A képzést dr. Békés Ádám ügyvéd valamint dr. Kirs Eszter és dr. Ivány Borbála, a Magyar Helsinki Bizottság büntető igazságszolgáltatási programjának szakértői tartják.

A részvétel ingyenes, ellátást biztosítunk, a vidéki résztvevők utazási költségét visszatérítjük.

A budapesti rendezvényen 15 ügyvédet tudnak fogadni.

Jelentkezés: 2018. november 18-ig itt: helsinki@helsinki.hu e-mail címen.

A program:

MŰHELYBESZÉLGETÉS ÉS KÉPZÉS A LETARTÓZTATÁSSAL KAPCSOLATOS HAZAI ÉS NEMZETKÖZI JOGGYAKORLATRÓL

Budapest, 2018. november 28.

  • 8.30 – 9.00 Érkezés, regisztráció
  • 9.00 – 9.45 A projekt bemutatása, a résztvevők bemutatkozása
  • 9.45 – 11.00 Az új büntetőeljárási törvény mögötti koncepció, a kényszerintézkedések jogpolitikai célja a gyakorlatban - előadás és beszélgetés – előadó: Dr. Békés Ádám Ph.D. ügyvéd, moderátor: dr. Ivány Borbála, Magyar Helsinki Bizottság
  • 11.00 – 11.15 kávészünet
  • 11.15 – 11.40 Európai szintű szabályozás és az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlata a letartóztatás törvényessége és elrendelésének okai tárgyában - előadó: Dr. Kirs Eszter Ph.D., Magyar Helsinki Bizottság
  • 11.40 – 12.30 Jogesetgyakorlat I.
  • 12.30 – 13.30 ebéd
  • 13.30 – 14.45 A letartóztatás meghosszabbításának hazai gyakorlata, jogorvoslat és eljárási kérdések – előadás és beszélgetés – előadó: Dr. Békés Ádám Ph.D. ügyvéd, moderátor: dr. Ivány Borbála, Magyar Helsinki Bizottság
  • 14.45 – 15.05 Európai szintű szabályozás és az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlata a letartóztatás meghosszabbítása és az eljárási kérdések tekintetében – előadás – előadó: Dr. Kirs Eszter, Magyar Helsinki Bizottság
  • 15.05 – 15.30 Jogesetgyakorlat II.
  • 15.30 – 16.00 Az esemény értékelése és zárása

Az új büntetőeljárási törvény fontos és pozitív változást hozott a kényszerintézkedések terén: kifejezett célja annak biztosítása, hogy a fokozatosság, szükségesség és arányosság elve érvényesüljön, vagyis csak akkor rendeljenek el letartóztatást, ha az azzal elérni kívánt cél enyhébb intézkedéssel nem biztosítható. Ugyanakkor bizonyos az is, hogy a büntetőeljárás szereplői részéről szemléletváltásra van szükség a jogalkalmazási fordulathoz, hiszen eddig sem a Be. szövege volt az igazi akadálya, hogy a letartóztatást csak a valóban szükséges esetekben rendeljék el, és hogy a döntések megfeleljenek a magyar és a nemzetközi sztenderdeknek. A koncepcióváltás gyakorlati érvényesülésében nemcsak a hatóságnak és a bíróságnak van szerepe, hanem az ügyvédeknek is. A védők az Európai Emberi Jogi Bíróságának esetjogára és az Európai Unió irányelvire is kiterjedő magas szakmai felkészültsége, az ezekre alapozó érvelés fontos szerepet játszhat abban, hogy a letartóztatás valóban az ultima ratio eszközzé váljon.