Körlevelének bevezetőjében dr. Bánáti János, a MÜK elnöke (képünkön) megállapítja, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara 2014. évi választói közgyűlése határozatait megsemmisítő jogerős bírói ítélet folytán kialakult helyzetről a kar tagjai ugyan eddig is tájékozódhattak a MÜK honlapján közzétett határozatokból, valamint ugyvedek-lapja.hu közleményeiből (BÜK dosszié...) azonban szükségesnek tartja, hogy összefoglalja a tényeket és az ebből fakadó következményeket:

Mindenekelőtt határozottan leszögezi: jelenleg nincs törvényes lehetőség arra, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara megismételt választási eljárása elinduljon. Ennek magyarázataként az alábbiak szerint foglalja össze a történéseket.

Ami eddig történt

  1. A Fővárosi Ítélőtábla 2015. szeptember 24-én hirdette ki jogerős ítéletét (4.Pf.21.399/2014.), mely helybenhagyta a Fővárosi Bíróság azon első fokú ítéletét, amely megsemmisítette a BÜK 2014. február 21. napján megkezdett választói közgyőlése valamennyi határozatát. (A jogerős ítélet ellen mind a Budapesti Ügyvédi Kamara, mind a perben alperesi beavatkozóként fellépő Magyar Ügyvédi Kamara felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő.)
  2. A Budapesti Ügyvédi Kamara ezt követően közleményben jelezte, hogy az Üt.119. § (4) bekezdése alapján a 2010. évben megválasztott tisztségviselők, bizottságok mandátuma - a 2014. évi választási határozatok megsemmisítése folytán - nem szűnt meg, ezért az önkormányzati jogosítványokat a 2010. évben megválasztottak gyakorolják.
  3. Az Ügyvédi Összefogás Egyesület a kar tagjaihoz eljuttatott körlevelében jelezte, hogy a fenti jogértelmezést nem fogadják el, és álláspontjuk szerint a BÜK-nek nincs legitim vezetése. Egy későbbi körlevelükben azt is közölték, hogy 2015. szeptember 29-én levélben fordultak dr. Trócsányi László igazságügyi miniszterhez, kérve, hogy: „az Üt. 121. §-a szerinti törvényességi felügyeletet gyakorló közigazgatási szerv vezetőjeként, soron kívül szíveskedjen az Üt. 123. § (1) bekezdése alapján az illetékes törvényszékhez fordulni, és az Üt. 123. § (1) bekezdés c./ pontja alapján felügyelő biztos kirendelését kezdeményezni, tekintettel arra, hogy a kamara működésének törvényessége másképp nem biztosítható.”
  4. A Magyar Ügyvédi Kamara Elnöksége 2015. október 12-i ülésén egyhangú határozattal megerősítette a Budapesti Ügyvédi Kamara - jelen összefoglaló 2. pontjában írt - értelmezését, mely szerint a BÜK tisztségviselői az Üt. 119. § (4) bekezdése alapján a 2010. évi választások szerinti összetételben törvényesen mőködnek.
  5. Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter úr 2015. október 21-én tájékoztatott arról, hogy törvényességi felügyeleti jogkörben eljárva keresetet nyújtott be a Budapesti Ügyvédi Kamara alperes ellen „működés törvényességének helyreállítása iránt.” A kereset szerint a bíróság által kirendelendő felügyeleti biztos az Üt. 124. § (1) bekezdése szerint köteles az alperes közgyűlését összehívni. A kereset a felügyelő biztos feljogosítását kéri, hogy „kijelölje a választási bizottság és a jelölő bizottság elnökét és tagjait.”
  6. A Magyar Ügyvédi Kamara Elnöksége - az Országgyűlés által 2015. október 12-én elfogadott 2015. évi CLVI. törvénnyel módosított - 1998. évi XI. törvény 125/A. § (2) bekezdése alapján megállapította az (1) bekezdésben foglalt feltétel beálltát és e törvény felhatalmazása alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöki feladataira kijelölte dr. Havasi Dezső ügyvédet, a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara elnökét, az elnökség feladataira a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara elnökségét, és a területi kamarák fegyelmi bizottságait a BÜK fegyelmi bizottsága ügyeinek ellátására.
  7. A Magyar Ügyvédi Kamara elnökeként az Üt. 125/A.§ (1) bekezdés c./ pontja alapján a BÜK feladatainak megszervezése keretében gondoskodtam további ügyvédek kijelöléséről. (A 6. és 7. pont alatti határozatok a MÜK honlapján megtekinthetők.)
  8. Négy budapesti ügyvéd a Magyar Ügyvédi Kamara Elnöksége által meghozott az Üt. 125/A.§ (2) bekezdésére alapított határozatát peren kívüli eljárásban elbírálandó kérelemmel támadta a Fővárosi Törvényszéken.
  9. Kiemelten fontosnak tartom annak hangsúlyozását, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara köztestületi, közigazgatási és önkormányzati feladatait az átmeneti helyzetben is folyamatosan teljesíti.

A fent leírt - bírósági határozatoktól - többszörösen függő helyzet folytán jelenleg a Budapesti Ügyvédi Kamara megismételt választási folyamata nem kezdődhet meg. Erre azt követően nyílik lehetőség, ha a soron kívüli eljárásokban a Fővárosi Törvényszék határozatot hoz a felügyeleti biztos kijelölése tárgyában.

Mindebből fakadóan a BÜK helyzete a következők szerint alakulhat:

  1. Amennyiben a Kúria felülvizsgálati kérelemnek helyt ad és a jogerős ítéletet megváltoztatva a felperesek keresetét elutasítja, a 2014. február 21-én megkezdett választói közgyűlési határozatok hatályban maradnak.
  2. Amennyiben a bíróság felügyeleti biztost jelöl ki, az új választás kiírása és lebonyolítása a felügyeleti biztos joga és kötelessége.
  3. Amennyiben a bíróság a felügyeleti biztos kijelölésére vonatkozó keresetet elutasítja a választói közgyűlés kiírása és lebonyolítása a Budapesti Ügyvédi Kamara Elnökségének (illetve a jogkörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara elnökségének) feladata lesz, annak függvényében, hogy a bíróság állást foglal-e az Üt. 119. § (4) bekezdése alkalmazhatóságáról.

A Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége és a maga nevében dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke kijelenti: minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel továbbra is biztosítani kívánják az ügyvédi önkormányzatiság és ezen belül a Budapesti Ügyvédi Kamara mőködését, mert ez elengedhetetlen az ügyvédi tevékenység zavartalan folytatásához.