Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke "Szabadság és felelősség" a jogalkotás és a jogalkalmazás tükrében címmel tartott előadását az Igazságügyi Minisztérium, az Alkotmánybíróság és a Kúria közös szervezésében lezajlott konferenciáján, április 24-én.
Az alkotmányos dialógus: a jogalkotás és jogalkalmazás körforgása
Az alkotmányos dialógus feladata - hangsúlyozta előadásában a Kúria elnöke - a jogalkotás és jogalkalmazás körforgásának, a tapasztalatok újrahasznosításának biztosítása. Fontos kérdés a magánszféra: e törvényi tartalomnak van egy gazdasági alapja, amelyre részletesen szeretnék kitérni, ez pedig a tulajdon szabadsága.
Egy kutatás tanulságai a tulajdon és tulajdoni rend változásairól
A jogtudósok ritkán tesznek fel igennel vagy nemmel megválaszolható kérdéseket. 2016 szeptemberében - idézte fel dr. Darák Péter egy korábbi szakmai eszmecserén elhangzottakat - a regensburgi székhelyű Kelet-európai Jogi Intézetben megtartott konferencián mégis ilyen végletes kérdést tettek fel: sikerült-e az átalakulás a tulajdon és tulajdoni rend vonatkozásában a posztszocialista Európában.
A Kúria elnöke elmondta: kevesen adtak a kérdésre egyértelmű választ. Mégis érdekes a tulajdonvédelem több száz éves távlatából vizsgálni a kérdést.
Manssen professzor a konferenciáról írt összefoglalójában - idézte a dokumentumot dr. Darák Péter - rámutat a dologi jog állandóságára, és hogy e jelenség megfigyelhető a kelet-európai államok jogfejlődésében is.
Ugyanakkor, a professzor szerint megmaradtak a szocializmus gyökerei is, ennek példájaként említi az Orosz Föderáció alkotmányát, amely egyenlő védelemben részesíti a magántulajdont, az állami tulajdont és a kommunális tulajdont. Ez szembemegy a német alkotmányjogi gondolkodással, amely szerint az alkotmányjogi garanciák feladata kizárólag a magánszemélyek vagyoni értékeinek védelme az állami beavatkozással szemben.
A regensburgi intézet azt is kutatta, hogy milyen szerepet játszott az átalakulásban a jogbiztonság? Arra jutottak, hogy erős igény mutatkozott a jogintézmények törvényi szabályozására, és kétségek övezték a bírói kar jogfejlesztő tevékenységét. Ellenpéldaként említi az idézett professzor Németországot, ahol bizonyos jogterületeket – például a hitelbiztosítéki jogot – nem lehet csupán a törvényeket elolvasva megérteni, mert számos jogintézményt a bírói gyakorlat alakított ki és hagyott jóvá. A Kúria elnöke szerint: nem kis áthallása van a szerző következő megállapításának: a bírói jogfejlesztés feltételei a jól képzett bírói kar, a jogtudománnyal való együttműködés és a hatékony jogorvoslati rendszer. Ha kétséges, hogy ezek maradéktalanul megvannak, akkor helyesebb a jogbiztonság érdekében lemondani a jogfejlesztésről.
A hazai jogfejlesztés hazai garanciái
E gondolatmenetet folytatva, a Kúria elnöke kijelentette: Magyarországon nem kell lemondani a jogfejlesztésről, mert a bírói kar olyan formában és eszközökkel fejleszti a jogot, amely mindenkinek hasznára válik.
Dr. Darák Péter utalt arra, hogy a Kúria Polgári Kollégiumának legutóbbi ülésén két joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleményét is elfogadták; előbbi állítását ezekből az összefoglaló véleményekből vett példákkal támasztotta alá a következőkben.
Első példa: a társasházi jogviták területéről
A társasházi jogvitákkal foglalkozó joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleményének 12. pontjában a hétköznapi gyakorlat számára igen fontos kérdéseket vizsgál mutatott rá a Kúria elnöke -: milyen eljárásiszabálysértések eredményezhetik a társasházi közgyűlési határozat érvénytelenségét? És vajon a felsorolt eljárási szabálysértések automatikusan vezetnek-e érvénytelenséghez, avagy bírói mérlegelésnek van helye? A csoport állásfoglalása szerint eljárási szabálysértések esetén helye van a bírói mérlegelésnek. A másik kérdéskör vizsgálata szintén a napi gyakorlatot segíti: vajon mely anyagi jogi jogsértések vezetnek a határozat érvénytelenségéhez? Van-e helye bírói mérlegelésnek? A vélemények megoszlottak, a joggyakorlat-elemző csoport azt az álláspontot fogadta el, hogy a tényállás tisztázása szükségessé teheti a bírói mérlegelést.
Második példa: a jegyző birtokvédelmi eljárásáról
A jegyző birtokvédelmi eljárását vizsgáló joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleményének 41. oldalán olvashatókat idézte a továbbiak dr. Darák Péter -, hogy tudniillik a jegyző időnként jogkérdésekben is állást foglal. Ennek egyik leggyakoribb esetcsoportját a szomszédjogi jogviták alkotják, miután a birtokvédelmi kérelmek hátterében, sok esetben szomszédjogi viták állnak. A birtokvédelmet sokszor megnehezíti a birtok fogalmának értelmezése a bírói gyakorlatban. A joggyakorlat-elemző csoport – támogatva a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes törekvéseit – fontosnak tartja a jegyzők e téren való szakmai erősítését és segítését a birtokvitát eldöntő szakszerű döntéshozatalban. Ennek érdekében a csoport - hívta fel a figyelmet a Kúria elnöke - az eljárási keretek pontosítására a jogalkotónak több javaslatot is tett. Így egyebek között indokoltnak tartja megteremteni annak lehetőségét, hogy a felek a jegyző előtti birtokvédelmi eljárásban egyezséget kössenek. A hatályos jogszabályok nem rendezik azt a kérdést, amikor az arra jogosult a beterjesztett kérelmét az eljárás során visszavonja. A joggyakorlat-elemző csoport álláspontja szerint e kérdés önálló szabályozása látszik indokoltnak. Egyértelmű rendezést igényel az a jogszabályi rendelkezés, amely szerint a „jegyző gondoskodik a végrehajtásról” – a csoport javaslata szerint azzal a tartalommal, hogy a „gondoskodik” kifejezés magában foglalja a végrehajtás elrendelését és foganatosítását is, azaz a jegyző maga hajtja végre a döntéseit. Szükséges továbbá a társasház perbeli jogképességének kibővítése azokban az esetekben, amikor a birtokvita nem, vagy nem kizárólag a közös tulajdonban álló ingatlanrészt érinti.
A fenti példák jól mutatják - foglalta össze értékelését dr. Darák Péter, a Kúria elnöke -, hogy az elmúlt években kialakult a magyar jogrendszer működésének rendszerezett megfigyelése, amely kiindulópontja lehet az alkotmányos dialógusnak
