,
melyek a legtöbb esetben feltételes adómegállapítások, vagy
előzetes ármegállapítások keretében jutottak nem megengedett
előnyhöz. Jelenleg többek közt az IKEA, a Starbucks, a Nike,
valamint az élelmiszer-, és vendéglátóipari csomagolóanyagokat
forgalmazó Huhtamäki cégeknél folynak ilyen vonatkozású
vizsgálatok.
A Bizottság elmarasztaló döntései sok esetben válnak további
jogviták és fellebbezések tárgyává. Így történt ez például
az Apple és az FC Barcelona jelenleg folyó eljárásaiban is.
Mindkét esetben az Európai Unió Bíróságának elsőfokú fóruma,
a Törvényszék döntött úgy, hogy a Bizottság tévesen
állapított meg tiltott állami támogatást. Előbbi eset
aktualitása, hogy nemrég fellebbezte meg a Bizottság a Törvényszék
ítéletét, mely szerint a Bizottság nem tudta bizonyítani azt,
hogy az Apple tiltott állami támogatásban részesült volna az ír
hatóságoktól kapott feltételes adómegállapítási határozatok
által. Az FC Barcelona ügyében a legutóbbi fejlemény a bírósági
döntést megelőző főtanácsnoki indítvány, mely szerint a
csapat speciális adójogszabályok alapján részesült állami
támogatásban Spanyolországtól.
A Bizottság erőfeszítései ellenére az Európai Unió Bírósága
több esetben sem értett egyet a Bizottság állami támogatás
megállapításaival. Az ilyen esetek legfőbb példái éppen a
magyar vonatkozású, Vodafone és Tesco esetek.
Ebbe a sorba illeszkedik a magyar reklámadó ügye is, amely a
főtanácsnoki indítvány szerint nem minősül állami támogatásnak
amiatt, hogy az adó progresszív jellege bizonyos piaci szereplőket
előnyösebb helyzetbe hozott – mondta el dr. Póczak Ferenc, a
Deloitte adóosztályának partnere.
Az állami támogatásokkal kapcsolatos eljárások az elmúlt
évtizedben az agresszív adótervezés elleni uniós fellépés
legfőbb eszközei voltak, ez a súlypont azonban a jövőben
eltolódhat az OECD törekvései mentén a digitális üzletek
adóztatása és egy nemzetközi minimumadó bevezetése felé. A
Tesco és a Vodafone esete is tulajdonképpen az uniós szintű
digitális adó bevezetését készítheti elő.
Az Európai Unió jogának védelmezése mellett ez, és sok egyéb
más, akár politikai és gazdasági szempontok is felmerülnek az
állami támogatásokkal kapcsolatos esetek kapcsán.
Időről időre felmerül például, hogy a Bizottság ezeket az eljárásokat diszkriminatív jelleggel alkalmazza amerikai multinacionális vállalatok ellen, az európai cégek technológiai lemaradásának ellensúlyozására – mondta el dr. Reich András, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.
