A bevezetőben egyebek között utalás történik arra, hogy az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. törvényerejű rendelet a rendszerváltás után 1991-ben került átfogó módosításra, majd az azt követően eltelt pár év elegendő tapasztalattal szolgált ahhoz, hogy az Országgyűlés új törvényt alkosson. Az ügyvédekről szóló jelenleg hatályos törvény tervezetét az igazságügy-miniszter hosszadalmas előkészületek után 1997. július 25. napján nyújtotta be a Parlamentnek és az azóta eltelt közel két évtized alatt lezajlott társadalmi és gazdasági változások ismét felvetették annak szükségességét, hogy az ügyvédi tevékenység működését rendező jogszabály jelentősen módosuljon, illetve az új kihívásoknak megfelelő új kódex készüljön.

Minden kérdésen felül áll - szögezi le a dokumentumban az IM -, hogy az ügyvédségnek nélkülözhetetlen szerepe van a jogállami igazságszolgáltatásban, az alapjogok biztosításában, ami alátámasztja az ügyvédi hivatás rangját a foglalkozások között. A XXI. századra az élet annyira összetetté vált, annyira sok apró szabály vonatkozik a legtermészetesebb, szinte mindennapi tevékenységünkre is, hogy minden állampolgár számára elkerülhetetlen valamilyen alapvető jogi tudás; sokkal gyakoribb azonban olyan szaktekintély, az ügyvéd segítségül hívása, aki a szükséges tudással professzionális szinten rendelkezik. Az ügyvédi pálya emiatt is vonzó a fiatalok számára; a kihívások mellett presztízst és tisztességes megélhetést biztosít a magas színvonalon és kitartással dolgozóknak. Az elmúlt években a jogalkotó kiemelt figyelmet fordított arra, hogy az igazságügyhöz kapcsolódó törvények megfeleljenek a XXI. század kihívásainak. Az Alaptörvényen felül kiemelendőek a bíróság, az ügyészség és az igazságügyi szakértők jogállási és szervezeti kereteit meghatározó jogszabályok megújítása. Az anyagi jog terén a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) és a Büntető Törvénykönyv került újraalkotásra. Az eljárási jogi törvények közül már tárgyalja az Országgyűlés a polgári perrendtartásról szóló (a továbbiakban: új Pp.), valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló (a továbbiakban: új Kp.) új törvények tervezeteit és előreláthatóan – mivel szakmai és társadalmi egyeztetése már lezajlott – az új büntetőeljárásról szóló törvény (a továbbiakban: új Be.) is hamarosan benyújtásra kerül. Az ügyvédi tevékenység, illetve az ügyvédség megfelelő intézményi működését biztosító jogi keretek újradefiniálása ebbe a jogalkotási folyamatba illeszkedik. Az ügyfelek számára a tisztességes eljáráshoz való alapjog és az adott ügyben felmerülő konkrét jog érvényesítésére csak az olyan ügyvédség képes, amely iránt fennáll a közbizalom. Ezt a bizalmat a jogalkotó azzal erősítheti, hogy az új jogszabály részleteinek kidolgozását megelőzően már szakmai és társadalmi vitára bocsátja azon fő téziseit, sarokpontjait, amelyek mentén a hatályos szabályok megújítását célozza.

A javaslatok nem tartalmazzák teljes körűen valamennyi vizsgált jogintézményt - bocsátja előre az IM -, nem is jelentik a társadalmi, illetve szakmai egyeztetés végét, hanem csak az első lépést, amelyre a nyilvánosság reagálhat. Természetesen a jogszabályban előírt további egyeztetésekre is sor fog kerülni, mielőtt a normaszöveg-javaslat az Országgyűlés elé kerülne - olvashaó a dokumentum bevezetőjében.

Az IM nyolc sarokpontja

Az IM tervezett szabályozása nyolc sarokpontban foglalja össze a javasolt változások lényegét.

Ezek a következők (zárójelben mi is kiemelünk néhány fontosabb mozzanatot, természetesen erősen ajánlva a teljes szöveg megismerését olvasóinknak):

1. Az ügyvédi tevékenység meghatározása (ennek egyik legfontosabb mozzanata: a Magyar Ügyvédi Kamara vegye fel tagságába azokat a jogtanácsosokat, akik a jövőben jogi képviseletet kívánnak ellátni, és megfelelő érdekérvényesítést és önállóságot biztosítson számukra a kamarai keretek között).

