A bíróságok központi honlapján olvasható közlemény szerint, az OBT május 8-án eddigi tevékenységük megkoronázásaként egy valótlan állításoktól és tárgyi tévedésektől hemzsegő „balítéletet” mondott az OBH elnökének működéséről.
A valóság az – hangsúlyozták –, hogy az OBH elnöke a legellenőrzöttebb közjogi szereplő Magyarországon: évente kétszer számol be az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága, egyszer pedig a plenáris ülése előtt. Az OBH elnöke a sarkalatos törvényekben foglaltak szerint látja el feladatát, amelyet az Országgyűlésnek az éves és féléves beszámolókat elfogadó döntései is visszaigazolnak.
Mint írták: az OBH elnöke ezen felül tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja a bíróságok elnökeit, továbbá az OBT-t is – utóbbit annak ellenére, hogy 2018. április vége óta a tagok és póttagok jelentős részének lemondása miatt törvénytelenül működik. És bár ilyet a törvény nem ír elő, az átláthatóság jegyében az érdeklődők számára folyamatos tájékoztatást nyújtanak a bírósági szervezet működéséről az internetes oldalukon. Ennél még részletesebb tájékoztatások jelennek meg a bíróságok központi intranetes oldalán a bírósági szervezet számára.
Azt még kritikusaik sem tagadhatják – tették hozzá -, hogy mennyit tettek a bíróságok fejlődéséért. A magyar igazságszolgáltatás működését szigorúan monitorozó Európai Bizottság által összeállított Igazságügyi Eredménytábla adatai is azt mutatják, hogy a magyar bíróságok teljesítménye Európa élvonalába tartozik. Az OBH az elmúlt hét évben – egyebek mellett - a bírósági szervezet modernizálásával, az infrastruktúra fejlesztésével, a bírósági életpálya megtartó erejének növelésével és a bírók nemzetközi szinten elismert képzésével foglalkozott – és ezután is ezekkel fog.
Kiemelték: az OBH elnöke megválasztása óta a törvényeket maradéktalanul betartva végezte munkáját. Bizonyos, hogy ezt a bírósági szervezetre vonatkozó sarkalatos szabályokat megalkotó Országgyűlés és a bírósági szervezet tevékenységét rendszeresen figyelemmel kísérő Igazságügyi Bizottság eljárása vissza fogja igazolni. Ez egyben újabb lehetőséget adhat arra, hogy a bírósági szervezet eredményei napirendre kerüljenek, és arra is, hogy a vitás jogértelmezési kérdések nyugvópontra jussanak.
Az üggyel kapcsolatos fontosabb korábbi közleményeink:
