A romániai alkotmánybíróság július 3-i határozatában kimondta: minden olyan pert újra kell tárgyalni, amelyben alapfokon a szabálytalanul alakult (azaz nem korrupciós ügyekre "szakosított") háromtagú tanácsok ítélkeztek 2019. január 23. előtt, kivéve azokat az ügyeket, amelyekben az alapfokú ítélet azóta jogerőre emelkedett - jelentette az MTI.
Ezt az ügyet Liviu Dragnea volt szociáldemokrata pártvezér érintettsége miatt övezte fokozott médiaérdeklődés. Liviu Dragnea azonban időközben börtönbe került, mivel ügyében már májusban - a mostani alkotmánybírósági döntés előtt - meghozták a jogerős ítéletet.
Florin Iordache, az alsóház szociáldemokrata alelnöke márciusban alkotmányossági panaszt terjesztett be a képviselőház nevében. Beadványában azzal érvelt: a korrupciós bűncselekményekről elfogadott, 2000 óta hatályos törvény előírja, hogy a korrupciós pereket alapfokon különleges bírói tanácsok tárgyalják. Az alkotmányossági óvás előtt egy héttel Liviu Dragnea ügyvédei ugyanerre hivatkozva kérték a politikus ellen első fokon hozott tavalyi elmarasztaló ítélet megsemmisítését.
A legfelsőbb bíróság egy korábbi, a különleges tanácsokat számon kérő megkeresést azzal hárította el, hogy a legfelsőbb bíróságon valamennyi bíró rendelkezik a korrupciós bűncselekmények tárgyalását feltételező "szakosítással", tehát szerinte bármilyen összetételű bírói tanács eleget tesz a törvény előírásainak (így a nem "szakosított" háromtagú tanácsnak az érvelés szerint joga volt dönteni).
Iordache szerint azonban a legfőbb instancia jogértelmezésével önhatalmúlag "hozzátett" a parlament által elfogadott törvényhez, holott a törvényeket a parlament hivatott hozni, a bíróságnak pedig csak alkalmaznia ke
Az alkotmánybíróság végül Iordachenak adott igazat azzal, hogy alkotmányos konfliktust állapított meg az alsóház és a legfelsőbb bíróság között. Megjegyzendő azonban, hogy az alkotmánybíróság öt halasztás után, 5:4 szavazatarányban hozta meg döntését, miután júniusban három tagja lecserélődött, és a testületben többségbe kerültek a jelenlegi parlamenti többség által jelölt alkotmánybírák.
A különböző médiumok most eltérő módon értelmezik azt, hogy Dragneanak - akinek még nem kézbesítették ki jogerős elmarasztalása indoklását - elegendő jogalapot teremt-e ez az alkotmánybírósági határozat a rendkívüli perújításra.
Tény viszont, hogy szinte kizárólag az úgynevezett "nagykorrupciós" - magas rangú tisztségviselőket érintő - ügyek kezdődnek eleve a legfelsőbb bíróságon. A legfőbb instancia statisztikája szerint az alkotmánybíróság döntésével mintegy 170 korrupciós ügyben kérdőjelezte meg az alapfokon hozott elmarasztaló ítéletet.
