A magyarországi jogi környezet korszerűsödése, főleg az alapjogok napirendre kerülése az 1980-évek második felétől, de különösen is a rendszerváltoztatással folytatólagosan egyre nagyobb lendületet vett (alkotmánymódosítás, az Alkotmánybíróság létrejötte, az Európa Tanácshoz csatlakozá, a rendes bíróság szervezeti átalakítása, az EU-hoz csatlakozás, az EU bíróság szerepének megjelenése) - emlékeztetett előadásában dr. Kadlót Erzsébet (képünkön). Ez az egyenletes fejlődési ív civilizálta a hazi politikát és domesztikálta a jogalkotást.

Értékelése szerint azonban mindez mintegy huszonöt éven át tartott. Az előadó a továbbiakban egyebek mellett arra kereste a választ, hogy ez a folyamat csupán csak megtorpant, vagy maga a trend kezdett visszafordulni?

Széleskörű nemzetközi kitekintés után a hazai jogalkalmazásban mutatkozó kedvezőtlen jelek és jelenségek feltérképezésével foglalkozott a következő nagy csoportokat felállítva: 1) a jogalkotásban okozott károk nyílt tagadása, 2) késleltetett (vagy nem létező) reakció az EJEB, az EU bíróság, az AB döntésekre és 3) a bírói hatalom probléma felvetéseire, valamint az eljárásjogok nyílt visszafejlesztése.

Mindezen észrevételeit konkrétumokkal támasztotta alá, a példákat a jogalkotási anomáliák, továbbá a Pp. a Pe. és a Be. területéről kiemelve.

Végezetül egyéb alapjogokat veszélyeztető jelek, jelenségek és jogszabályok áttekintésével foglalkozott.

Elsőként külön kiemelte ezek közül az elektronikus ügyvitellel kapcsolat súlyos problémákat. Megítélése szerint az elektronizáció-digitalizáció alapvetően és elvileg pozitív fejlemény, de erőltetettnek véli annak rapid módon való kötelező bevezetését (2019-től teljes körűen e-akta rendszer lesz), nem látja ennek kipróbált technikai feltételrendszerét, jelenleg nem „bírják” a tempót az állam oldalán lévő végpontok és a központi rendszer, kézbesítési problémák vetődnek fel, amelyek következménye a joghatályosság súlyos kérdése, mindezekáltal pedig veszélyeztetetté vált a joghoz való jutás, a kiszámíthatóság, a tisztességes eljáráshoz való jog, sőt maga a törvény előtti egyenlőség is.

A másik súlyosan problémás területnek a jogi képviselő jogainak korlátozását nevezte meg, amit a Be.-ben és a Pp.-ben lehet tetten érni.