Mint közismert: a két hasonló nevű testület feladata teljesen más. Az Országos Bírósági Hivatal vezetőjét a parlament választja meg, kinevezésekről, áthelyezésekről, fejlesztésekről dönt, ő dr. Handó Tünde, aki maga is bíró. Az Országos Bírói Tanács tagjait a bírák maguk közül választják és az a feladata, hogy a bírói függetlenség felett őrködjön, ellenőrizve az Országos Bírósági Hivatal elnökét. A hivatalt dr. Handó Tünde vezeti, a tanácsot jelenleg dr. Hilbert Edit, ő dr. Handó Tünde egyik kritikusa, a Budapest Környéki Törvényszék elnöke (a tanácsban soros elnöki rendszer van) - vázolja fel a hátteret elemzésében a válasz.hu

A 2012 óta létező tanácsnak az elmúlt hat évben inkább protokolláris szerepe volt, Handó Tündét, a hivatal vezetőjét lényegében minden döntésében támogatta. Azután kiderült, hogy a bírák éppen olyan emberek, mint bárki más, a kis ügyeknél nem szólnak, mert nem akarnak vitát, azután meg csodálkoznak, ha azok nőni, növekedni kezdenek.

Tavaly év végére pedig eléggé naggyá nőttek, kritizálni kezdték dr. Handó Tünde kinevezési javaslatát utal a fejleményekre a válasz.hu. A levegő akkor forrósodott fel, amikor a tanácsban kritikát megfogalmazó egyik tagnak, dr. Fazekas Sándornak, a Fővárosi Törvényszék akkori elnökének újabb vezetői pályázatát Handó Tünde eredménytelennek minősítette. Ezzel is összefügghetett, hogy a bírák az új bírói tanácsba más szerepfelfogású tagokat választottak, és úgy látszik, hogy tényleg ellenőrizni kezdték a hivatal elnökének működését. Vegyük sorra az eseményeket. Mi vezetett odáig, hogy ma reggel hivatal közleményt adott ki arról, hogy nem törvényes a tanács működése - teszi fel a kérdést a válasz.hu, majd ujjhegyre szedi a történéseket:

  1. A bírói tanácsnak a Kúria elnökén kívül 14 rendes tagja és 14 póttagja van, tegnapig összesen 11 mondott le ezek közül. Pedig a tagság nagy megtiszteltetés, a tanács honlapján az látszik, hogy az előző hat évben két személycsere történt. A bírói szerep eleve konfliktusos, vagyonokról, életekről döntenek, ezért aztán különösen elgoldolkoztató, ha egy törvényszéki elnök (Pécs), négy járásbírósági elnök (Szentes, Nyírbátor, Békéscsaba, Kecskemét) és a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnöke sem bírja a nyomást. A lemondási hullám olyan méreteket öltött, hogy a bírói tanácsok nemzetközi szervezete is felfigyelt rá, az elnök külön támogató levelet írt a magyar tanácsnak.
  2. Két tagot a hivatal elnöke közvetlenül akart eltávolítani, egyiküket áthelyezte és ezzel már meg is szűnt a tanácsi tagsága. Egy másik tag esetében (aki történetesen éppen a tanács elnöke), pedig fellebbezést nyújtott be a korábban általa indított fegyelmi eljárás ügyében, de ezt végül másodfokon is elutasították. A tanács elnöke marad a pozíciójában.
  3. Emellett a hivatal elnöke tegnap írásban jelezte, hogy a tanács a lemondások miatt működésképtelenné vált. Azonban Darák Péter, a Kúria elnöke (aki tagja a tanácsnak) kifejtette, hogy jogi álláspontja szerint az működőképes, és a testület maga is így látta ezt, mégpedig egyhangúan. Felhívják a hivatal elnökét: intézkedjen új póttagok választásáról. A tét az volt, hogy az ülés napirendjén szerepel a hivatal elnökének bírói kinevezési gyakorlatának elemzése. Ha nincs ülés, nincs jelentés.
  4. De lett. Mégpedig az elegáns világban szokatlanul erős hangú. Ahogy közleményében dr. Handó Tünde jellemezte: sommás. Két helyen akadtak fenn a hivatal elnökének kinevezési gyakorlatán: a Fővárosi Törvényszéken és a Győri Ítélőtáblán. Előbbi okát már említettük, Fazekas Sándor volt elnök újbóli pályázatát idén év elején minősítette eredménytelennek a hivatal elnöke. A Győri Ítélőtáblán pedig azért, mert oda dr. Handó Tünde kirendelt egy bírósági vezetőt, holott azokat pályáztatni szokták. Az összbírói értekezleteknek (vagyis az adott bíróságon dolgozó bírák testületének) joga van kérdéseket intézni a tanácshoz, ahogy ezt meg is tették.
  5. A tanács pedig több törvénysértést is megállapított a hivatal elnöke részéről. Például azt, hogy az elnök nem indokolta meg a pályázat eredménytelenné nyilvánítását. Sem a Fővárosi Törvényszéken, sem Győrben.
  6. Dr. Handó Tünde egyik bíróságról a másikra átrendelhet bírákat, mert például hirtelen túl sok ügy van Győrben, Miskolcon pedig kevesebb, és akkor a miskolciak besegítenek. De vezetői feladatok ellátása céljából nem lehet bírákat kirendelni. Győrben viszont ez történt.
  7. Az elnöknek a vezetői pályázat másodszori eredménytelenné nyilvánítása esetén a tanács jogértelmezése szerint azonnal intézkednie kell egy vezető megbízásáról. Kifogásolták, hogy nem tette.
  8. Nem tehet olyat, hogy kiír egy pályázatot, majd azt mondja, hogy az álláshely meghirdetése után munkaszervezési vagy egyéb okok miatt eredménytelenné nyilvánítja azt, azután pedig ismét kiírja.

