A szándéknyilatkozat szerint az igazságszolgáltatás szakmai és erkölcsi tekintélyének megőrzése elképzelhetetlen a történelmi elődök tisztelete, az általuk megfogalmazott szakmai-etikai értékek követése nélkül. A hagyománytiszteletnek pedig a bírói hatalom külső megjelenésében, tárgyi környezetében is meg kell mutatkoznia. Az intézményvezetők által létrehozott „Kúria Épület Projekt” szervezet feladata az Igazságügyi Palota rekonstrukciója során a szervezetek érdekeinek képviselete és egyeztetése, különösen az elhelyezési, informatikai és biztonságtechnikai igények, művészeti és műszaki elvárások kapcsán.

A szándéknyilatkozat aláírását követően dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke kiemelte: nagyszerű és történelmi pillanatnak lehetünk részesei. Juhász Andort, a Kúria egykori jeles elnökét idézve elmondta: „az emlékezés erejével tiszteletreméltó hagyománnyá kell átformálnunk mindazt, ami az igazságszolgáltatás számára értékes és becses”. Hangoztatta: közös törekvés, hogy az Igazságügyi Palota visszanyerje eredeti rendeltetését. Szimbolikus jelentősége van, hogy a nemzet főterén újra megjelenhet az alkotmányos hatalmak – a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom – egysége.

Dr. Darák Péter emlékeztetett: a Kúria a magyar államszervezet egyik legrégibb intézménye. Ezt a történelmi intézményt, amely eltűnt, majd újjászületett – mondta a Kúria elnöke – 1949-ben a diktatúra bosszúból megszüntette és száműzte a számára épített épületből, most pedig visszakerülhet a régi helyére. Ezen az úton az első praktikus lépés a szándéknyilatkozat aláírása, amely kifejezi az erre irányuló együttes akaratot.

Dr. Polt Péter legfőbb ügyész hangsúlyozta: az Igazságügyi Palota épülete az igazságszolgáltatás egységét is megjeleníti. Hozzátette: az Alaptörvény szerint az ügyészi szervezet az igazságszolgáltatás közreműködője. Az Igazságügyi Palota falait az egykori nagy elődök, koronaügyészek szellemi hagyatéka tölti meg tartalommal, ami a mércéül szolgál az utókor számára.