Először az intézmény történetében, az Alkotmánybíróság elnökének meghívására Budapestre érkezett és előadást tartott Koen Lenaerts, az Európai Bíróság elnöke, és Andreas Voßkuhle, a Német Szövetségi Alkotmánybírósági elnöke. Ausztria, Hollandia, Csehország, Lettország, Luxemburg, Olaszország, Svájc és Szlovénia alkotmánybírósága elnöki, illetve elnökhelyettesi szinten képviseltette magát. Az „Alkotmányos EU-dentitás 2019” címet viselő konferencián a külföldi vendégeken kívül a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, az igazságügyi miniszter, magyar közjogi méltóságok, alkotmányjogászok és közigazgatásban dolgozó szakemberek, valamint a tudomány képviselői is jelen voltak – közölte az Alkotmánybíróság.
A nemzetközi szinten is párját ritkító szakmai eseménynek a Magyar Tudományos Akadémia adott otthont. A konferencia kivételes lehetőséget adott arra, hogy a részt vevők erősítsék a nemzetközi alkotmánybírósági párbeszédet.
A konferencián Áder János köztársasági elnök köszöntötte a megjelenteket. Az elnök úgy fogalmazott: az európai alkotmányos identitás tartalmának meghatározását nem könnyíti meg, hogy különféle előadásokban, tanulmányokban az identitás, a szuverenitás, a lojalitás fogalmai sokszor keverednek.
A köztársasági elnök dr. Sulyok Tamást idézve emlékeztetett: a magyar Alkotmánybíróság az alkotmányos identitás fogalma alatt Magyarország alkotmányos önazonosságát érti. Hozzátette: az alkotmánybíróságok számára is sokszor hivatkozási pontot jelentő német alkotmánybíróság egyik döntésében kimondta, hogy az uniós jog alkalmazásának elsőbbségét alapvetően korlátozza az Alaptörvény alkotmányos identitása.
Az Alkotmánybíróság elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: a globalizáció és az Európát próbára tevő új kihívások mára az európai identitás lényegének újra fogalmazását vetítik előre. A konferencia célja, hogy hozzájáruljon az európai és a nemzeti identitás jogi tartalmának tisztázásához. Az elnök hozzátette: a közös történelmi múlt a legerősebb kapocs az európai nemzetek között. Kizárólag rajtunk múlik, hogy közös európai identitásunkat a konfliktusok vagy a konstruktív párbeszéd formálja–e majd. Hidat kell építenünk európai mivoltunk és nemzeti önazonosságunk között, mint ahogy egyensúlyt kell találnunk a „globális” és a „lokális” között is. Ez adja az európai térben működő bírói fórumok közötti intenzív, és egymás kölcsönös megbecsülésén alapuló párbeszéd különös időszerűségét.
Koen Lenaerts, az Európai Bíróság elnöke kiemelte: az európai identitás megerősíti a nemzeti identitást, sőt, az európai identitást a tagállamok közös értékei alkotják. Az Európai Unió a tagállamok egyenlőségén alapszik, amelyek megőrzik a nemzeti identitásuk feletti rendelkezési jogukat. Azokon a területeken, amelyeket az uniós jog nem szabályoz, a tagállamok széles mozgástérrel rendelkeznek saját szabályozás kialakítására.
A luxemburgi székhelyű Európai Unió Bíróságának elnöke előadásában – az MTI beszámolója szerint – kijelentette: nincs illiberális demokrácia. A demokratikus kormányzáshoz való jog alapvető európai érték, a demokrácia pedig mindig liberális: az alapvető jogok, a szólásszabadság, a tolerancia, a pluralizmus támasztja alá a demokratikus kormányzást - mondta.
Minden tagállam közös értéke a jogállamiság, amelynek egyik kulcseleme a bírói függetlenség és pártatlanság - jelentette ki.
Hangsúlyozta: az EU nem egy birodalom, hanem szuverén tagállamok önkéntes uniója. A tagállamok nem mondtak le nemzeti szuverenitásukról, hanem annak egy részével új közösséget, jogrendet hoztak létre, ami mindannyiunk kollektív tulajdona. Jelezte: a csatlakozás és a közösségből távozás is a tagállam nemzeti szuverenitása marad.
A tagországok szuverenitásuk egy részét azért ruházzák át az uniós intézményekre, hogy azok nemzetekfeletti szinten gyakoroljanak jogköröket az összes tagállam érdekében, például az EU belső piaca sem jöhetett volna létre e közös, megosztott szuverenitás nélkül.
Az EU távol áll attól, hogy a nemzeti identitást átvegye a tagországoktól - hangzott el. Az EU közös identitása éppen azokon az értékeken alapszik, amelyekben az európai nemzetek identitásai osztoznak - mondta.
Rámutatott: a tagállamok egyenlők, ha azonban mindenki a saját nemzeti identitását helyezi előtérbe, akkor a közös európai identitásból semmi nem marad. A kölcsönösség elve alapján el kell ismerni a többi tagállam identitását - mondta.
Az európai identitás és a nemzeti identitás szembeállítása hamis ellentét, ezek valójában egymást erősítik. Amikor a közösség rákényszeríti a demokráciát, jogállamiságot, a bíróságok tiszteletét a tagállamokra, akkor azt az elvet valósítja meg, hogy ezeknek az értékeknek az érvényesülése ugyanolyan fontos tagállami, mint uniós szinten - húzta alá.
