A címfotón jobbról balra: dr. Legeza László elnök, dr. Bánáti János, a MÜK elnöke, dr. Szatmári Csaba elnökhelyettes, levezető elnök, dr. Tóth Enikő titkár
Az előd elképzeléseire is hagyatkozva, a Bélés Megyei Kamara elnöke szerint van kiút a mai nehéz helyzetből, amiben a hazai ügyvédség, különösen is a nem-fővárosi kamarák tagsága él: az ügyvédi szakosodás. Ugyanis vége annak a régi gyakorlatnak, hogy a kisváros, a kistelepülés ügyvédje, ügyvédjei mindennel (kényszerülnek) foglalkozni. A szakosodás azonban újabb problémákat vet fel, ami a jogkereső állampolgárok számára jelenthet korlátozást: máshol kell keresnie jogi képvislőt egy-egy adott ügytipushoz, mivel saját településén esetleg nem fog találni arra szakosodott ügyvédet ...
Beteljesülő előrejelzés?
Jelentésében dr. Legeza László megemlékezett a tavaly elhúnyt dr. Csomós Tamás kamarai elnökről. A kamara életében meghatározó személyiség volt, nyolc éves munkája alapvető jelentőségű mindmáig hatóan. Pótolhatatlan veszteség a távozása – hangsúlyozta -, nem csak a békés megyei ügyvédeknek, hanem az egész magyar ügyvédi hivatásrendnek is.
Dr. Legeza László elmondta: országosan is nagyon sokan emlékeznek arra a megrendítő beszédre, amit majd’ egy évvel ezelőtt mondott el, s amelyben az ügyvédség egyre nagyobb bizonytalanságáról szólt, a rendkívül gyorsan változó jogszabályokról, a megjelent új jogszabályok problémáiról és nem utolsó sorban saját sorsáról.
A 2017. áprilisi közgyűlésen mondta el az Ügyvédek Lapjában is megjelent emlékezetes elnöki beszédétben a mélyen konduló szavakat: „A visszaszámlálás megkezdődött – csak a végpontját nem ismerjük”. A születendő Ügyvédi tevékenységről szóló törvény (Üttv.) terveinek elemzésével foglalkozott, számos olyan kérdést felvetve és feszegetve, amik alapvető kihatással lesznek majd az ügyvédekre. Azóta megszületett és hatályba léepett az Üttv. S elkészült már a Pp. és és a Be. is, szintén ezerszámra felvetődő kérdésekkel. 2018-ban, a hatályba lépett új Pp. okán ismételten kitért az ügyvédek bizonytalanságát fokozó körülményekre, egyebek mellett például a 10%-os illetékre, ami a kereset visszautasítása esetén merült fel, valamint a mindezeket tetéző elektronikus lejárás anomáliáira.
A volt elnök személyéhez, de egyúttal a legutóbbi néhány év valós, az ügyvédség napi munkáját, életét alapvetően meghatározó problémákra való visszatekintést követően, a kamara elnöke rátért a békés megyei de valójában az egész ország ügyvédségét érintő események összefoglalására, elemzésére.
A bizonytalanság alig-alig csökkent. 2018-ban – emlékeztetett az elnök - „csak” mintegy 37 000 oldalnyi Magyar Közlöny jelent meg, ez elenyésző a korábbi évekhez képest, mert volt olyan év, hogy 88 000 oldalnyi törvény, jogszabály jelent meg. Ehhez még nyilván hozzájönnek a különböző esti döntések, BH-k,. BDT-k, stb., elvi állásfoglalások. Elvileg ezek et, de legalább is ezeknek nagy részét - a gyakorló ügyvédnek ismernie kellene, ám ez nyilvánvalóan lehetetlen – mondta el dr. Legeza László.
