Most azért van szükség változásokra, mert természetes módon
jelentkeznek az új jogintézmények alkalmazásához kapcsolódó
értelmezési és alkalmazási nehézségek - közölte.
A mostani módosítás elsődleges célja, hogy egyszerűsítse a
perindítást, valamint ésszerűsítse az eljárási szabályokat,
csökkentse a formai kötöttségeket, a jogi képviselő nélkül
eljáró laikus felek számára pedig további jogérvényesítést
könnyítő szabályozásokat vezessen be - ismertette a tervezett
változtatásokat.
A módosítás másik fontos iránya a kiskorú gyermek érdekeit
fokozottan védő szabályok bevezetése - mutatott rá az
államtitkár.
Ezek mellett külön kiemelte a családjogi perek, köztük a
házassági bontóperek és a szülői felügyelettel kapcsolatos
perek gyorsítását célzó szabályok bevezetését.
Dr. Hajas Barnabás elmondta, hogy jelentősen egyszerűsítik a pert
megindító keresetlevél és az alperes ellenkérelmének tartalmát
is. A javaslat a keresethalmazokra vonatkozó szabályozást is
egyszerűsíti és szűkíti a keresetlevélhez csatolandó
mellékletek körét - tette hozzá.
Az indítvány ésszerűsíti a kereset és az ellenkérelem
változtatást azzal, hogy az egyik fél tényállításainak
megváltoztatását már nem tekinti keresetváltozásnak -
fogalmazott.
A családjogi perekben az általános permodellhez képest jelentős
eltérést jelent, hogy a feleknek a per folyamán is folyamatosan
változhatnak az életviszonyai, ezért például tovább kell
egyszerűsíteni a kereset és az ellenkérelem változtatásainak
szabályait - jelentette ki az államtitkár. Az indítvány bevezet
egy kizárólag ezekben a perekben alkalmazható új perfelvételi
útvonalat, ami lehetővé teszi, hogy miután a bíróság azzal
egyidejűleg kitűzhesse a perfelvételi tárgyalás határnapját,
hogy közölte a keresetet az alperessel.
A gondoksági perek szabályait azért kívánják módosítani, hogy
a gondokság alá helyezendő, vagy már gondnokság alá helyezett
emberekkel szemben minimálisra legyen korlátozva a tárgyalásra
való elővezetés lehetősége - emelte ki.
A kiskorú gyermekek családi jogállásának rendezése érdekében
a javaslat összehangolja a származási perek és az örökbefogadási
eljárások szabályait.
Minden olyan esetben, amikor az a kiskorú gyermek érdekeit
szolgálja, a bíróság kötelezheti a gyermeket és a félként
eljáró szülőt a pszichológusi vizsgálaton való részvételre.
Egyúttal a bíróságot kötelezik arra, hogy jelezze a gyermekek
veszélyeztetettségét, bántalmazását vagy elhanyagoltságát -
hívta fel a figyelmet.
Fidesz: egyszerűsödik a perindítás
Dr. Budai Gyula, a Fidesz vezérszónoka felidézte: 2018-ban lépett
hatályba az új polgári perrendtartásról szóló törvény, most
pedig az eltelt két év tapasztalatai, az Alkotmánybíróság
határozatai, és a jogalkalmazó szervek visszajelzései teszik
indokolttá a jogszabály pontosítását, a perjogi szabályok
egyszerűsítését, rugalmassá tételét.
A javaslat fő célkitűzésének azt nevezte, hogy megkönnyítse a
jogkereső állampolgárok és szervezetek bírósághoz fordulási
jogának gyakorlását.
Emellett - folytatta - a javaslat egyszerűsíti a perindítást,
mind a jogi képviselővel nem rendelkező, mind az azzal rendelkező
felek számára, valamint csökkenti az adminisztratív terheket.
Hozzátette: ennek értelmében a keresetlevél tartalmi és formai
elemeinek száma csökken, valamint bővülnek a hiánypótlási
lehetőségek is.
Kiemelte: a laikus feleket segítő speciális szabályokat vezetnek
be és könnyítik a másodfokú eljárásban való jogérvényesítést
is.
Elmondta: kis mértékben növelik a törvényszék hatáskörébe
tartozó perek körét, így optimálisan alakul majd a járásbírósági
és a törvényszéki hatáskörbe tartozó perek megoszlása. A
kiskorú gyermekek fokozott védelme érdekében - folytatta - a
bírók erősebb pervezetési jogosítványokat kapnak a családjogi
perekben, így elkerülhetővé válik, hogy a perrel érintett
gyermeket akár három szakértő is vizsgálja.