A bírói szerep eleve konfliktusos, vagyonokról, életekről döntenek, ezért aztán különösen elgoldolkoztató, ha egy törvényszéki elnök (Pécs), négy járásbírósági elnök (Szentes, Nyírbátor, Békéscsaba, Kecskemét) és a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnöke sem bírja a nyomást. A lemondási hullám olyan méreteket öltött, hogy a bírói tanácsok nemzetközi szervezete is felfigyelt rá, az elnök külön támogató levelet írt a magyar tanácsnak.

Május 3-án 11 óra után viszont Handó Tünde kiadott egy közleményt, amelyben törvénytelennek minősíti a tanács működését azzal indokolva ezt, hogy „az Országos Bírói Tanács (OBT) létszáma 15 fő. A sarkalatos törvény azt is előírja, hogy valamennyi ítélkezési szintről megadott számú tagja van. Jelenleg az OBT nem rendelkezik 15 taggal és egyes bírósági szintek képviselete nem biztosított, ezért a testület működése nem tekinthető törvényesnek.”

Erre már célzott, mondván, hogy a kaposvári közigazgatási bíróság elnökének lemondása miatt szerinte nem teljes a tanács, mert nincs benne közigazgatási bíró.

„A jogszabályok szövegének értelmezésében mindig lehetnek értelmezési különbségek. Ebben a jogkérdésben valóban hiteles véleményt az Alkotmánybíróság fogalmazhatna meg” – szögezi le a hivatal elnöke. Ami nagyjából azt jelenti, hogy hónapokra felfüggeszthetné működését a tanács, mire a testület döntene. A hivatal ellenőrzés nélkül maradna.

„A 2018. május 3-án közzétett sommás véleményről akkor tud nyilatkozni az OBH, amikor az alapul szolgáló jelentést véleményezésre megkapja, ha megismeri a tagok és a tanácskozási joggal rendelkezők írásbeli észrevételeit, kérdéseit, és ha az OBT meglévő tagjainak ezeket tárgyaló megbeszéléséről a jegyzőkönyvet kézhez veheti” – tartalmazza a közlemény.

Ez utóbbi elég érdekes felvetés, lévén olyan testületről van szó, amely tagjainak karrierútjáról az a személy dönt, akit a tanács egyébként ellenőriz.

Dr. Handó Tünde egyébként eredményesnek és törvényesnek, átláthatónak minősítette saját működését hívja fel a figyelmet elemzésében a válasz.hu