Mindez pdig kihat az ügyvédek életére, hangulatára. „Bárkivel is beszélek, legyen az ügyvéd, bíró, vagy akár ügyész is, a mai jogszabályi dzsungel mindenkit megvisel. Kaotikus a helyzet. A sok új, állandóan módosított jogszabály, az eltérő jogalkalmazási gyakorlat mindenkit frusztrál. Nem csak a jogalkalmazót, hanem a jogkereső polgárt is. Az, hogy eltérő egyes kérdések megítélése a földhivataloknál, a bíróságoknál jogbizonytalanságot okoz. Korábban – sajnos mondhatni, hogy 10 évekkel ezelőtt – mindenki tudta, hogy egy-egy ügyben mit kell tenni, annak mi lesz az eredménye. Mi van ma? Némi túlzással, a legegyszerűbb ügyeknél is, jobb, ha előre megkérdezzük az illetékest, hogy »ezt most hogy is kell csinálni«, mert nem szeretnénk újabb köröket futni” .
Mindehhez még hozzáfűzte: el kellene érni, hogy egyszer végre egy jogszabály világos, érthető, egyértelműen alkalmazható legyen, ne legyen az, hogy „ahányszor elolvasom, mindig másképp értlemezem”. A kamarának ebben a kérdésben is van feladata, szerepe. Korlátozott eszközeivel ugyan, de minden meg kell tenni azért, hogy javuljon a helyzet.
Ezekre a problémákra talán valóban a szakosodás lehet az egyik megoldás. Ennek azonban Békés megyében noha vannak akadályai, főként gazdasági okok miatt, ennek ellenére a szakosodás megindult. Ma már nem mindenki foglalkozik mindennel, leginkább a polgári és büntető vonal különül el, de ezen belül is vannak specializációk. – mutatott rá dr. Legeza László.
Fény az alagút végén?
Az Üttv. - bár korábban hatályba lépett - 2018-ban volt az első olyan év, amikor ténylegesen és élesben kellett alkalmazni. A sok átmeneti szabály, a részleges hatályba lépések okoztak zavarokat – mondta el az elnök.
A Magyar Ügyvédi Kamara küldöttgyűlése 2018-ban folyamatosan tett eleget a törvényi kötelezettségeknek, és 36 szabályzatot alkotott, eleget téve a törvényi kötelezettségeknek. Az, hogy a MÜK-nek ennyi szabályzata van – hangsúlyozta az elnök - , lehet, hogy soknak tűnik, de amíg működésének kereteit a MÜK maga tudja meghatározni – bár, igaz, hogy egyre nagyobb állami felügyelet mellett – még mindig azt jelenti, hogy a magyar ügyvédség függetlennek tekinthető. „Reméljük ez így is marad, mert a jogállamiság egyik legfontosabb biztosítéka az önálló és független ügyvédség” - tette hozzá.
Az Üttv.-ből következően kamarai taggá váló jogtanácsosok integrációjával kapcsolatban elmondta: a jogtanácsosok aktivitása területenként igen változó. Budapesten, ahol mintegy kétezren vannak, nagyon aktívak, míg Békés megyében például nem éri el a harmincat, s az elnökségébe valamint a fegyelmi bizottságba még nincs delegáltjuk.
Kamarai keresztmetszet
A létszám kisebb mértékben, de folyamatosan változik. Az utóbbi években átlagosan 170-175 aktív ügyvédet tartank nyilván. Jelenlegi taglátszám: 177 fő aktív ügyvéd. A kamarai tag jogtanácsosok száma 28. A szünetelő ügyvédek száma 13, a szünetelő jogtanácsosoké 2, az alkalmazott ügyvédeké 1. A korábbi évekhez képest jelentősen és örvendetesen megnőtt az ügyvédjelöltek száma, most 21-en vannak. Jogi előadóból a kamara 3 főt tart nyilván.
Az Üttv., illetve az új Alapszabály jelentősen változtatott korábban beidegződött dolgokon mondta el dr. Legeza László.
Egységes lett országosan a tagdíj mértéke - esetükben ez a korábbi tagdíj emelésével járt, ami a tagságnak nem jó, de a kamara gazdálkodást nagyban segítette.
