Alaptörvényünk az AB-t depolitizálta, és munkájának súlypontját áthelyezte az individuális alapjogvédelemre - hangsúlyozta dr. Sulyok Tamás, az AB elnöke (képünkön).
Az Alaptörvény R) cikke és 28. cikke alapján ugyanakkor az alapjogi bíráskodás az egész bírósági szervezetrendszer feladatává vált, az AB ultima ratios-s funkciója mellett. Ezzel létrejött a szakirodalomban már régen követelt strukturált, jogdogmatikailag tiszta alapjogi bíráskodási modell.
A valódi alkotmányjogi panaszban már nem csak a jogszabályok, hanem a bírói jogértelmezés alaptörvény-ellenességét is állíthatják az ügyfelek. Ez a helyzet igazi esélyt teremt arra, hogy élő és érdemi alkotmányos párbeszéd jöjjön létre az AB és a rendes bíróságok között, amelynek legfőbb haszonélvezői alapjogi védelemben részesülő ügyfeleink - hangsúlyozta az elnök.
Az alapjogi bíráskodás eme új rendszerében a továbbiakban a bírói függetlenség két fontos aspektusát vizsgálta dr. Sulyok Tamás: az egyik a rendes bíróságok intézményi, a másik pedig a szakmai függetlensége.
A kiindulópont az, hogy az AB megsemmisítő döntése után milyen mozgásterük marad a rendes bíróságoknak egy konkrét polgári ügyben. A Pp. szabálya szerint az Alkotmánybíróság határozatának jogkövetkezményeit a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával a Kúria állapítja meg.
Hasonló a helyzet a bíróság szakmai függetlensége tekintetében
a konkrét büntető ügyek vonatkozásában is. A Be. kimondja, hogy
az ítélet felülbírálata során a bíróságot változatlan
tényállás mellett sem kötik a hatályon kívül helyező
határozatban kifejtett okok és indokok, de az ügyet az AB
megsemmisítő határozata okainak és indokainak figyelembevételével
kell elbírálni.
A
rendes bíróságok széles mozgásterével foglalkozott . továbbiakbanaz AB elnöke.
Elmondta: mind polgári, mind büntető ügyszakban az
AB a végleges bírósági döntés alkotmányos kereteit jelöli
csak ki, a rendes bíróságok pedig ennek tiszteletben tartásával
függetlenül hozhatják meg a végleges döntésüket.
Rámutatott: ha a bírói joggyakorlat felől vizsgáljuk a bíróság szakmai függetlenségét, szintén azt tapasztaljuk, hogy egy alkotmánybírósági megsemmisítés után is igen széles mozgástere marad a rendes bíróságoknak a joggyakorlat alakítására:
- egyrészt kiterjeszthetik az AB döntés hatókörét, nevezzük ezt extenzív válasznak,
- másrészt szűkíthetik annak hatókörét, ez a restriktív válasz,
- harmadrészt konfrontálódhatnak az AB döntésével, ez a konfrontatív válasz
- végül alkalmazkodhatnak az AB által megszabott irányhoz, ez az adaptív válaszlehetőség.
Összefoglalásként elmondta: a bíróságok a megsemmisített bírói döntést követő egyedi, konkrét ügyben a Kúria iránymutatásával saját szakmai belátásuk szerint, az AB által felállított alkotmányos keretek között hozzák meg döntésüket, és a joggyakorlatot is legalább négyféleképpen alakíthatják: szűkíthetik, kiterjeszthetik az AB döntés hatókörét, de akár konfrontálódhatnak is az AB által meghatározott alkotmányos elvvel, végül, de nem utolsó sorban, el is fogadhatják azt.
Dr. Sulyok Tamás elemzése szerint már a megsemmisítések alacsony számából is látszik, hogy az AB csak tényleges alapjogi sérelem esetén semmisít meg bírói döntést, és szakjogi kérdésekben általában nem foglal állást. A valódi panasz alapján bekövetkezett megsemmisítés után a rendes bíróságok többféle válaszlehetőség közül választhatnak, ezért az AB döntései megtermékenyítően hatnak a bírói gyakorlatra. Az AB alapjogi üzenetei lényegében közvetlen, az eseti bírói döntéseken átszűrődve fejtik ki hatásukat egy párbeszédre épülő, struktúrált alapjogi bíráskodás keretében.
Az AB elnöke megállapítása értelmében az alapjogi bíráskodás új rendszere sem a szakmai, sem a az intézményi oldalról nem sérti a rendes bíróságok függetlenségét, és az AB-nak a valódi panasz hatáskörén keresztül kulcsszerepe van a bírói függetlenség és ezáltal a teljes bírósági rendszerre kiterjedő alapjogvédelmi mechanizmus hatékony érvényesülésének biztosításában.
Foto: Panpress
