A bevezetőben egyebek között utalás
történik arra, hogy az ügyvédségről szóló 1983. évi 4.
törvényerejű rendelet a rendszerváltás után 1991-ben került
átfogó módosításra, majd az azt követően eltelt pár év
elegendő tapasztalattal szolgált ahhoz, hogy az Országgyűlés új
törvényt alkosson. Az ügyvédekről szóló jelenleg hatályos
törvény tervezetét az
igazságügy-miniszter hosszadalmas előkészületek után 1997.
július 25. napján nyújtotta be a Parlamentnek és az azóta eltelt
közel két évtized alatt lezajlott társadalmi és gazdasági
változások ismét felvetették annak szükségességét, hogy az
ügyvédi tevékenység működését rendező jogszabály jelentősen
módosuljon, illetve az új kihívásoknak megfelelő új kódex
készüljön.
Minden kérdésen felül áll - szögezi
le a dokumentumban az IM -, hogy
az ügyvédségnek nélkülözhetetlen
szerepe van a jogállami igazságszolgáltatásban, az alapjogok
biztosításában, ami alátámasztja az ügyvédi hivatás rangját
a foglalkozások között.
A XXI. századra az élet annyira
összetetté vált, annyira sok apró szabály vonatkozik a
legtermészetesebb, szinte mindennapi tevékenységünkre is, hogy
minden állampolgár számára elkerülhetetlen valamilyen alapvető
jogi tudás; sokkal gyakoribb azonban olyan szaktekintély, az ügyvéd
segítségül hívása, aki a szükséges tudással professzionális
szinten rendelkezik. Az ügyvédi pálya emiatt is vonzó a fiatalok
számára; a kihívások mellett presztízst és tisztességes
megélhetést biztosít a magas színvonalon és kitartással
dolgozóknak. Az elmúlt években a jogalkotó kiemelt figyelmet
fordított arra, hogy az igazságügyhöz kapcsolódó törvények
megfeleljenek a XXI. század kihívásainak. Az Alaptörvényen felül
kiemelendőek a bíróság, az ügyészség és az igazságügyi
szakértők jogállási és szervezeti kereteit meghatározó
jogszabályok megújítása. Az anyagi jog terén a Polgári
Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) és a Büntető Törvénykönyv
került újraalkotásra. Az eljárási jogi törvények közül már
tárgyalja az Országgyűlés a polgári perrendtartásról szóló
(a továbbiakban: új Pp.), valamint a közigazgatási
perrendtartásról szóló (a továbbiakban: új Kp.) új törvények
tervezeteit és előreláthatóan – mivel szakmai és társadalmi
egyeztetése már lezajlott – az új büntetőeljárásról szóló
törvény (a továbbiakban: új Be.) is hamarosan benyújtásra
kerül. Az ügyvédi tevékenység, illetve az ügyvédség megfelelő
intézményi működését biztosító jogi keretek újradefiniálása
ebbe a jogalkotási folyamatba illeszkedik. Az ügyfelek számára a
tisztességes eljáráshoz való alapjog és az adott ügyben
felmerülő konkrét jog érvényesítésére csak az olyan ügyvédség
képes, amely iránt fennáll a közbizalom. Ezt a bizalmat a
jogalkotó azzal erősítheti, hogy az új jogszabály részleteinek
kidolgozását megelőzően már szakmai és társadalmi vitára
bocsátja azon fő téziseit, sarokpontjait, amelyek mentén a
hatályos szabályok megújítását célozza.
A javaslatok nem tartalmazzák teljes körűen valamennyi vizsgált jogintézményt - bocsátja előre az IM -, nem is jelentik a társadalmi, illetve szakmai egyeztetés végét, hanem csak az első lépést, amelyre a nyilvánosság reagálhat. Természetesen a jogszabályban előírt további egyeztetésekre is sor fog kerülni, mielőtt a normaszöveg-javaslat az Országgyűlés elé kerülne - olvashaó a dokumentum bevezetőjében.
Az IM nyolc sarokpontja
Az IM tervezett szabályozása nyolc sarokpontban foglalja össze a javasolt változások lényegét.
