Dr. Fatalin Judit, az Országos Bírói Tanács elnöke és dr. Vadász Viktor OBT tag fogadta GRECO szakértőit, akik már négy éve is hangsúlyozták, hogy a bírák és bírósági vezetők kinevezése kapcsán nincs megfelelő jogorvoslati jog szabályozva, és előre felhívták a figyelmet az eredménytelenné nyilvánítás veszélyeire, amely teljesen egybecseng az OBT törvényességi jelzéseivel.
Közleményében az OBT felidézte: a
GRECO szakértői 2015-ben részletesen vizsgálták a magyar
igazságszolgáltatás rendszerét, és egyebek mellett a következő
ajánlásokat fogalmazták meg:
- A bírák kinevezése és előléptetés terén javasolták az OBH elnök széleskörű hatásköreinek átalakítását olyan módon, hogy ezen a téren az OBT lényegesen erősebb jogköröket kapjon. (jelentés 28. oldala)
- Javasolták a határozatlan időre kinevezett bírák értékelésének rendszerét is felülvizsgálni, hogy egyenlő bánásmódot biztosítson az ország különböző bíróságain, különböző szinteken és ügyszakokban ítélkező bírák számára, és ne kapcsolódjon olyan negatív jogkövetkezményekhez, amely sértheti a bírói függetlenséget. (jelentés 30. oldala)
- Kritikát fogalmaztak meg az OBH elnökének bíró-kirendelési jogával kapcsolatosan, és javasolták a szabályozás módosítását a hozzájárulás nélküli kirendelés jogi lehetőségének korlátozásával. (jelentés 31. oldala)
A GRECO szakértői – akik látogatásuk alkalmával a legfőbb ügyésszel, az Igazságügyi Minisztérium képviselőivel és az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyetteseivel is találkoztak –
számos kérdést tettek fel az OBT elnökének a 2015-ös jelentéssel érintett területeken történt változások, illetve az Országos Bírói Tanács és OBH elnöke közötti munkakapcsolat alakulását illetően.
Az OBT emlékeztetett: az elmúlt egy évben két jelentést is elfogadtak, amelyben kifogásolták az OBH elnökének nem átlátható kinevezési gyakorlatát és az Alaptörvénnyel ellentétes jogkörgyakorlását. A GRECO szakértői már 2015-ben hangsúlyozták, hogy a bírák és bírósági vezetők kinevezése kapcsán nincs megfelelő jogorvoslati jog szabályozva, és előre felhívták a figyelmet az eredménytelenné nyilvánítás veszélyeire, amely teljesen egybehangzó az OBT törvényességi jelzéseivel.
Az OBT-nek az a határozott álláspontja, hogy
az OBH elnöke nem jogosult önkényesen nem létezőnek tekinteni az őt felügyelő testületet. A sarkalatos törvény betartását az OBT – az OBH elnöke által elé gördített akadályok ellenére – a jövőben is ellenőrzi, és szükség esetén jelzéssel fog élni.
A GRECO szakértőinek 2015-ben megfogalmazott javaslatai egybecsengenek az Országos Bírói Tanács törvénymódosítási javaslatával is, amellyel a bírák és bírósági vezetők kinevezése kapcsán tovább korlátozná az OBH elnökének jogköreit. A 2015-ös jelentés egyértelműen fogalmazott: a kinevezések kapcsán a bírói tanácsnak kell a legvégső döntést kimondania, ugyanis az OBH elnökének – mint nem a bírák által választott egyszemélyi vezetőnek – kontroll nélkül gyakorolt jogkörei diszkrecionális döntései révén a részrehajlás lehetőségét vetítik előre.
A GRECO közleményben szólította fel Magyarországot, hogy hozza nyilvánosságra az Európa Tanács országjelentését és hajtsa végre annak javaslatait.
Mint írták: a küldöttség megköszönte az új információkat, és üdvözölte, hogy a magyar hatóságok újra ígéretet tettek az ajánlásaik figyelembe vételére. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy a négy évvel ezelőtti nagy jelentésük ajánlásai közül alig alkalmazták valamennyit.
A GRECO 2017 óta folytat eljárást emiatt Magyarország ellen, és 2018-ban azt állapította meg, hogy a korrupció visszaszorítása érdekében tett erőfeszítések „általánosan elégtelenek”.
