A kiadott közlemény a részletes végrehajtási terv kidolgozását
is szorgalmazta a G20-ak következő, októberi ülése előtt, és
felkérte a támogatásra az OECD Inclusive Framework (IF) azon
tagjait, akik ezidáig nem csatlakoztak a megállapodáshoz – írta
a Deloitte.
A július eleji IF megállapodás, amelyet a közösség 131 tagja
támogat, ugyanakkor 8 állam még nem írt alá, ambiciózus és
kihívást jelentő ütemtervet állított fel a globális
adórendszer átalakítását célzó két pillér kapcsán. A
megállapodott tervek szerint a technikai részletek kidolgozása
2021 októberéig meg kell történjen, szem előtt tartva, hogy a
reform utolsó lépését, a második pillért 2022-ben, 2023-as
hatállyal be kell vonni az egyes lokális-nemzeti szabályozásokba.
Az OECD munkacsoportokon belül folyamatos a munka a technikai
részletek kidolgozása kapcsán, ugyanakkor az utolsó nyilvánosan
közzétett dokumentum publikálására 2020. októberében került
sor. Az októberben közzétett tervezet még számos nyitott kérdést
tartalmazott, továbbá az IF megállapodás számos tekintetben
eltér a tervezetben foglalt javaslatoktól. A jelenlegi helyzetben
nehéz értékelni a munka valós előrehaladtát és a javasolt
ütemterv fenntarthatóságát – mondta el dr. Póczak Ferenc, a
Deloitte adóosztályának partnere.
Az IF megállapodás elemeinek elfogadását egy új multilaterális eszköz (MLI) bevezetésével könnyítenék meg, amely 2022-ben lenne aláírásra alkalmas, és a tervek szerint 2023-ban lépne hatályba. Figyelembe véve, hogy a már meglévő, az OECD adóalap-erózió és nyereség-átcsoportosítás elleni ajánlásait implementáló MLI-nak 95 aláírója van, ugyanakkor a június 29-én frissített állapot szerint még csak 65 országban lép
ett
hatályba, az IF megállapodás által diktált ütemterv nehezen
lesz tartható.
A technikai részletek időigényes kidolgozásán kívül, illetve
az esetlegesen elhúzódó ratifikációs folyamatokon túl érdemes
figyelemmel kísérni az európai országok által kivetett, illetve
az Európai Unió által egységesen kivetni tervezett digitális
különadó alakulását, amelynek jelentőségét az adja, hogy az
USA számára a globális társasági minimumadó bevezetésének
egyik fő feltétele az amerikai cégeket különös mértékben
sújtó digitális különadók eltörlése. Erre erősített rá
Mike Crapo szenátor, az amerikai szenátus külügyi bizottságának
rangidős tagja, a Janet Yellen amerikai pénzügyminiszternek
címzett július 8-ai levelében.
Az EU tervezett digitális különadójával kapcsolatban Daniel Ferrie, az Európai Bizottság szóvivője július 12-én újságíróknak azt mondta, hogy az Európai Bizottság úgy döntött, hogy "felfüggeszti" a javasolt adóval kap
csolatos munkáját. Az EU-ban működő, legalább 50 millió EUR árbevételű vállalatok online áru és szolgál
tatásértékesítéseire
kivetett 0,3%-os különadóra vonatkozó javaslatot a várakozások
szerint július 20-án jelentették volna be, azonban a legfrissebb
nyilatkozatok alapján a különadó bevezetése 2021 őszéig
(várhatóan az októberi G20 csúcs lezárultáig) felfüggesztésre
kerül.
A digitális különadó ugyanakkor nem az egyetlen szempont, amely
az EU-n keresztül akadályt jelenthet az IF megállapodásra nézve.
Az EU-nak három tagállama is van, amelyek jelenlegi formában nem
támogatják a megállapodást – tette hozzá Reich András, a
Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.
Az utóbbi kapcsán Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter nyilatkozata szerint további tárgyalások és esetleges kompromisszumok útján mindegyik érintett ország csatlakozásra bírható és ezáltal az IF megállapodás teljes körűvé válhat. Ennek fényében a megállapodást alá nem író államokra a következő időszakban nagy nemzetközi nyomás nehezedhet, ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy az IF megállapodás által javasolt adóreform olyan eszköztárral rendelkezik, amelyen keresztül meg lehet kerülni a megállapodásba be nem lépő tagállamokat is, ugyanis a hatékony működéséhez nem szükséges a teljeskörű támogatottság.
