Félévzáró beszélgetésen összegezte dr. Darák Péter, a Kúria elnöke, illetve a Kúria kollégiumvezetői a legfelsőbb bírósági szervezet mögött hagyott időszakot.

A Kúria elnökének sajtótájékoztatója teljes terjedelmében ide kattintva hallgatható meg.

A konkrét ügyek, jogesetek, jogi értelmezési problémák ismertetése mellett - amint arra az index.hu összeállítása is rámutat - megkerülhetetlen téma volt a bírósági rendszer átalakítása is, az erőteljes politikai támadás a Kúriával szemben, illetve az a feszültség, amely az utóbbi hónapokban kialakult a dr. Handó Tünde vezette Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírósági Tanács között.

Dr. Darák Péter június 27-i budapesti, a kollégiumvezetőkkel tartott félévzáró sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az új OBT januári megválasztása után nem alakult ki olyan "kölcsönös bizalmi légkör, ami az igazán optimális és hatékony működését lehetővé tenné a testületnek" – számolt be az MTI.

Jelezte, az OBT testületként működik, és természetes, hogy tagjai között véleménykülönbségek lehetnek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ő maga hivatalból, tehát a törvény alapján tagja a tanácsnak a további 14 tag mellett, és abban nem tölt be vezető szerepet.

A Kúria elnöke szerint a bíróságok működéséről sok téves, a jogszabályi környezet ismeretének hiányáról tanúskodó információ jelent meg, például az ügyek elosztásával kapcsolatban. A bíróságok nem üzemként vagy hadseregként működnek, ahol az igazgató vagy a parancsnok dönthet mindenről, hanem az alaptörvény állandóságot biztosító elvei és a szabályozás alapján - mondta.

Dr. Darák Péter cáfolta azokat az információkat is, amelyek szerint a Kúria elnökeként ő szignálná az ügyeket, hiszen valójában előre látható ügyelosztási rend van.

Arra is kitért, hogy a bírákat nem lehet elvonni az egyes ügyektől, csak elfogultság esetén, kizárási kérelem alapján, vagy ha a bíró maga jelzi, hogy nem várható el tőle az ügy tárgyilagos elbírálása.

A közigazgatási bírósági reformról szólva örömét fejezte ki, hogy az Igazságügyi Minisztérium (IM) egy munkabizottságban, a Kúria delegáltjainak részvételével tekinti át azokat a kérdéseket, amelyek az új közigazgatási szervezeti funkció alapját kell, hogy képezzék. Hozzátette: ezt annak jeleként értékeli, hogy a tárca is tudatában van az elmúlt csaknem 30 év komoly jogfejlesztési eredményeinek, ítélkezései értékeinek, "melyek nélkül a reform értékvesztéshez vezethet".

Arra a kérdésre (Bloomberg), veszélyben érzik-e az igazságszolgáltatást és a bírói függetlenséget a változások miatt, egyebek mellett azt mondta: a közigazgatási felsőbíróságok felállításával kapcsolatban "ilyen aggályok alappal nem fogalmazhatók meg". Hozzátette: az IM bevonja az érintetteket a kodifikációs elképzelések kialakításába, és a Kúriának is lehetősége van arra, hogy legmagasabb szinten képviselje magát ezeken a tárgyalásokon.

Dr. Kónya István, a Kúria elnökhelyettese közölte, az ügyelosztási rendet minden bíróság elnökének - a kollégiumok és a bírói tanács véleményének figyelembevételével - decemberben kell elfogadnia a következő évre, attól eltérni csak nagyon kivételesen és szigorú feltételek mellett lehet.

A bírák védelmében az újságíróktól azt kérte: a döntések okát ne keressék "a bíró személyében, vallásában, világnézetében", mert "a bírónak nincsen pártállása, csak jogismerete, felkészültsége, lelkiismerete és felelőssége" a döntéséért.

Dr. Székely Ákos, a büntető kollégium vezetője arról beszélt, hogy a Kúria a Nemzeti Emlékezet Bizottsággal közösen évek óta vizsgálja az 1956-os ítéleteket, és azt állapították meg, hogy azok "igazi értelemben (...) gyilkosságnak, politikai gyilkosságnak, leszámolásnak tekinthetők", hiszen teljesen nélkülözték a korrekt bírósági eljárás és ítélet jellemzőit.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy vasárnap lép hatályba az új büntetőeljárási törvénykönyv, amelynek a létrehozatalában jelentős szerepet vállalt a Kúria.

Dr. Wellmann György, a polgári kollégium vezetője azt mondta, az egyedi ügyek jelentős részét - felülvizsgálati eljárásban - továbbra is a devizahiteles ügyek teszik ki. Hozzátette: ezek a perek továbbra is a szerződés érvénytelenségére irányulnak, továbbá az árfolyamkockázat fogyasztóra való terhelését vitatják a nem megfelelő tájékoztatásra hivatkozva.

Dr. Kalas Tibor, a közigazgatási-munkaügyi kollégium vezetője azt mondta, 170 választási ügy érkezett hozzájuk, ezeket háromnapos határidővel kellett elbírálniuk. Közölte, megállapították, hogy több ponton is szükséges a választási eljárási törvény módosítása, pontosítása. Hozzátette: részben csatlakoznak a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda szakmai álláspontjához is.

A választási ügyek szignálási rendjéről azt mondta, az húsz éve változatlan. Az ügyeket senki nem szignálja, azokat automatikusan, "emberi közreműködés nélkül" osztják el - mondta.

Dr. Simonné Gombos Katalin, a polgári kollégium szóvivője arról számolt be, a Kúria megújult honlapját havonta 160-180 ezren látogatják, 160 ezerrel többen, mint a múlt év első félévében. Ismertetése szerint a legtöbben elvi bírósági határozatokat, döntéseket, jogegységi határozatokat, valamint a sajtó számára készített tartalmakat tekintették meg.

(Címfotó: Kovács Tamás / MTI)