Megtisztelő, hogy az igazságügyi bizottság
figyelembe vette az indítványra adott válaszát. „Ezzel
elismerte, hogy 2012 óta a kollégáimmal együtt nagyon sokat
tettünk azért, hogy Magyarország bíróságait átvezessük a XXI.
századba, felzárkóztassuk Nyugat-Európához. Annál is inkább,
mert a tervünket nem csak teljesíteni, hanem túlszárnyalni is
sikerült. Ha csak ezeket az eredményeket nézzük…” mondotta az ellene folyó támadásokról szóló interjúban dr. Handó Tünde a Magyar Nemzetben.
Azon kérdésre, hogy hogyan jutottak odáig, hogy a magyar bíróságok helyzete nemzetközi fórumok visszatérő témájává vált, felidézte: „egyszer azt mondtam: az OBT megmaradt tagjai úgy viselkednek, mint tizenegy dühös ember. Ezt továbbra is így gondolom. A tanács több tagját személyes harag fűti. Ez azért is érdekes, mert egyik oldalról folyamatosan a jogállamot, a bírói függetlenséget féltik a kormánytól és tőlem, a másik oldalról viszont teljesen elfogultak, pártosak velem szemben.”
Úgy vélekedett magyar bíróságok eredményeit nem lehetett volna elérni, ha nem arra törekednének, hogy a törvényszékek és ítélőtáblák élén a legalkalmasabb vezetők legyenek.
Megítélése szerint
a kiválasztási és kinevezési jog gyakorlása során sohasem terjeszkedett túl a törvényes kereteken. „Nagyon fontosnak tartom az önkormányzatiságot is, ami kifejezetten erős a bírói karon belül. Mindemellett nem gondolom, hogy egy-egy vezető kiválasztását egy népszerűségi-versenyen eredményétől kellene függővé tenni.”
Kiemelte: „úgy gondolom, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény világosan fogalmaz: pontosan meghatározza az OBT tagjainak a számát, valamint azt is, hogy minden ítélkezési szintnek képviseltetve kell lennie a testületben. A két kritérium közül jelenleg egyiknek sem felel meg az OBT.”
Hogy koncepciós eljárás folyik-e ellene, a következőt válaszolta: van néhány dolog, ami elgondolkodtató. „Például az egyik elmarasztalásomról szóló OBT határozat angol fordítását a jelek szerint már azelőtt megrendelték, hogy egyáltalán szavaztak volna róla a tanácsban. A számlát meg elküldték nekünk, hogy fizesse ki az OBH.
Ami pedig a sajtó szerepét illeti: a közvélemény csak nagyon ritkán találkozik a bíróságokkal közvetlenül, ezért az emberek a munkánkat, eredményeinket nem a saját benyomásaik alapján, hanem a média tükrében tudják megítélni. Az egyik internetes portálon ezért most megnéztük, hány hírt jelentettek meg a magyar bíróságok történetének legnagyobb horderejű fejlesztéséről, a digitális bíróság projektről. Egyet. Ha hozzászámítjuk azt a másikat is, amelyik egyébként a lejáratásomat szolgálta, de mellékesen a fejlesztéseinkről is szó esik benne, akkor kettőt. A távmeghallgatási rendszerre ugyanennek az oldalnak a keresője összesen négy, az OBT-re viszont 166 találatot dobott ki, ami legalább ötven cikkre mutat. És akkor felvetődik a kérdés, hogy az évente 1,5 millió ügyben a bíróságokhoz forduló jogkereső állampolgárokat mi érinti jobban? Két testület jogértelmezési vitája, vagy az, hogy miként intézhetik az ügyeiket; hogy milyen szolgáltatásokat vehetnek igénybe; hogy Magyarországé az Európai Unió által elismerten az egyik legdinamikusabban fejlődő, a digitalizációban élen járó bírósági rendszer?”
Az interjú további részében szólt a Nemzetközi Bírói Egyesület (IAJ) véleményéről, végezetül pedig hangsúlyozta:
„az OBH-ban a tizenegyezer bírósági dolgozó jóléte és a jogkereső magyar állampolgárok érdekében dolgozunk. Ezt a munkát fogjuk tovább folytatni. Ugyanolyan tiszta lelkiismerettel, ahogyan eddig is tettük.”
Az
interjú teljes terjedelemben itt olvasható.
* * * * * *
Dr. Polt Péter legfőbb ügyész kitüntette dr. Handó Tündét
Az Ügyészség napja rendezvény keretében június 11-én dr. Polt Péter legfőbb ügyész Magyarország Ügyészségével kialakított kiemelkedő és hatékony szakmai együttműködéséért dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke részérePro Cooperatione Emlékérmet adományozott.
Az OBH elnöke kiemelte: kiváló a kapcsolat a bíróság és az ügyészség között, még akkor is, ha a hétköznapok során jogászként mindkét hivatásrend tagjai szenvedélyesen védik a saját álláspontjukat. „De mindig tudnunk kell, hogy ami a tárgyalóteremben történik, sosem személyes ügy” – tette hozzá a Magyar Nemzet tudósítása szerint az emlékérem átvétele után elmondott beszédében.
