A hibrid struktúrák kiszűrése céljából egy komplex szabályrendszert implementáltak Magyarországon. A hibrid struktúrák egy része esetében egy társasági adóban elismert kifizetés a tranzakciós partnernél nem kerül figyelembevételre adóköteles bevételként. Van ugyanakkor egy másik csoportjuk is, mégpedig a kettős levonást eredményező konstrukciók.
Az ilyen konstrukciók esetében egy gazdálkodó szervezet által elszámolt költséget vagy ráfordítást egy másik, külföldi gazdálkodó szervezet is érvényesít az adóalapjában. Fontos, hogy a jelenlegi jogszabályi rendelkezés alapján csak a kapcsolt felekkel, illetve az ún. strukturált jogügyletek keretében bonyolított tranzakciók eredményezhetnek hibrid struktúrának minősülő eseteket
– közölte a Deloitte.
Jellemző kettős levonást eredményező hibrid eset az, amikor egy
ország a társasági adózás szempontjából adóalanynak tekint
egy adott gazdálkodó szervezetet, azonban a gazdálkodó szervezet
külföldi tulajdonosának országa nem tekinti adózási szempontból
elkülönült jogalanynak ezt a gazdálkodó szervezetet, azaz az
„pénzügyileg átlátszónak” (fiscally transparent) minősül a
külföldi tulajdonos országának adójoga szerint.
A pénzügyileg átlátszó szervezet koncepciója azt jelenti, hogy
egy ilyen gazdálkodó szervezet esetében a külföldi tulajdonos adóügyi illetősége szerinti ország adójoga a gazdálkodó szervezet könyveiben kimutatott bevételeket és kiadásokat a külföldi tulajdonos adóalapjában figyelembe veszi. Ennélfogva, a külföldi tulajdonosnál adókötelessé teszi a gazdálkodó szervezet bevételeit, s érvényesíthetővé a gazdálkodó szervezet költségeit és ráfordításait
– mondta el dr. Béndek
András, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
Ezen körülmények közt előfordulhat, hogy egy magyar társaságot
a tulajdonosa szintjén pénzügyileg átlátszóként kezelnek, noha
a társaság Magyarországon adóalanynak minősül a társasági
adózás szempontjából. Emiatt a kettős adókezelés miatt
nevezzük az ilyen társaságokat hibrid gazdálkodó szervezeteknek.
Az előbbiekből adódóan
a hibrid gazdálkodó szervezet által elszámolt ráfordítás az általános szabályok szerint levonásra kerülhet a saját, magyarországi adóalapjából, de ezzel párhuzamosan külföldi tulajdonosának adóalapjában is érvényesíthetik ugyanezt a ráfordítást, hiszen a tulajdonos országában a hibrid gazdálkodó szervezetet pénzügyileg átlátszó entitásként kezelik adójogi szempontból, azaz bevételei és ráfordításai a tulajdonos szintjén elszámolásra kerülnek az adóalapban.
Az Egyesült Államokban érvényes „check-the-box”
szabályok miatt magyar vállalatok esetében külön érdemes
odafigyelni erre az esetkörre olyan közvetlen tulajdonosok
esetében, amelyek adóügyi illetősége az Egyesült Államokban
található.
A kettős levonás esete szintén felvetődhet olyan közkereseti
társaságok vagy betéti társaságok esetében, amelyek közvetlen
tulajdonosa EU-n kívüli országban bír adóügyi illetőséggel,
hiszen ezen társasági formákat sok külföldi ország adójoga
pénzügyileg átlátszóként kezeli – mondta el dr. Póczak Ferenc, a
Deloitte adóosztályának partnere.
Ezekben az esetekben pedig - az új magyar szabályok szerint -
meg kell tagadni a társasági adóalapból történő levonási jogot a kifizetést teljesítő magyar adózónál, amennyiben a magyar társaság tulajdonosának szintjén ez nem történik meg. Mindazonáltal tudni érdemes, hogy következetes módon nem merül fel azonban levonhatósági probléma akkor, ha a ráfordítás összegének megfelelő bevétel is beszámításra kerül a struktúra mindkét szintjén.
A fentiekből is látszik, hogy az adózóknak fokozott
körültekintéssel kell eljárniuk az anti-hibrid szabályok
hatályba lépése óta, hiszen az új szabályoknak való megfelelés
céljából a kapcsolt ügyleteik más országokban alkalmazott
adókezelését is vizsgálniuk kell.
