Az Ab elnökének véleménye szerint
az új alaptörvény egyik fontos vívmánya az alkotmányjogi panasz
intézményének új szabályozása, amely egyedi ügyekben lehetővé
teszi a bírói döntés megsemmisítését, ezzel összefüggésben
pedig a bírói ítéletekben egyre gyakrabban jelennek meg közvetlen
hivatkozásként az alaptörvény rendelkezései. Az alkotmányjogi
panasz intézménye elősegíti a rendes, szakjogi bíráskodásban
is alkotmányos jogértelmezést - mutatott rá az Ab elnöke.
Az alkotmányjogi panasz - az Ab-elnök értékelése szerinti - sikerének titka a kölcsönös önkorlátozáson alapuló bírói párbeszéd. Ez az önkorlátozás az Ab részéről azt jelenti, hogy a bírói ítéleteket valóban csak alapjogi sérelem esetén semmisíti meg, a bíróságok részéről pedig, hogy ítélkezési gyakorlatukban érvényre juttatják az Ab alkotmányértelmezését. Ez a bírói párbeszéd különös hangsúlyt kap a legfőbb bírói szerv, a Kúria és az Ab kiváló szakmai kapcsolatában - fűzte hozzá.
A félévtizedes Alaptörvény
értékelésének eljött az ideje
Az Ab szerint eljött az idő a fél
évtizede, 2012. január 1-jén éltbe lépett új alaptörvény
átfogó értékelésére. Ennek jegyében indított egy évvel
ezelőtt közös kutatási programot az Ab és a Kúria az
alaptörvény érvényesülésének, ezen belül is a két
alkotmányos intézmény kapcsolatának és különösen az
alkotmányjogi panasznak a tudományos vizsgálatára - mondta dr.
Sulyok Tamás.
A pályázat nyomán országszerte több tucatnyi tanulmány készült jogtudósok, egyetemi oktatók és bírák közreműködésével, ezek legjavát mutatják be az Alkotmánybíróságon szerdán kezdődött kétnapos konferencián.
A bíróságok és az Ab jogértelmezése
összhangban kell legyen
Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke a
konferencia köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy fontos az
eleven, szakmai párbeszéd a rendes bíróságok és az Ab között.
A régióban számos példa van arra, hogy ez végzetesen elromolhat
az alkotmányjogi panasz bevezetése, az egyes bírói döntések
alkotmánybírósági megsemmisítésének lehetősége nyomán.
Fontos, hogy a tudomány képviselői a maguk objektív megközelítésével lépjenek fel közvetítőként a közös szakmai problémák megoldása érdekében. Az egyes alkotmányos intézmények saját szervezeti céljai sem teljesülhetnek, ha ellentétes a bíróságok és az Ab jogértelmezése - figyelmeztetett a főbíró.
A pályázat elérte célját: a pályaművekben számos közös problémát mutattak fel és jártak körül, ezek alapján folytatható az értelmes párbeszéd a vitás kérdésekről - mondta dr. Darák Péter.
Stumpf István alkotmánybíró a pályázatot értékelve a rendezvényen arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy folyamatosan emelkedik az alkotmányjogi panaszok száma, a bíróságok pedig az elmúlt évek során döntéseikben már több ezerszer hivatkoztak az alaptörvényre, ami - véleménye szerint - azt jelzi, hogy egy tanulási, fejlődési folyamat zajlik e téren.
(Forrás: MTI)
