A dr. Sárközy Tamás által elnökölt Magyar Jogász Egylet (MJE) rendezvényei mindig is garantáltan a hazai jogászélet szakmai igényességéről tesznek tanubizonyságot, még akkor is, ha - egyes vélemények szerint - a témaválasztások s az előadók megválasztása eddig főként az ország mindenkori törvényhozásának, törvényalkalmazásának keretében maradva a mindenkori helyzet ismertetését tűzi ki célul, s többnyire kerüli az egyes szakterületek, témakörök konfrontatívabb megközelítését.
Mindazonáltal a MJE nagyobb lélegzetű rendezvényfolyama, a vándorgyűlések sora, vitathatatlanul népszerű mind a bírák, mind az ügyészek, mind a közjegyzők és az ügyvédek körében egyaránt, s egyes rendezvényei a hazai jogászélet kiemelt eseményei közé tartoznak.
Ami az októberi vándorgyűlés bevezetőnkben is hivatkozott programpontját illeti, dr. Stump István a volt alkotmánybíró, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere, akinek az alkotmánybírósági mandátuma nyáron járt le, társelőadói felkérése és várható előadása nem pusztána a választott téma (A szuverenitás, alkotmányos identitás és az európai jog közösségi kapcsolata, illetve a napokban zajló EU-magyar kormány közötti, a jogállamiság kérdésében kialakult vita) miatt érdekes, hanem ezzel összefüggésben azért is, mert A láthatatlan alkotmány trónfosztása avagy a politikai konstitucionalisták győzelme? címmel közelmúltban tartott előadásában az MTA Politikatudományi Intézetében (ami a többi intézethez hasonlóan már kikerült az MTA felügyelete alól, de elvileg használhatja az MTA kiválósági intézet megnevezést) főleg az Alkotmánybíróság meg a kormány konfliktusairól és a kormányzás 2010 utáni átalakításáról beszélt, és egyebek mellet azt mondta:
„Magyarországon 2010 után simán előfordulhatott, hogy a kormányban pénteken kitaláltak valamit, hétfőn pedig már meg is hozták róla a jogszabályt vagy beleírták az alkotmányba. Nálunk lényegében semmi nem korlátozza a kétharmados hatalmat az alkotmánymódosításban, nincsen örökkévalósági klauzula vagy más garanciális szabály.”
Dr. Stumpf István szerint
a rendszerváltás után megtört a bizalom a politikában, ebben a bizalmi vákuumban tudott megerősödni az AB, de jött 2010 és a forradalmi jogalkotás: a cél az AB lefékezése és az alkotmányértelmezések nyomán kialakult „láthatatlan alkotmány” trónfosztása lett.
A volt alkotmánybíró szerint ez nemzetközi jelenség is volt, mert a gazdasági világválság miatt újra felvetődött a kérdés, hogy mekkora legyen az állam szerepe és a hatalommegosztás mértéke. Az előző 30-40 évben az alapjogi fundamentalizmus és a jogi konstitucionalizmus volt a főáramlat, de - mint mondotta - egyre többen jöttek azzal, hogy ez egyfajta bírói vagy alkotmánybírói kormányzáshoz vezetett.
Sajtóelemzéseket lásd itt és itt.
* * * * * * * * *
A soron következő 43. jogász vándorgyűlés tartalmi részletekről dr. Réti László, a Magyar Jogászegylet főtitkára (a Budapesti Ügyvédi Kamara korábbi elnöke) szerkesztőségünk érdeklődésére elmondta, hogy ez a szakmai találkozó amiatt is fontos esemény lesz, mert a hivatásrendek előtt most mutatkozik be dr. Varga Judit igazságügyi miniszter. Mint mondta: "izgalmasnak ígérkezik" dr. Navracsics Tibor, EU-biztos és dr. Stumpf István volt alkotmánybíró előadása a szuverenitás, alkotmányos identitás és az európai jog közösségi kapcsolatáról.
Kiemelte még dr. Bogdán Tibor kormánybiztos előadását, amelynek központi témája a fizetésképtelenségi jog újraszabályozása lesz.
De - min a főtitkár jelezte - szőnyegre kerülnek a bűnszervezet újraszabályozása, a számítógépes alkotások védelme, az előkészítő ülés hatása a büntetőeljárásban és a választottbíróságok működésének eddigi tapasztalatai is.
Elmondta azt is, hogy a rendezvény ügyészek és közjegyzők számára továbbképzési kreditpont szerzési lehetőséget biztosít.
A vándorgyűlés részletes programja ide kattintva tekinthető meg.
