Az ember és a jog viszonyáról, a tudományág végső céljáról, valamint a jog és a vallás kapcsolatáról beszélgetett dr. Darák Péter a Kúria elnöke, dr. Frivaldszky János a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető tanára és Süveges Gergő újságíró február 1-én a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán. A felsőoktatási intézmény adott otthont a Tágabb értelem nevet viselő előadássorozat második állomásának, amely a jogtudománnyal, a jogalkotással és az igazságszolgáltatással foglalkozott.

A Tágabb értelem a Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban (KETEG) kezdeményezés rendezvénysorozata, amely a filozófia-teológia fényében vizsgálja az emberközpontú tudomány lehetőségét a mesterséges intelligencia, a jog, a politológia és a szociálpszichológia területén, pódiumbeszélgetések formájában.

Baritz Sarolta Laura domonkos nővér, a KETEG megszervezője köszöntőjében rámutatott, egy szaktudomány akkor lesz teljes, ha vizsgáljuk, mi a végső célja és mi az emberhez való viszonya.

Dr. Frivaldszky János a beszélgetésben kiemelte, a szeretet, az igazságosság és jog is egyfajta rend, a jog annak a rendnek a megtalálása, ami a társadalomban, az emberiségben eleve jelen van.

A pódiumbeszélgetésről előzetes rádióinterjú is készült a Kúria elnökével. Ebben elmondta:

a jog egy különleges eszköz, egy különleges világ, amit praktikus tudománynak nevezne, hiszen az alapvető célja nem szobatudósi elveknek a meghatározása, hanem valódi emberi problémák és konfliktusok megoldása. Ha minden további nélkül érvényesülnének a krisztusi elvek, és mindenki úgy tenne a másik emberrel, ahogy várja, ővele is cselekedjenek, akkor természetesen nem lenne szükség jogra és a jog intézményi rendszerére. Azonban a mindennapi élet, a bonyolult gazdaság, a média világa számtalan olyan dilemmát hordoz magában, ahol szabályokra van szükség ahhoz, hogy egymás mellett tudjunk élni. És a jog tágabb értelemben ilyen szabályokat ad.

Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott:

a jogot érdemes megvizsgálni a teológia, illetve a filozófia tükrében, hiszen, ha elvonatkoztatunk a jognak ettől a konfliktuskezelő, szabályadó funkciójától, attól, hogy a kisebb és nagyobb közösségeket, például a javak elosztásában látható szabályokhoz juttassa, akkor önkényes jogalkalmazáshoz juthatunk el végletes formában. Tehát a törvények, szabályok célját mindig szem előtt kell tartani, ahhoz, hogy megfelelően alkalmazzuk.

A jogászi hivatások alkalmasak arra – vélekedett –, hogy valaki a személyiségét, az egyéniségét megjelenítse a munkájában. Ez talán a legnyilvánvalóbb akkor, ha egy ügyvéd egyben jó pszichológus.

Az interjú ide kattintva hallgatható meg.