Az
OLAF kedden nyilvánosságra hozott 2018-as éves jelentése szerint,
a magyar ügyészség az uniós átlagot (36 százalék) lényegesen
meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 45
százalékában emelt vádat 2012 és 2018 között - írta a Legfőbb
Ügyészség, amely példaként említi, hogy ugyanezen arány
például Németországban 21, Franciaországban 25, míg
Finnországban 0 százalék.
Rámutattak, az OLAF az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez. Erre sem felhatalmazása, sem pedig eszköze nincsen.
A magyar ügyészség - bár erre nincs törvényi kötelezettsége - a mindig követett protokoll szerint az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték - tették hozzá.
Kitértek arra is, hogy az OLAF jelentés megállapítása szerint az uniós hivatal Magyarországot érintően 9 vizsgálatot fejezett be, amelyek közül 7-et zárt ajánlással. Ez a szám ugyanakkor valamennyi - igazgatási, pénzügyi és igazságszolgáltatási - ajánlást takarja. Ezen belül a 2018. évben érkezett igazságügyi ajánlások száma 4 - hívták fel a figyelmet.
A kommüniké szerint a 2018-ban érkezett igazságügyi ajánlásokat - az általános protokollnak megfelelően - az igazságügyi hatóságok nyomozás keretében vizsgálják ki: 1 ügyben nyomozást rendeltek el, 3 ügyben az OLAF ajánlását már folyamatban lévő nyomozásban értékelik.
Az igazságügyi ajánlások száma folyamatosan csökken, 2015-ben és 2016-ban még 10-10 ajánlás érkezett, 2017-ben már csak 6 ajánlás, 2018-ban az említett 4, míg 2019-ben eddig még nem érkezett az OLAF-tól igazságügyi ajánlás - olvasható.
Mint írták, az OLAF ajánlások eredményével foglalkozó jelentésrész összefoglalóan tartalmazza a csalárd és nem csalárd jellegű szabálytalanságok adatait, illetve ezek pénzügyi hatásait, a pénzügyi ajánlással érintett összegek arányát.
Ezekből az adatokból az OLAF igazságügyi ajánlásaival érintett bűncselekményekkel okozott kárra semmilyen következtetést nem lehet levonni - közölték a csalárd és nem csalárd szabálytalanságokkal kapcsolatos adatok differenciálatlan összesítésére figyelemmel, valamint arra, hogy a pénzügyi ajánlással érintett összeg nem azonos a bűncselekményekkel okozott kárral vagy vagyoni hátránnyal.
A közleményben úgy fogalmaztak: összefoglalva megállapítható, hogy "Magyarország igazságügyi hatóságai - folyamatosan jó teljesítményt nyújtva, az OLAF-fal a legszélesebb körű együttműködésben - egyre nagyobb mértékben derítik fel az OLAF által is vizsgált ügyeket."
Sok ügy vizsgálata esetén mindenhol jobb az arány - mondja a TI részéről dr. Nagy Gabriella
Noha a magyar ügyészség szerint az uniós átlagban meghaladó arányban emelnek vádat az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) jelentései után, dr. Nagy Gabriella, a Transparency International közpénzügyi programjának vezetője azt mondja: szinte mindenhol jobb ez az arány, ahol viszonylag sok ügy van.
A 2014-18 közötti uniós fejlesztési támogatások majdnem 4 százalékát visszafizettetné az OLAF. Dr. Nagy Gabriella, a Transparency közpénzügyi programjának vezetője, hogy érzékeltesse, milyen magas ez a magyar adat, közölte: a magyar 3,84 százalék után a 2. helyen Szlovákia áll 2,29, a 3.-on Spanyolország 0,43 százalékkal. A tagállamok nagy részében tehát 0,4 százalék alatti ez az arány.
Eddig is magas volt, de akkor lett ilyen kiugró, amikor a 4-es metró hozzáadódott ehhez, az az OLAF-nál is kiemelkedő eset, ahogy az Elios-ügy is. Hozzátette: az OLAF ismertetői alapvetően számokat tartalmaznak, egy-egy ügyet emelnek ki. Az utóbbiak között évek óta vannak magyar ügyek, tavalyelőtt a 4-es metró, tavaly az Elios, és idén is van magyar érintettség.
