Az Igazságügyi együttműködés az Európai Unió tagjelölt és szomszédos államaival címmel rendezett nemzetközi tanácskozáson dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter – az MTI beszámolója szerint – egyebek mellett arról beszélt, hogy az Európai Unió polgárai ma már szabadon eldönthetik, melyik tagállamban kívánnak élni, dolgozni, tanulni vagy éppen házasságot kötni.
A személyek szabad mozgása pedig kikényszeríti az államok együttműködését a bűnüldözésben csakúgy, mint az igazságszolgáltatás területén.
A gyors jogsegély kölcsönös biztosítása nélkül az igazságszolgáltatás "elnehezülne", pusztán azért, mert a vádlottak, a tanúk más tagállamban tartózkodnak vagy mert a külföldön keletkezett bizonyítékok beszerzése akadályba ütközne - mondta.
Dr. Trócsányi László a büntetőjogi együttműködés területei közül kiemelte a terrorizmus finanszírozása ellen hozott szabályozásokat, a nemzetközi polgári jogi ügyek területéről pedig különösen fontosnak nevezte a nemzetközi családi jogviszonyok rendezését.
Kitért arra: miniszterként részt vett az uniós adatvédelmi reform kidolgozásában.
Az elmúlt évtizedekben ugrásszeren megnőtt a globális adatmegosztás és -gyűjtés mértéke, és e megváltozott körülmények között is biztosítani kell a személyes adatok védelmét. Mindezt úgy, hogy egyidejűleg lehetővé teszik ezeknek az adatoknak a szabad áramlását, és nem sújtják aránytalan terhekkel a gazdasági szereplőket.
Jelentősnek nevezte a 2018-ban hatályba lépett adatvédelmi rendeletet (GDPR), hozzátéve, hogy minden egyes cégnek, legyen az helyi vagy nemzetközi, amely az unióban üzleti tevékenységet folytat vagy uniós polgárok személyes adatait kezeli, meg kell felelnie az új szabályozásnak.
Megjegyezte: az EU célja, hogy úttörő szerepet töltsön be az adatvédelmi szabályozás területén, és mintául szolgáljon a nemzetközi sztenderdek kialakításakor.
Dr. Trócsányi László kiemelte:
a mobilitás ugrásszerű növekedése és a digitalizáció korábban elképzelhetetlen térnyerése miatt a földrajzi határok fizikai védelme, valamint az emberek, az áruk, a szolgáltatások, a tőke és az adatok áramlásának szabályozása és ellenőrzése az egyik legfontosabb, meghatározó állami feladat. Az EU ezért nem zárkózhat be elefántcsonttornyába, meg kell hallgatnia az EU-n kívüli partnerországokat és közösen kell kialakítaniuk az együttműködés kereteit.
Szpiridon
Flogaitisz, az EPLO igazgatója elmondta, a szervezet munkájában 17
ország képviselői vesznek részt. Az EPLO oktatással és
kutatással, valamint nemzetközi együttműködéssel foglalkozik.
Felidézte: a szervezetet harminc éve az a szándék hívta életre,
hogy tagjai megoldást találjanak Európa jövőjére, nemcsak az EU
tagállamai, hanem a kontinens valamennyi lakója számára, és
párbeszédet kezdeményezzenek az Európán kívüli társadalmakkal.
Az EPLO-ról
Az EPLO egy nemzetközi szervezet, amely a közjog lato sensu területén a tudás megteremtésére és terjesztésére törekszik , beleértve többek között a nemzeti, összehasonlító és európai közjogot, az emberi jogokat és a környezetvédelmi jogot az ügyvédek jobb generációjához. és demokratikus intézmények világszerte.
Az EPLO 2007-ben alakult Athénban, Görögországban és gyorsan növekszik. Az EPLO Igazgatótanácsának tagjai ma 17 ország, 4 hatóság és 71 egyetem és intézmény tagjai. Athénban székhelyű, 14 irodát tart fenn világszerte. További információ: www.eplo.int
Az Európai Bizottság és más nemzetközi szervezetek, mint például az ENSZ és a Világbank együttműködésével, valamint az EUNIDA és az IACA tagjaként az EPLO kiterjedt kutatási és tanácsadási tevékenységet végzett. Ezenkívül mintegy 200 oktatási, kutatási, képzési, intézményfejlesztési és egyéb tevékenységet fejlesztett ki, szervezett és támogatott, és több mint 70 országban segítséget nyújtott a demokratikus intézményeknek .
Az EPLO munkája négy pillérre összpontosít, amelyek mindegyike integratív megközelítéssel folyamatosan hozzájárul a többiek javításához.
1. Kutatás : Megvizsgálja a politikai alternatívákat, és technikai jogi tanácsadást nyújt a nemzeti hatóságoknak.
2. Oktatás és képzés : a jogrendszerek fejlesztéséhez szükséges szellemi tőkét megosztja, halmozza fel és továbbítja a know-how-t a vonat-oktatók megközelítésében. Az EPLO magas színvonalú oktatási ügynökségeket és programokat hozott létre a diplomásoknak és a szakembereknek, lehetővé téve számukra, hogy rugalmasan és időtakarékos módon növeljék ismereteiket és támogassák karrierjüket. Az „Európai Nyilvános Jogi Akadémia” mellett az EPLO a következő programokat hajtja végre: „Átláthatósági és Emberi Jogi Akadémia” (http://athr.eplo.eu), az „Európai Menedzsment Intézet”, „Jogi és kormányzati képzési intézet” ( http://lawtraining.eplo.eu ) és a „Global Law & Governance Summer School” ( www.glgss.eu ).
3. Intézményfejlesztés - Technikai együttműködés : számos technikai együttműködési projektet valósítanak meg, amelyek segítik a kormányokat és az intézményeket az egész világon az emberi jogok, a jogállamiság, a demokratizálási folyamatok, a bűnüldözés, a közigazgatás reformja és a fenntartható fejlődés jogának előmozdításában.
5. Publikációk : negyedévente közzéteszi az „Európai közjogi felülvizsgálat” című kiadványt, amely 7 nyelven készült, amely nemzetközi fórum az európai alkotmányos és közigazgatási jog fejlődésének kérdéseinek elemzéséhez és megvitatásához. A felülvizsgálathoz 4 külön kiadás tartozik: „European Public Law Series”, „European Papers”, „European Public Law Series” és „European Environmental Law Series”. Más kiadványok közé tartozik a „Közép- és Kelet-európai jogi tanulmányok” című folyóirat és számos önálló könyv. Tekintse át és vásárolja meg az EPLO Kiadványait a www.eplopublications.eu címen
További információ: www.eplo.int
