Az ügyben két, tényleges életfogytiglanra ítélt magyar férfi fordult a strasbourgi bírósághoz azzal a panasszal, hogy büntetésük az EJEB korábbi elmarasztalásának hatására 2015-ben bevezetett új szabályok ellenére is embertelen bánásmódnak minősül, mert nincs valódi reményük a szabadulásra.

Elsőfokú ítéletében a törvényszék megállapította, hogy a jelenleg hatályos magyar jogszabályok értelmében túl hosszú időnek kell eltelnie a jogerős döntéstől az első felülvizsgálati lehetőségig. Mint írták, ez jelentősen hosszabb a bíróság egy korábbi ítéletében javasolt maximum 25 évnél.

A bíróság más aggályokat is megfogalmazott a kérdéses törvénnyel kapcsolatban. Miközben a kegyelmi bizottságnak objektív, előre meghatározott kritériumok alapján kell eljárnia a mérlegelés során, ezek nem vonatkoznak a köztársasági elnökre, akié az utolsó szó minden egyes kegyelmi kérvény esetében. Az új törvények ráadásul nem rendelkeznek semmilyen időkorlátról, amelyen belül az államfőnek határoznia kell a kegyelmi ügyekben, illetve nem is köteles megindokolni döntését, még akkor sem, ha az eltér a kegyelmi bizottság véleményétől - írták az EJEB közleményében.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy a magyar szabályozás embertelen vagy megalázó bánásmódnak minősül, mert nem biztosítja az elítélt jogát a reményhez, az ítélet felülvizsgálatához, és ezért sérti az emberi jogok európai egyezményének 3. cikkében foglalt előírásokat.

A strasbourgi bírák 1500 euró perköltséget ítéltek meg az ügyben, azonban úgy határoztak, hogy "a jogsértés megállapítása önmagában igazságos elégtételt jelent a panaszosok által elszenvedett nem vagyoni jellegű károk jóvátételére".

Az új, kötelezően lefolytatandó kegyelemi eljárás a büntetés-végrehajtási törvény módosítása nyomán lépett életbe tavaly, miután az EJEB 2014-ben elmarasztalta Magyarországot a tényleges - vagyis a felülvizsgálat lehetőségét kizáró - életfogytiglani szabadságvesztés büntetés miatt. A bíróság meglátása szerint a szabadlábra helyezés eshetőségét kizáró ítélet magalázó bánásmódnak minősül, az elítéltektől ráadásul nem is lehet magatartásbeli együttműködést elvárni akkor, ha eleve jogilag kizárt, hogy később - bármilyen távoli jövőben is - felmerülhet az ügy felülvizsgálata.

Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az Európai Emberi Jogi Egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni akkor, ha a panaszos minden hazai jogorvoslati lehetőséget kimerített.

Ahogy az IM látja

Aggályos a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztéssel kapcsolatos ítélet az IM szerint

Az Igazságügyi Minisztérium szakmailag aggályosnak tartja az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) tényleges életfogytig tartó szabadságvesztéssel kapcsolatos döntését – közölte honlapján a tárca.

A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés az Európa Tanács más részes tagállamában is alkalmazott szankció. Az EJEB kifogásolta a jelenleg hatályos magyar jogszabályt, mert véleménye szerint túl hosszú időnek, 40 évnek kell eltelnie a felülvizsgálatig. Ez szerintük jelentősen hosszabb a Bíróság egy korábbi ítéletében javasolt legfeljebb 25 évnél. Az Igazságügyi Minisztérium emlékeztet arra, hogy az EJEB más esetben elfogadta a 30 évet, vagy akár az annál hosszabb időszakot követő felülvizsgálat lehetőségét. Az Igazságügyi Minisztérium álláspontja szerint a Bíróság által kifogásolt – a köztársasági elnök szabad mérlegelési lehetőségét biztosító – kegyelmezési eljárási rend korrekt és tisztességes és más EJEB részes tagállamban is hasonlóképpen alkalmazandó.

Az ítélet még nem végleges. Az Egyezmény értelmében a felek három hónapon belül – jelen esetben 2017. január 4-ig – kérhetik az ügynek a Bíróság Nagykamarája elé terjesztését, ha az ügy az Egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek értelmezését vagy alkalmazását érintő lényeges kérdést vagy egy egyébként általános jelentőségű lényeges kérdést vet fel. Az ítéletet – annak hivatalos kézbesítését követően – a Tárca tanulmányozni fogja, és megvizsgálja a Nagykamara általi felülvizsgálat kezdeményezésének kérdését.

A közleményükben úgy fogalmaznak: a magyar büntetőpolitikában változatlanul fenntartjuk és szükségesnek tartjuk a tényleges életfogytiglan intézményét, hiszen egy, a magyar társadalom által kiemelten magas támogatottságú és hatékony büntetőpolitikai eszközről van szó, amelyet a legveszélyesebb bűnözők esetén szoktak alkalmazni.

A tényleges életfogytiglan megfelel a nemzetközi szerződéseknek, az Európai Unió tagállamainak körülbelül egyharmadában is létezik és Magyarországon is beváltotta a hozzáfűzött reményeket, erős visszatartó ereje van és magas a társadalmi támogatottsága. A 2011-es nemzeti konzultáción a válaszadók 94%-a támogatta a tényleges életfogytiglan alkalmazásának lehetőségét.

Magyarország Alaptörvénye értelmében tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki. A bírói gyakorlatban a tényleges életfogytiglan szabadságvesztést általában emberölés minősített esetei miatt szabják ki, tehát olyan brutális bűncselekmények esetén, amikor előre kitervelten vagy nyereségvágyból ölnek meg valakit, esetleg több embert ölnek meg, netán gyermek az áldozat – írták.