"Rosszra vizsgázott" az új pp – jelentette ki a Jobbik
Gyüre Csaba, a Jobbik vezérszónoka a 2018-ban hatályba lépett új
polgári perrendtartási (pp) törvény kidolgozásának és
elfogadásának körülményeit idézte fel. Mint mondta, a törvényt
előkészítő kodifikációs bizottság három évig dolgozott a
jogszabály tervezetén, azonban munkáját nem vették figyelembe, a
Ház pedig végül szinte vita nélkül fogadta el az igazságügyi
tárca törvényjavaslatát, hasonlóan, mint elődjét, a régi
perrendtartási törvényt 1952-ben.
Értékelése szerinte az új perrendtartási törvény "rosszra
vizsgázott" az elmúlt két évben, a jogalkalmazók, így a
Magyar Ügyvédi Kamara is kritikát fogalmazott meg a jogszabállyal
kapcsolatban és rengeteg volt a visszautasított ügy is.
Kijelentette: az új perrendtartási törvény nem váltotta be a
hozzá fűzött reményeket, az ügyfelek, az ügyvédek és a bírák
számára is rosszabb, mint az 1952-ben elfogadott régi jogszabály.
Megjegyezte: ezzel nem azt akarja mondani, hogy a Rákosi-kor
jogalkotói jobb törvényt tudtak létrehozni, hiszen folyamatosan
változott a szöveg, így 2016-ra szinte 100 százalékban
kicserélődtek a szabályok.
Hozzátette: sok bíró, ügyvéd szerint jobb megoldás lenne, ha a minisztérium beismerné azt a hibát, amit az új pp-vel elkövetett, és visszahozná hatályába a régi szabályokat. Egyetértett azzal, hogy mostani módosításra szükség van, és úgy vélte: talán lesz a szabályokban előrelépés.
KDNP: az ellenzék visszasírja a sztálini alapon működő pp-t
Dr. Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka azt mondta: nagy szükség volt az
új eljárási törvényre, mert 2,5 évvel ezelőttig, az 1952-ben
elfogadott, sztálinista alapon létrehozott perjog volt érvényben,
amit foltozgattak. A régi perrendtartási törvény még a
kommunista tulajdon, és a sztálinista társadalmi viszonyok
visszatükröződésével jött létre, ezért a foltozgatások
ellenére sem adott lehetőséget arra, hogy a szabad Magyarország
perjogát, a magyar emberek érdekeihez méltóan szabályozza -
hangsúlyozta.
Szerinte ezért bírt nagy jelentőséggel az új jogszabály 2016-os
elfogadása, és 2018-as hatályba lépése. Hozzátette: a mostani
módosítást az azóta eltelt 2,5 év tapasztalatai alapján, a
hivatásrendek és a Kúria visszajelzéseire figyelemmel nyújtották
be.
A javaslat céljának azt nevezte, hogy megkönnyítse, egyszerűsítse
a perindítást, csökkentse a felekre háruló adminisztratív
terheket, könnyítse a másodfokú eljárásban a felek kiegyezését,
segítse a járásbíróság és a törvényszék közötti
munkamegosztást, valamint hatékonnyá tegye a családjogi perekben
a kiskorú gyermekek érdekeinek védelmét.
Úgy fogalmazott: újra hallani az ellenzéki, baloldali padsorokból
a "vészjósló szirénhangokat", ők ugyanis
"visszasírják" a sztálini alapon működő pp-t,.
Szerinte a Jobbik képviselőjétől is ezt lehetett hallani.
Kijelentette: a Fidesz-KDNP ezzel szemben hisz a jogállamiságban és
abban, hogy a hatékonyabb polgári eljárásnak fontos szerepe van
az alapvető értékek fenntartásában. Ezért - folytatta - a
kormánypártok fontosnak tarták, hogy az igazságszolgáltatáshoz
való hozzáférés és az eljárás könnyebb legyen úgy, hogy
közben a perek ne húzódjanak el aránytalanul.
Összességében támogatható a javaslat – vélte az MSZP
Molnár Gyula (MSZP) közölte: az elmúlt időszakban 25 százalékkal
csökkentek az eljárások, ami szerinte azt jelenti, hogy finomítani
kell az eljárásokon. Kijelentette: az eljárási szabályok gyakran
a tanult ügyvédek és a bíróságok számára is nehézkesek
voltak, de a laikusok számára is érhetővé kell tenni a
jogszabályt.
