A kaposvári önkormányzat és a hivatásrendek helyi szervezetei által 26. alkalommal megtartott kétnapos, nagy hagyományokkal renelkező szakmai eseményen az első napi tanácskozást moderáló dr. Kéki Zoltán címzetes főjegyző, Kaposvár díszpolgára idézte fel a hazai jogász szakmai berkekben népszerűvé és fontos közlések színhelyévé vált Jogi beszélgetések negyedszázados történetét. A konferencia második napját pedig - amelyen az eszmecserét dr. Pongráczné Csorba Éva ügyvéd, a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara elnöke moderálta - a város polgármestere, Szita Károly nyitotta meg.

Dr. Kecskés László akadémikus, egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja (képünkön) vezette be a tanácskozást. Van-e új a jog alatt? - tette fel a kérdést, azt követően, hogy a jogászi szakmai eszmecsere mottójául a Bibliát idézte, jelesül az Ószövetséget, abból pedig a Prédikátor könyvét: „ Ami volt, az lesz újra, és ami történt, az történik megint: semmi sem új a nap alatt...”

A "Hogyan idézzük a Bibliát?" című jegyzetünket lásd ide kattintva.

Ezt követően aztán az előadók valamennyien valahogy a maradandóság és a változások szemszögéből vizsgálták a hazai jogalkotás és igazságszolgáltatás egyes részkérdéseit. Nyilvánvaló volt az eredmény: bizonyos jogi alapelvek és alapkövetelmények változatlansága mellett részben a gyorsan változó élet, konkrétan annak társadalmi, gazdasági és nem utolsósorban politikai szempontjai bizony messzemenően hatással vannak mind a jogalkotásra, mind pedig a jogalkalmazásra, kinek elégséges, kinek vitatható következményekkel.

Az eredetileg a dr. Polt Péter legfőbb ügyésztől várt, a „Miben új az új Büntetőeljárási törvény” témakörben - az előadó akadályoztatása miatt - dr. Lajtár István legfőbb ügyészségi tanácsos, közjogi legfőbb ügyész helyettes (képünkön) tartott előadást.



Érzékelhetően nagy érdeklődés fogadta a népes szakmai hallgatóság körében dr. Szilovics Csabának, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi docensnek (képünkön) az előadását, mert olyan témát választott, amely napjainkban (is) a - nem csak szakmai - érdeklődés egyik központi eleme: Közpénzek és közerkölcsök régen és ma. A témakör mélyreható és szellemes megközelítésével sok konkrét példát említett az előadó a közpénzek és közerkölcsök közötti örök feszültség jellemzésére és egyes korok jellegzetességeire, kezdve a római jogtól a középkoron át egészen a hazai dualizmusig és általában a magyarszországi pénzkezelés kultúra hiányosságokig, rámutatva az ebből is fakadó anomáliákra. Mindamellett az előadó már nem részletezte, bár sejtette - sapienti sat alapon - azokat napi, politikai gyökerű problémákat, amelyek - tekintet nélkül azok valós, vagy csupán a pártpolitikai szempontok mentén feltárt, felnagyított, torzított vagy éppen teljességgel alaptalan módon - éppen a közpénzek és közerkülcsök terén át meg át járják a hazai társadalmat, s teremtenek súlyos feszültségeket.


