A kamara több mint 559 ezer fizetési
meghagyásos kérelmet regisztrált, amelyek döntő többségét
cégek, követeléskezelők, közszolgáltatást végző társaságok,
például tömegközlekedési és közműcégek, valamint
mobilszolgáltatók kezdeményeztek - derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara MTI-hez eljuttatott sajtóközleményéből..
A magánszemélyek csekély mértékben voltak aktívak a MOKK szerint, aminek az okát a kamara abban látja: kevesen tudják, hogy a lejárt tartozás vagy károkozás esetén a fizetési meghagyásos eljárás a legegyszerűbb módja a pénzkövetelés pereskedés nélküli visszaszerzésének.
A sajtóközleményből kiderül, a behajtani kívánt tartozások összege többnyire néhányezer és tízmillió forint között mozgott.
A nyilvántartás szerint tavaly a fizetési meghagyásos eljárások kétharmada elmaradt rezsidíjak és kifizetetlen telefonszámlák miatt indult; emellett akadtak parkolási bírság, bliccelés miatt induló ügyek. A hitelkártya-tartozások háttérbe szorultak - nyilatkozta a közlemény szerint Tóth Ádám, a kamara elnöke hozzátéve, hogy a szerzői jog megsértésével kapcsolatban is sok fizetési meghagyásos eljárás indult, például a nyilvános helyeken jogosulatlanul lejátszott zeneszámok miatt.
A MOKK adatai alapján az eljárások döntő részét - csaknem 550 ezer kérelmet - elektronikusan nyújtották be.
A fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezéséhez nincs szükség bizonyítékok csatolására, csupán kérelmezni kell a közjegyzőnél a meghagyást. A magánszemélyek közvetlenül bármely közjegyzőhöz fordulhatnak, legyen szó vissza nem fizetett magánkölcsönről vagy elmaradt bérleti díjról.
Az új szabályok szerint idén január elsejétől 3 millió forintnál kisebb összegű pénztartozás esetén perindítás helyett közjegyző bocsáthat ki fizetési meghagyást, 3 és 30 millió forint közötti követelés esetén választani lehet a fizetési meghagyás és a per között, 30 millió forint feletti követelést pedig csak bírósági úton lehet érvényesíteni.
