Dr. Tóth M. Gábor, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke ismertette a kirendelési rendszer eddig elért eredményit, valamint dr. Terdik Tamás rendőrfőkapitányoktóber 15-én kelt levelét:
„(…) a védő kirendelések gyakorlatával kapcsolatban a bűnügyi helyettesem közreműködésével, az alábbiakra hívtam fel a BRFK bűnügyes ügyfeldolgozó állományának figyelmét: 1. (…) a védő kirendelésének tényét a kirendelésről szóló határozat és a kijelölésről szóló tájékoztatás kézbesítésével közli a védővel és a terhelttel, ezért a védő kirendeléséről rendelkező határozatot a kijelölésről történő értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul kézbesítni kell a kijelölt ügyvédnek.
2. A kijelölt ügyvéddel történő kapcsolatfelvételt, illetve annak kísérletét a kapcsolatfelvétel időpontjának, módjának – hívó és hívott szám – sikeres kapcsolatfelvétel esetén a tájékoztatás tartalmának megjelölésével minden esetben dokumentálni kell.
3. A kijelölt védő rövid úton történő értesítése 18 óra és reggel 8 óra között, illetve pihenő vagy munkaszüneti napon olyan készülékről történjen, amely a hívószámot jelzi, ily módon sikertelen hívás esetén az ügyvédnek lehetősége van, akár rövid időn belül a nyomozó hatóság eljáró tagnak visszahívására”
Kiemelte, hogy a minisztérium tervezi a Büntetőeljárási törvény (Be.) novelláris szintű módosítását. Jelenleg társadalmi és a tárcaközi egyeztetés zajlik az új törvény szövegéről, ahol a magyar ügyvédség, a Magyar Ügyvédi Kamarán (MÜK) keresztül két-három fővel képviselteti magát, illetőleg van egy kisebb munkacsoport is, amely különböző ötletekkel segíti a MÜK tárgyaló delegációját.
Dr. Gyalog Balázs, a BÜK főtitkára emlékeztetett: július elsején tartottak egy kerekasztal beszélgetést az ügyészség, a bíróság, valamint a rendőrség vezetőinek részvételével. A rendezvényen a társszervek kirendelt védői rendszerre vonatkozó egyik kritikai észrevétele az volt, hogy nem működik az ügyeleti rendszer, nem elérhetőek az ügyvédek az este hat-nyolctól reggel nyolcig tartó időszakban.
A társszervek részéről felvetődött más kritika is, amit azonban a főtitkár cáfolta. Az észrevétel szerint olyan ügyvéd kolléga is szerepelt például a kirendelt védői listán, aki húsz éve polgárjoggal foglalkozik. Mint mondta: a tavalyi év novemberét követően azonnal megkezdték a lista felülvizsgálatát. Ma a kirendelt védői listán csupa olyan ügyvéd kolléga szerepel, aki valóban akar és tesz is a büntető eljárásokért és ellátja a védelmet. Tehát egyetlen olyan pont maradt, amin változtatni kell, és ez az ügyeleti rendszer.
Dr. Gyalog Balázs főtitkár rámutatott, hogy a kijelölési rendszer működtetője a MÜK, tehát most bármiben is állapodnak meg, azt a Budapesti Ügyvédi Kamarának a MÜK-ön kell végigvinnie és módosítania, mert a MÜK működteti a kijelölő rendszert, a kijelölő szoftvert, a BÜK ehhez csupán a budapesti kirendelt védők listáját szolgáltatja. Továbbá a BÜK-nek abban is megkötése van, hogy a MÜK informatikai rendszere mit tud megvalósítani, mi az, ami a jelenlegi működő kijelölő rendszerben egy új kijelölő rendszert tud lenni.
Ezzel kapcsolatosan a dr. Mile Attila és dr. Csire Balázs, a BÜK elnökségi tagjai hosszas egyeztetést folytattak az informatikusokkal, így ők adtak támpontot a konferencia résztvevőinek abban, hogy milyen mozgástér áll a BÜK rendelkezésére.
A főtitkár úgy vélekedett: a budapesti ügyeleti rendszerbe nem lehet területi leosztást bevezetni, nem bírná el a rendszer. Az A-B lista tud működni, vagyis a normál időponti lista és az ügyeleti lista (este hattól-nyolctól reggel nyolcig és hétvégenként) – mondta. A jelenlévők ezzel kapcsolatban is megoszthatták a véleményüket.
Dr. Gyalog Balázs hangsúlyozta: mivel feladata az utalványozás, hamar kitűnt az a néhány kolléga, akik kiugróan magas védői összegeket kívántak előlegeztetni a kamarával. Ez alapján nem maradt más lehetőség – és ezt a BÜK Elnöksége is egyhangúan támogatta -, mint az, hogy a kamara nem tarthat fenn és támogathat egy olyan működési modellt, ahol a helyettes védői rendszerrel bizonyos ügyvédek kijátsszák a kirendelt védői rendszert. - Bízom abban, hogy változás lesz ebben a kérdésben, és egyenlő elosztás lesz a kirendelt védői rendszerben – mondta. Hozzátette: a főkapitány emellett is hitet tett, nem akarja a helyettes védői rendszerrel kijátszani a kirendeléseket.
A főtitkár elmondta: az elnökség elé vinnének egy határozat-tervezetet, amelynek az a lényege, hogy a helyettes védő ne vihesse végig a védelmet a teljes nyomozati eljárásban, hiszen ez a Be.-vel ellentétes. Az utalványozásból az is látszik, hogy egy helyettes védő nem egy nyomozati cselekményt végez el, hanem sokkal tovább marad benne az eljárásban. Tehát elnökségi határozattal szeretnék rögzíteni: a helyettes védőnek feladata a nyomozati cselekményt követően – lehetőségeihez mérten – haladéktalanul értesíteni a kirendelt védőt, hogy az át tudja venni az ügy további folytatását.
Dr. Gyalog Balázs felhívta a figyelmet, hogy a kamara bármilyen, a kijelöléssel, a kirendeléssel kapcsolatos problémát, konkrét ügyeket a főkapitány elé vihet, aki mindegyiket kivizsgálja. A BÜK így arra kéri a kollégákat, hogy jelezzék a mindennapokban tapasztalt problémáikat, mert azt továbbítani fogják a rendőrségnek.
A konferencia második felében dr. Mile Attila megtartotta az ügyeleti lista bevezetésével kapcsolatos, számos új javaslatot felvető beszámolóját, majd azt követően, a jelenlévők felvázolták problémáikat és megoldási javaslataikat, valamint megosztották véleményüket az ügyeleti rendszer kialakításával kapcsolatban.