Ezek a következők (zárójelben mi is kiemelünk néhány fontosabb mozzanatot, természetesen erősen ajánlva a teljes szöveg megismerését olvasóinknak):
1. Az ügyvédi tevékenység meghatározása (ennek egyik legfontosabb mozzanata: a Magyar Ügyvédi Kamara vegye fel tagságába azokat a jogtanácsosokat, akik a jövőben jogi képviseletet kívánnak ellátni, és megfelelő érdekérvényesítést és önállóságot biztosítson számukra a kamarai keretek között).
2. Az ügyvédi munkadíj (szükséges a vállalkozási jellegű szerződéseken alapuló tisztán sikerdíjas megállapodások kizárása, valamint a minimális ügyvédi rezsióradíjak rögzítését).
3. Az ügyvédek anyagi felelőssége (a kötelező felelősségbiztosítás legalacsonyabb összege törvényben kerüljön rögzítésre; a kötelező felelősségbiztosítás legalacsonyabb összegét indokolt jelentősen, legalább 20 vagy 30 millió forintos nagyságrendre emelni, tájékoztatási kötelezettséggel az ügyfelek felé az felelősségbiztosításának összegéről).
4. A kamarai szervezetrendszer tervezett módosítása (a tagok kettős kamarai tagsággal rendelkeznének; lehetőség lenne az ügyvédi aliroda székhelyen kívüli megnyitására; a jövőben kizárólag az országos kamara feladatkörébe tartozna az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben való véleménynyilvánítás, a szabályzatok megalkotása, az országos kamarai névjegyzék és egyéb nyilvántartások vezetése, az ehhez kapcsolódó egységes műszaki-informatikai háttér biztosítása, továbbá a képzések, továbbképzések tematikájának meghatározása; a továbbra is önálló köztestületként működő területi kamarák feladatkörébe tartozna a közigazgatási hatósági ügyekben való döntés, a névjegyzékekbe történő adatbevitel, a választások lebonyolítása, a képzések és továbbképzések megszervezése és lebonyolítása; a jövőben megszűnne a területi kamarák szabályzatalkotási jogköre; a területi kamarák az ügyvédjelöltek képzése és az ügyvédek továbbképzése kapcsán együttműködhetnének; az ezer főnél nagyobb tagsággal rendelkező területi kamarák esetében célszerű lenne a tisztségviselőket és az országos kamarába delegált tagokat közvetett módon, választmány útján megválasztani; szükséges lehet az elektronikus szavazás lehetővé tétele).
5. Az ügyvéd kirendelésének jogintézménye (ennek részletekbe menő rendezése).
6. A kamarai fegyelmi eljárás (a fegyelmi tanácsok regionális szinten - pl. az ítélőtáblák székhelyein - működnének; felvetődik a kamarai vezetéstől és az eljáró fegyelmi tanácstól független, megerősített státuszú fegyelmi biztosi pozíció létrehozása; az országos kamara elnöke pozitív utasítási joggal rendelkezne a fegyelmi biztosok felé az eljárás megindítása és lefolytatása tekintetében; a jelenleg kétfokú fegyelmi eljárás helyett alternatívaként felvetődik az egyfokú fegyelmi eljárás bevezetése; a kamarai határozattal szemben a polgári bíróság helyett a közigazgatási bírósághoz lehetne fordulni; indokolt a jelenlegi fegyelmi büntetések körének bővítése, a büntetések differenciálása és egyes esetekben párhuzamos alkalmazásuk lehetővé tétele).
7. Törvényességi felügyelet (pontosítandó a törvényességi felügyeleti eljárás alól kivett határozatok köre; célszerűnek látszik a törvényességi felügyelet eszközrendszerének differenciálása; sui generis eljárási szabályok megalkotása).
8. Az megújítás „menetrendje”
(2018 tavaszán újabb kamarai választások esedékesek; e folyamat
már az új Ügyvédi törvény alapján zajlana, hiszen - érvel az
IM dokumentum - a kamarának mind strukturális felépítésében,
mind pedig a választási jog szempontjából figyelembe kellene
vennie a kamarába belépett jogtanácsosokat. Ezért felvetődhet,
hogy a megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében a
kamarai választások 2018 őszére elhalasztásra kerülnek, ez
esetben pedig szükségessé válik a jelenlegi kamarai
tisztségviselői mandátumoknak 2018. november 30-ig történő
meghosszabbítása. Mindezek csak majd az új törvény
elfogadásának, kihirdetésének időpontjához képest ütemezhetőek
véglegesen.)
A dokumentum teljes terjedelmében ide kattintva olvasható.