Kirendelés
Dr. Legeza László is szükségesnek tartotta elmondani – amit már több területi kamarai közgyűléen is felvetettek -, hogy a kirendelhető ügyvédek listáját ugyan a területi kamara állítja össze, de ezen túlmenően nincs ráhatása, rálátása arra, hogy ki kerül kirendelésre. A központi – a MÜK által üzemeltetett – rendszerből, a kirendelő hatóság részére a gép véletlenszerűen választja ki a kirendelt ügyvédet. Erről a területi kamarának értesülnie kellene, de ez nem történik meg. Csak az ügyvéd kap értesítést a cégkapuján keresztül. Ez félreértéseket okoz.
Változtak a korábbi hatáskörök
Az új FESZ hatályba lépése óta az elnöknek alig maradt hatásköre a fegyelmi ügyekben., Gyakorlatilag minden a fegyelmi biztoshoz kerül, ő dönt a panasz sorsáról, ő vizsgálja ki a panaszt, ő képviseli a fegyelmi bizottság előtt a „vádat” és ő az, aki fellebbezhet – összegezte a helyzetet dr. Legeza László. Az elnöknek lehetősége van utasítani fellebbezésre a fegyelmi biztost, illetve bizonyos esetekben tájékoztatási kötelezettsége van. Szűkült az elnökség hatásköre, illetve több olyan eset van, ahol az elnök önállóan hoz határozatot, olyan kérdésekben, amik korábban elnökségi hatáskörökben voltak.
Fegyelmi ügyek
2018-ban 18 panasz érkezett a kamarához. A korábbiakhoz képest ez örvendetesen csökkenő tendencia. Leggyakrabban szerződéssekkel kapcsolatos problémák vetődnek fel, de előfordult olyan is, amikor az eljáró ügyvéd magatartását, viselkedését kifogásolták. A panaszosok általában olyan emberek, akik a jogban az átlagnál is kevésbé jártasak. Ezért különösen fontos, hogy az ügyvédségbe vetett bizalom megtartása, erősítése érdekében az eljáró ügyvéd türelemmel viseltessen ügyfelével szemben, válaszoljon kérdéseire, adja meg a szükséges felvilágosításokat. A panaszok nagy számmal csökkennének, ha nagyobb empátiát tanúsítanaának az ügyféllel szemben az ügyvédek – hansúlyozta az elnök.
Biztosítás
Dr. Legeza Lászó szólt az ügyvédi biztosítás jelentőségéről, mert az az gyvédi tevékenység egyik fontos feltétele. biztosítás fennállása a tevékenység végzésének kritériuma. Azon kollégák, akik nem a MÜBSÉ-nél vannak biztosítva, igazolni kötelesek a biztosítás fennállását. A MÜBSÉ-nél ilyen gond nincs, mert azonnal jelzi a kamarának, ha tagdíjhátralék van, netán a hátralék miatt felvetődik a törlés lehetősége, a többi biztosító nem. Ezért előfordulhat, hogy valaki biztosítás nélkül ügyvédkedik, ami nem megengedhető. Ezért kell az igazolást megküldeni a kamarának. A biztosítás hiánya az ügyvéd törléséhez vezet. Szeretnék elérni – mondta -, hogy ne kelljen egyes kollégákat folyamatosan felszólítani, hogy igazolják a biztosítási jogviszonyukat.
Oktatás, kötelező továbbképzés
2018-ban sajnos nem úgy alakult a megyében az oktatás ügye, mint ahogyan szerették volna. Ennek oka egyrészt a rengetek új jogszabály, amiket még azok is tanultak, akiknek oktatni kellett volna. Ezért a megfelelő oktató meghívása nehézségbe ütközött. Másrészt folyamatosan időzavarban voltak, éppen az új szabályok, illetve az őszi történések és a választások előkészítése, lebonyolítása miatt.