Nyíltabb kritikát fogalmazott meg dr. Fábián Adrián , a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karának dékán helyettese (nem mellesleg: a Nemzeti Választási Bizottság tagja - képünkön) a "Közigazgatási rendtartás - ismerős újdonságok (?)" c. előadásában. A konferencia bibliai mottójára utalva, úgy vélekedett: van új törvény, de nincs új a nap alatt. Az igazi újdonság az lenne - s ezen kritikai észrevételét több konkrét példával támasztotta alá -, ha a magyar közigazgatás tükör elé állna, belenézne saját szemébe, és feltenné a kérdést: hogyan lehetne, hogy ugyanazt a hibát ne kövessem el? Azaz: képes-e a magyarországi közigazgatás- az abban dolgozó emberek - szemléletmódot váltani a megszokott, "bevált" ügyintézési szemléletmódtól és módszerektől a sokkal intenzívebb egyéni felelős megközelítést is megkövetelő törvényalkalmazás irányába. A sok szemléltető példával illusztrált előadás egyik fontos fejezeteként az előadó részletesen foglalkozott az igazságszolgáltatási és főként közigazgatási ügyintézés terén egyeduralomra tört elektronikus ügyintézés tapasztalataival. Megállapította egyebek között: a fejlődést, amely az informatika alkalmazásának irányába visz, nem lehet megállítani, nem is kell, mert egyértelműen igen sok gyakorlati haszna van: felgyorsíthatja, megkönnyítheti az ügyintézést, ez mindenkinek a hasznára van. A probléma azonban akkor kezdődik, amikor annak alkalmazása során az informatika és annak eszközrendszere olyan önálló problémahalmazként jelenik meg a közigazgatás rendszerében, amely veszélyezteti annak gördülékenységét pl. egy rendszerhiba fellépése esetén. Veszélyes annak a szemléletmódnak a kísértése is, amely a közigazgatási ügyintéző és az ügyfél kapcsolatát - kötelezően - mereven beszuszakolja egy adott informatikai megoldásrendszer keretei közé, mintegy felmentést adva az ügyintézőnek a személyében is felelős és kreatív ügykezelés íratlan, emberi követelményei alól. Kikerülhetetlen kérdés az, hogy a közigazgatási eljárásban a százezer tisztviselő hogyan viszonyul a tíz millió állampolgár potenciális ügyfélhez: tudatában marad-e annak, hogy a jogszerűség és életszerűség harmóniájában kell az ügyintézésnek végbemennie, majd csak ezt követően jöhetnek a gyorsaság, a hatékonyság, az egyszerűség és a költséghatékonyság szempontjai. E tekintetben a magyar eljárás sok vonatkozásban nem elégséges. ‏A siker azon múlik - hangsúlyozta az előadó -, hogy a jogalkalmazók tudják-e megfelelő módon, hatékonyan és az ügyfelek megelégedésére alkalmazni a jószándékkal hozott, ám sok részletkérdésben nem életszerű jogszabályi megoldásokat.

A Jogi beszélgetések rendezvénysorozat keretében az utóbbi években rendszeresen meghívnak olyan előadókat is, akik mindamellet, hogy az adott évi jogi-szakmai témához szorosabb vagy kevésbé szoros módon csatlakoznak, hivatásukat tekintve azonban mégsem a jogalkotás, jogalkalmazás területéről jönnek. Előszeretettel hívnak meg egyházi, pontosabban klerikus szakembereket is, tavaly pl. magát Erdő Péter bíboros érseket, a Magyar Katolikus Egyház első emberét, egyébként közismert és elismert egyházjogászt.

Idén is a katolikus egyház kebeléből hívtak előadót: dr. Nyéky Kálmán kaposvári plébánost, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának kutatóját (képünkön). Előadásának témakörét így foglalta össze annak címében: „ Etika a jog alatt: bioetika és környezeti etika” . A hallgatóság megtudhatta: a bioetika és a környezetetika határtudományokat különféle területeken dolgozó szakemberek (orvosok, jogászok, szociológusok, filozófusok, teológusok stb.) együtt művelik, hogy egyes, mindenkit érintő etikai kérdésekben tájékozódni tudjanak és - az előadó interpretációjában - megismerjék a katolikus, felekezeti nézőpontot is. A bioetika célja az előadó értelmezésében elsősorban az emberi élettel és a környezettel kapcsolatban, felelős magatartásra vizsgálata. Az életnek, elsősorban az emberi életnek és a környezetnek az alapértékeit teszi kutatása tárgyává. Vizsgálja azt a konfliktust, amely a tudományos eredmények felhasználása és az etikai megengedhetőség korlátai között feszül: minden megengedhető-e, ami technikailag megvalósítható? Mindeközben az egyes szaktudományok képviselői segítségével specializált etikai vizsgálódást is folytat, elsősorban a mai orvosi kutatások, illetve eljárások, valamint a környezetvédelemi szempontok figyelembevételével.