Szerinte az előterjesztésben a keresetlevél
visszautasíthatóságával vannak problémák. Hozzátette: a
fizetési meghagyásos eljárásban csökkentették ugyan az eljárási
időket, de szerinte megfontolandó, hogy ez a korlátozás a
járványidőszakban ne lépjen hatályba.
Kijelentette: összességében, minden kritika ellenére támogatni
fogják a módosítást. Azt kérte ugyanakkor: tisztázza a kormány,
mit kíván tenni a polgári peres eljárások csökkenésének
megállításáért.
Tervezik-e a költségkedvezmények kiterjesztését, van-e még
tervben a jogalkalmazási problémákhoz igazodó változtatás -
sorolta kérdéseit. Arra is választ várt: felmérték-e, mennyire
eltér egymástól a különböző bíróságok gyakorlata.
DK: "Ezt nagyon elbaltázták"
"Ezt nagyon elbaltázták" négy évvel ezelőtt, a törvény
születésekor - kezdte felszólalását Sebián-Petrovszki László
(DK). A változtatás valóban pozitívan érinti majd sokakat -
ismerte el -, a helyzet azonban nem állt volna elő, ha nem ennyi
hibával születik a perrendtartási törvény.
A hibákkal a kormány megnehezítette a perlést - jelentette ki.
Felidézte, hogy a visszásságokra az ellenzéki képviselők már a
törvény születésekor is felhívták a figyelmet.
Úgy folytatta: a javaslat ennek ellenére most negatívumokat is
tartalmaz az állampolgárokra nézve. Egyik ilyennek ítélte, hogy
bár az indoklás szerint könnyebbé válna azon bontóperek
lezárása, ahol semmiben nincs közös megegyezés, az
előterjesztésből nem olvasható ki, mi könnyítené ezt.
Azt a módosítást is kifogásolta, amely szerint hatálytalan az a
nyilatkozat, amelyet csak akkor tehetne az érintett, ha erre bírói
felhívás kötelezi.
Szerinte a kormány még mindig nem érti, hogy az
igazságszolgáltatás hatékonyság nem pusztán azon múlik, hány
per van és azok milyen gyorsan érnek véget, hanem hogy az
érintettek úgy érzik-e, ügyükben jó döntés született. A jó
bírói döntések azonban kiszámítható környezetben
születhetnek, ezen a téren pedig romlás tapasztalható az elmúlt
10 évében - mondta.
Szerinte mind a külső, mind a belső nyomás a bírókra
növekedett, emiatt függetlenségük egyre inkább veszélyben van.
Fidesz: előremutató finomításokat tartalmaz a javaslat
Dr. Budai Gyula (Fidesz) azt emelte ki: előremutató finomításokat
tartalmaz a javaslat, amely a pervitel és a bírósági munka
egyszerűsítését célozza.
Fontos elemként emelte ki ezek közül, hogy egyes pontokon
tisztázza a járásbíróságok és törvényszékek közötti
hatáskörök határát, csökkenti az adminisztrációs terheket,
valamint kötelezővé teszi a hiánypótlásra felhívást, ha a
beadvány nem tartalmaz minden szükséges elemet.
Zárszó
Az általános vita lezárása után dr. Hajas Barnabás, a szaktárca
igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár megjegyezte:
olyan pontokon tartották szükségesnek a módosítást, ahol
valamennyi hivatásrend támogatta azt.
Megemlítette: több ellenzéki felszólaló is a joggyakorlat
egységének hiányáról beszéltek, aggódtak a bírói
függetlenséggel kapcsolatban.
Ezzel kapcsolatban kiemelte: épp a Kúria elsőrendű feladata a
joggyakorlat egységesítése, amit Sebián-Petrovszki László (DK)
számon kért felszólalásában, a bírók befolyásmentes
működésének kívánalmával pedig nehezen fér össze az új
kúriai elnök bírálata.
A bírói függetlenség féltése kapcsán bírót személyében
támadni legalábbis álságos dolog - fogalmazott az államtitkár.
Hangsúlyozta: ítélkező tevékenység az alkotmánybíráskodás,
az egyetlen kúriai delegált pedig igent mondott dr. Varga Zsolt András
alkalmasságára az Országos Bírói Tanácsban.
Dr. Hajas Barnabás megjegyezte, hogy a felszólalók által említett 30-40 helyett valójában 14 százalék körül volt az utóbbi időszakban a beadvány-visszautasítások aránya, ahogy a perindítások számának visszaeséséről szóló kijelentéseket sem támasztják alá az Országos Bírósági Hivatal statisztikái.
(Forrás: MTI)