Andreas Voßkuhle, a Német Szövetségi Alkotmánybíróság elnöke előadásában aláhúzta: a jogállamiság fogalma tagállamonként eltérő lehet, de vannak olyan közös pontok és értékek (emberi méltóság, szabadság, szerzett jogok), amelyek erős jogállami alapot képeznek. Az Európai Unióban jelenleg nincsen pontosan meghatározva, mi az európai identitás pontos tartalma – ennek pótlása közös felelősségünk. A német alkotmánybíróság elnöke kiemelte a tagállamok és az Európai Unió közötti párbeszéd jelentőségét, azzal, hogy a nemzeti alkotmányos identitás és az európai értékek közötti egyensúly fenntartása kulcsfontosságú.
A Német Szövetségi Alkotmánybíróság elnöke előadásában – az MTI szerint – rámutatott: azért kell az értékekről beszélni, mert azok eltérő felfogása megjelent az egyes tagállamokban, például a jogállamiság és a bíróságok helyzete kapcsán.
Rámutatott arra is, hogy az európai jogrend a kölcsönös bizalmon alapul, és ahol ez hiányzik, ott működési zavarok léphetnek fel. Az egyes tagállamok számára nem lehet közömbös más tagállamok bíróságainak állapota.
Formális integráció érdemi értékközösség nélkül nincs, a közös értékek rögzítése több, mint egyszerű kijelentés, egy normatív alapot is jelent az unió számára, azonban a hagyományos konszenzuskereső mechanizmusok egyes jelek szerint manapság nem nagyon működnek - fejtette ki.
Populista politikai mozgalmakra célozva a német alkotmánybíróság elnöke arról is beszélt, hogy a jogállamot ideológiai gyanúba keverik, az igazságszolgáltatást politizálni akarják, a jogállamot szembe állítják a demokráciával.
Fontos a hatalmi ágak megosztása, nagyon figyelni kell a bíróságok függetlenségére, más hatalmi ágak beavatkozására - figyelmeztetett Andreas Voßkuhle.
Az Európai Unióban (EU) is szükség van kölcsönös tiszteletre és folyamatos kommunikációra - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter.
Hozzátette: arra is szükség van, hogy a felek egyenlő partnerekként érvényesülhessenek, elkerülve a "maradandó sérüléseket". Ez ugyanis elengedhetetlen az integráció ápolásához, fejlődéséhez és egy globálisan egyre erősödő EU-hoz - jelentette ki.
A miniszter ezt a finom, de határozott női érintés allegóriájával, az identitás integrációt formáló gyengéd érintésével jellemezte.
Úgy fogalmazott, "kéz a kézben jár" az identitás és integráció, de a kézfogásban benne van az esetleges válsághelyzetek lehetősége is, a Brexit egy ilyen "európai szerelmi történet vége". A hit- és értékválságok lehetősége befolyásolhat "bármilyen európai love story-t", mert azok a társadalmat a szakadék széléig viszik, ahol megkérdőjeleződnek értékek, hitek - mondta.
Dr. Trócsányi László az előadások kapcsán arról beszélt, hogy az európai értékek egyfajta életelixírnek tekinthetők, amelyek táplálják a közösség növekedését, az elixír kulcsa pedig a kölcsönös tisztelet és a folyamatos kommunikáció.
Szavai szerint az a cél, hogy növeljük Európa szerepét globálisan, de ez csak akkor érhető el, ha odafigyelünk egymásra. Ami viszont azt feltételezi, hogy mindenki egyenlő félként vesz részt a kapcsolatban, egyenlőek az esélyek, és mindenkit meghallgatunk. Jelezte: fontosnak tartja, hogy a felmerülő vitás helyzetek ne legyenek átpolitizálva, maradjanak szakmaiak. A miniszter elismerte a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bíróságának nőket és a női jogokat érintő esetjogát, amely véleménye szerint az elmúlt 40 évben a jogvédelem eszköztárának szélesítésével elősegítette a női egyenjogúságot. A bíróság azonban nem vállalkozhat például a házasság vagy a család intézményének értelmezésére, mert ezek szabályozása a tagállamok felelőssége - mondta.
A miniszter szerint a kérdés az, hogy a házasságot és a családot mint jogok összességét tekintjük, vagy intézményi védelmükre helyezzük a hangsúlyt. Jogokat természetesen a jogalkotó elismerhet az egyes intézmények védelmében, de e jogokhoz felelősség is kell, hogy társuljon - tette hozzá.
Dr. Trócsányi László hangsúlyozta: az integrációnak növekednie kell, és ahhoz, hogy növekedhessen, ápolni kell. Lehetőséget kell biztosítani az identitás szelíd érintésére az integráció arcán - fogalmazott.
Az első öt felszólalót szakmai
előadások sora követte. Az első szekció levezető elnöke
Christoph Grabenwarter, az osztrák alkotmánybíróság
elnökhelyettese volt. Előadást tartott (felszólalási
sorrendben): Peter M. Huber, a Német Szövetségi Alkotmánybíróság
bírája, Martonyi János volt külügyminiszter, Brigitte Bierlein,
az osztrák alkotmánybíróság elnöke, Stumpf István
alkotmánybíró és Maarten Feteris, a holland legfelsőbb bíróság
elnöke. A második szekciót Francis Delaporte, a luxemburgi
alkotmánybíróság elnökhelyettese vezette. Előadást tartott
(felszólalási sorrendben): Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság
elnöke, Pavel Rychetsky, a Cseh Köztársaság alkotmánybíróságának
elnöke, Varga Zs. András alkotmánybíró, Marta Cartabia, az olasz
alkotmánybíróság elnökhelyettese, Ineta Ziemele, a lett
alkotmánybíróság elnöke, Rajko Knez, a szlovén alkotmánybíróság
elnöke és Marta Niquille, a Svájci Szövetségi Legfelsőbb
Bíróság elnökhelyettese.