Dr. Sulyok Tamás, az Ab elnöke (képünkön) az „Új utak az Alkotmánybíróság és a bíróságok kapcsolatában ” című előadásában egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy a taláros testület 2012 óta csupán mintegy negyven ügyben semmisített meg bírói ítéletet. Ez a tény az Ab elnöke szerint arra utal, hogy más országok alkotmánybíróságaival ellentétben csak tényleges alapjogi sérelem esetén szól bele a rendes bíróságok munkájába, szakjogi kérdésekben általában nem foglal állást.

A dr. Sulyok Tamás előadásáról szóló részletes beszámolónkat és az előadás teljes, szerkesztett változatát ide kattintva lehet olvasni.




Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke (képünkön) „Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent és munkálkodhass a jövőn” című előadásában a jogi kultúra, a jogi hagyományok megőrzésének fontosságáról szóló előadásában kiemelte: Magyarország közjoga az elmúlt évszázadokban része volt "Európa progresszív vonulatainak". Ennek bizonyítékául említette az 1222-es Aranybullát, Werbőczy Istvánnak a magánjogot 1900-ig meghatározó Hármaskönyvét, az 1713-as Pragmatica Sanctiót és az 1848-as polgári törvényeket. Hozzátette, az OBH a hagyományápolás jelentőségét felismerve a jogásztársadalmat és a nagyközönséget is célzó tudományos, ismeretterjesztő munkálkodásba fogott: tudományos pályázatot, ösztöndíjprogramot indított, a bíróságok konferenciáknak, kiállításoknak adhatnak otthont. Úgy vélte, a történelem, a hagyomány mindig segítségül hívható, az értékek kötelezik a bíróságokat és a bírákat arra, hogy jól teljesítsenek.



Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke (képünkön)a júliusban hatályba lépő új büntetőeljárási törvény által hozott legfontosabb változásokat elemezte „Újszerű védői feladatok a büntetőeljárási törvényben” címmel, kiemelve, hogy vélhetően az új jogszabály pozitív hatással lesz az eljárásokra. Rámutatott arra, hogy számos esetben gyorsabbá és hatékonyabbá válhat a büntetőeljárás azzal, hogy a vádlott eldöntheti: részt kíván-e venni a tárgyaláson. További előnyként értékelte, hogy a védők számára kedvezően változnak az iratmegismerés szabályai, továbbá lehetőség nyílik arra, hogy az ügyészség és a védők között az ítéletre, a büntetésre is kiható megállapodás szülessen. Kritikaként fogalmazta meg ugyanakkor, hogy szűkül a szakértők védők általi bevonásának lehetősége, és egyenlőtlenségek lesznek az előkészítő ülésekre való felkészülés tekintetében is.



Dr. Sárközy Tamás egyetemi tanár, a Magyar Jogászegylet elnöke (képünkön) a „Régi és új a 2013-as Polgári Törvénykönyvben” című előadásában arról beszélt, hogy bár az alaptörvény és az új polgári törvénykönyv (Ptk.) ugyanazon kormány ideje alatt készült és egészen más szemléletű, a Ptk. mégis jól kiegészíti az alaptörvényt. A dinamikus közjogot kiegészíti egy fontolva haladni kívánó polgári jog - jegyezte meg.

* * * * * * * *

Az eredeti tervek szerint előadást tartott volna „Változik a dallam, noha mindegyik húr megtartja a maga rezgését” címmel dr. Darák Péter , a Kúria elnöke, aki azonban akadályoztatás miatt nem tudott a konferencián megjelenni.


(Foto: PanPress)