A magyar Legfőbb Ügyészség szerint az uniós átlagban meghaladó arányban emelnek vádat. Nagy Gabriella úgy látja, hogy ahol viszonylag sok ügyet vizsgál az OLAF, ott szinte mindenhol jobb ez az arány. Például a lengyeleknél 78 százalék, míg Magyarországon 45. Azok az országok húzzák le (valójában javítják) az átlagot, amelyekben nincs ügy, köztük Horvátország vagy Ciprus.
Ráadásul Magyarországon 2-3 évvel ezelőttig sokkal rosszabb volt a vádemelési arány, több mint negyven ügyben mindössze egy-két vádemelés történt, aztán a szervezet akkori igazgatója az országba érkezett, tárgyalt Polt Péter legfőbb ügyésszel, és a következő évben javult ez a mutató. Látni kell tehát, hogy az ügyészég magától „nem annyira aktív” - tette hozzá.
Az OLAF egyébként Magyarországon vizsgálódott a legtöbbet, és húsz ügyben továbbra sem indítottak vizsgálatot a hatóságok. A vizsgálatok négyötödében állapított meg szabálytalanságot a hivatal. Ville Itälä, az OLAF jelenlegi vezetője az Euronewsnak elmondta: jövőre Magyarországra látogat és tárgyalni szeretne dr. Polt Péterrel.
Megoldás: az Európai Ügyészség - véli Hadházy Ákos
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, aki közismerten az Európai Ügyészséget tartja egyedül jó megoldásnak a visszaélésekkel szemben, a Klubrádiónak adott interjújában egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy az OLAF kedden nyilvánosságra hozott jelentéséből kiderült, hogy a hivatal a magyarországi kohéziós pénzek 2014 és 2018 közötti kifizetéseinek majdnem négy százalékát (3,84 százalék) tartja problémásnak, ami miatt valószínűleg uniós támogatásokat kell visszafizetni. Az EU-s átlag 0,45 százalék. 2018-ban Magyarországi ügyek nyomán indult a legtöbb vizsgálat EU-s pénzekkel történő visszaélések gyanújával.
Hadházy Ákos szerint pozitív következménye rövid távon nincs egy OLAF-jelentésnek, hiszen ha vissza is kell fizetni egy adott támogatást, akkor azt az adófizetőknek kell, ezen a magyar miniszterelnök "csak nevet". Amikor az OLAF-ot létrehozták, úgy alkották meg a szabályokat, hogy a hivatal a kormányokat tájékoztatja, és azok döntik el, mit hoznak nyilvánosságra. A 4-es metró ügyét megjelentették, az összes többit nem. Ő az Öveges-program jelentéséért hiába levelezett hosszan az Emmivel, nem ismerhette meg.
Az interjúban arról is volt szó, hogy Magyarországra jönne az Európai Csalás Elleni Hivatal vezetője, hogy személyesen tisztázza, mi áll a korrupció gyanúját felvető rengeteg magyarországi ügy hátterében. Az útra valószínűleg jövőre kerülhet sor – közölte az OLAF igazgatója, Ville Itälä az Euronewsnak adott interjújában.
Az OLAF-vezető dr. Polt Péter legfőbb ügyésszel tárgyalna. Hadházy Ákos véleménye szerint rövid távon nincs következményük a jelentéseknek, de hosszabb távon van, "mert ezekből is látják az európai döntéshozók, hogy mi megy Magyarországon". Az uniónak van egy nagyon korlátozott lehetőségekkel bíró ellenőrző mechanizmusa, látja a rendszerszintű problémákat.
Hadházy Ákos úgy véli: az a kulcskérdés, hogy az EU fokozza-e a nyomást a magyar kormányon az európai ügyészségért, mert szerinte "egyedül az lehet megnyugtató megoldás a lopások csökkentésére". A magyarok megtették, amit tudtak - mondta -, 680 ezren aláírták az erről szóló petíciót, "most már az EU-n van a sor a politikai nyomásgyakorlással".