2. Az ügyvédi munkadíj (szükséges a vállalkozási jellegű szerződéseken alapuló tisztán sikerdíjas megállapodások kizárása, valamint a minimális ügyvédi rezsióradíjak rögzítését).

3. Az ügyvédek anyagi felelőssége (a kötelező felelősségbiztosítás legalacsonyabb összege törvényben kerüljön rögzítésre; a kötelező felelősségbiztosítás legalacsonyabb összegét indokolt jelentősen, legalább 20 vagy 30 millió forintos nagyságrendre emelni, tájékoztatási kötelezettséggel az ügyfelek felé az felelősségbiztosításának összegéről).

4. A kamarai szervezetrendszer tervezett módosítása (a tagok kettős kamarai tagsággal rendelkeznének; lehetőség lenne az ügyvédi aliroda székhelyen kívüli megnyitására; a jövőben kizárólag az országos kamara feladatkörébe tartozna az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben való véleménynyilvánítás, a szabályzatok megalkotása, az országos kamarai névjegyzék és egyéb nyilvántartások vezetése, az ehhez kapcsolódó egységes műszaki-informatikai háttér biztosítása, továbbá a képzések, továbbképzések tematikájának meghatározása; a továbbra is önálló köztestületként működő területi kamarák feladatkörébe tartozna a közigazgatási hatósági ügyekben való döntés, a névjegyzékekbe történő adatbevitel, a választások lebonyolítása, a képzések és továbbképzések megszervezése és lebonyolítása; a jövőben megszűnne a területi kamarák szabályzatalkotási jogköre; a területi kamarák az ügyvédjelöltek képzése és az ügyvédek továbbképzése kapcsán együttműködhetnének; az ezer főnél nagyobb tagsággal rendelkező területi kamarák esetében célszerű lenne a tisztségviselőket és az országos kamarába delegált tagokat közvetett módon, választmány útján megválasztani; szükséges lehet az elektronikus szavazás lehetővé tétele).

5. Az ügyvéd kirendelésének jogintézménye (ennek részletekbe menő rendezése).

6. A kamarai fegyelmi eljárás (a fegyelmi tanácsok regionális szinten - pl. az ítélőtáblák székhelyein - működnének; felvetődik a kamarai vezetéstől és az eljáró fegyelmi tanácstól független, megerősített státuszú fegyelmi biztosi pozíció létrehozása; az országos kamara elnöke pozitív utasítási joggal rendelkezne a fegyelmi biztosok felé az eljárás megindítása és lefolytatása tekintetében; a jelenleg kétfokú fegyelmi eljárás helyett alternatívaként felvetődik az egyfokú fegyelmi eljárás bevezetése; a kamarai határozattal szemben a polgári bíróság helyett a közigazgatási bírósághoz lehetne fordulni; indokolt a jelenlegi fegyelmi büntetések körének bővítése, a büntetések differenciálása és egyes esetekben párhuzamos alkalmazásuk lehetővé tétele).

7. Törvényességi felügyelet (pontosítandó a törvényességi felügyeleti eljárás alól kivett határozatok köre; célszerűnek látszik a törvényességi felügyelet eszközrendszerének differenciálása; sui generis eljárási szabályok megalkotása).

8. Az megújítás „menetrendje” (2018 tavaszán újabb kamarai választások esedékesek; e folyamat már az új Ügyvédi törvény alapján zajlana, hiszen - érvel az IM dokumentum - a kamarának mind strukturális felépítésében, mind pedig a választási jog szempontjából figyelembe kellene vennie a kamarába belépett jogtanácsosokat. Ezért felvetődhet, hogy a megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében a kamarai választások 2018 őszére elhalasztásra kerülnek, ez esetben pedig szükségessé válik a jelenlegi kamarai tisztségviselői mandátumoknak 2018. november 30-ig történő meghosszabbítása. Mindezek csak majd az új törvény elfogadásának, kihirdetésének időpontjához képest ütemezhetőek véglegesen.)

A dokumentum teljes terjedelmében ide kattintva olvasható.