A helyzet – kitekintve már erre az évre is – gyökeresen meg fog változni – vetítette előre a kamar elnöke. Az Üttv. bevezette a kötelező ötéves oktatást, kötelezően évi 16, összesen 80 megszerzendő kreditponttal. Öt év lesz egy oktatási ciklus, amely alatt 80 pontot kell megszerezni, évente 16-ot. Az oktatás egy részét a területi kamara szervezi, kötelező részvételle. MÜK Országos Akkreditációs Bizottsága megkezdte működését dr. Hidasi Gábor elnökletvel Ez a bizottság fogja központilag meghatározni, az akkreditálható oktatást, egy-egy oktatási esemény kreditpontjait. Mindez 2020. január 1-jétől veszi kezdetét. A tájékoztatás folyamatos lesz – hangsúlyozta dr. Legeza László elnök. Egyben felhívta a tagság figyelmét az Ügyvédek Lapja folyóiratunkra, valamint az Ügyvédfórum.hu internetes portálra, ezen médiumokban sok hasznos információt lehet találni rendszeresen az oktatási ügyekről is. Figyelemmel az oktatás fontosságára, a Békés Megyei Ügyvédi Kamarában az oktatás – a jelölti oktatás is, ami külön fejezet a körön belül – dr. Szatmári Csaba elnökhelyettes irányításával működik.
Hogyan tovább?
A továbbiakban az elnök felhívta a figyelmet a kamarai hírlevél fontosságára, a kamar előfizetésével hzzáférhetővé tett Jogtár használatára.
A kamara gazdálokodásáról szólva jelezte, hogy az stabil, adósságuk, hitelük nincs. “Csak addig nyújtózunk, ameddig a takarónk ér” - mondta.
A jövő feladatairól szólva egyebek mellett szólt a kamarai informatikai rendszer fejlesztéseének szükségességéről. A kamarai könyvtára jelentősen bővült, mert előző elnöke, dr. Csomós Tamás, akinek köztudottan szívügye volt a könyvtár és általában a könyvek, végrendeletében jogi tárgyú könyveinek nagy részét a kamrára hagyta.
Az elnök arra is nyomatékkal utalt, hogy a kamarai tagság közösségének építése érdekében, hogy ne csak a hivatalos eseményeken vagy a bíróságokon találkozzanak, tervbe vették családi hétvégék szervezését.
Arról is tájékoztatást adott, hogy a kamarának van egy Pro Kamara néven alapított díja, amelyet még a 90-es években, az ügyvédi közéletben végzett kiemelkedő munka, kiemelkedő szakmai tevékenység elismeréseként, illetve az 50 éves folyamatos kamarai tagsággal rendelkezők részére alapítottak a kamara aktív vagy nyugdíjas tagja részére. Ebben a díjban korábban több jeles kollégát részesítettek. A tavaly elhúnyt elnök tiszteletére és emlékének megőrzésére a díj nevét „Dr. Csomós Tamás-díj”-ra változtatta.
Bizottsági beszámolók
A közgyűlés ezt követően meghallgatta, megvitatta és elfogadta az elnöki jelentést, valamint dr. Tóth Enikő kamarai titkár előterjesztését a 2018. évi költségvetés teljesítéséről, illetve a 2019-i költségvetés tervezetéről, majd a fegyelmi bizottság beszámolóját dr. Püspöki Helgától és az ellenőrző bizottság jelentését a 2019. évről dr. Boros Helgától, továbbá dr. Bárány Katalinnak, a kamarai tag jogtanácsosok tagozata elnökének beszámolóját.
A MÜK elnökének tájékoztatója
A közgyűlésen meghívont vendégként résztvett dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, aki részletesen szólt a hazai ügyvédséget érintő időszerű kérdésekről különös tekintettel a Büntetőeljárási törvény alkalmazásának eddigi tapasztalatairól, valamint egyebek mellett arról a nagy kihívásról, amit az ügyvédi munka számára az informatikai ügyintézés robbanásszerű megjelenése idézett elő.
