A jogbiztonság érdekében a magyar jog számos jognyilatkozat
érvényességének feltételeként megköveteli azt, hogy az adott
jognyilatkozatot írásba foglalják (pl. ingatlan adásvételi
szerződés, hitelszerződés, kötbér kikötés). A Ptk. vonatozó
szabályai szerint, ha a jognyilatkozatot írásban kell megtenni, az
akkor érvényes, ha legalább a lényeges tartalmát írásba
foglalták és a nyilatkozó fél aláírta – foglalkozott a
témával a nepszava.hu.
A Ptk. szerint írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot,
ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom
változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és
a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas
formában kerül sor. Más szóval a Ptk. a nyilatkozat „valódiságát”
és „hamisítatlanságát” követeli meg – magyarázza dr.
Párkányi Rita, a KCG Partners Ügyvédi Társulás partnere.
Az elektronikus aláírás elnevezés azokat az aláírás módokat takarja, amikor elektronikus dokumentum elektronikus úton kerül aláírásra (vagyis a beszkennelt, kézzel írott aláírás, egy e-mail elküldése, szerződéses feltételek kattintással történő elfogadása nem minősül annak). A hatályos szabályozás megkülönbözteti a fokozott biztonságú elektronikus aláírást és a minősített elektronikus aláírást. Az ún. eIDAS uniós rendelet szerint a fokozott biztonságú elektronikus aláírás olyan digitális aláírás, amely i) kizárólag az aláíróhoz köthető, ii) alkalmas az aláíró azonosítására, iii) olyan, elektronikus aláírás létrehozásához használt adatok felhasználásával hozzák létre, amelyeket az aláíró nagy megbízhatósággal kizárólag saját maga használhat és iv) olyan módon kapcsolódik azokhoz az adatokhoz, amelyeket aláírtak vele, hogy az adatok minden későbbi változása nyomon követhető.
Minősített elektronikus aláírás pedig olyan, fokozott biztonságú
elektronikus aláírás, amelyet minősített elektronikus aláírást
létrehozó eszközzel állítottak elő, és amely elektronikus
aláírás minősített tanúsítványán alapul. Mind a tanúsítvány
tartalmát, mind a kibocsátás módját műszaki előírások
rögzítik, amelyek együttesen már egy nagyon magas fokú
biztonságot garantálnak. Ha egy dokumentumon minősített
elektronikus aláírás szerepel, vélelmezni kell, hogy a dokumentum
tartalma az aláírás készítése óta nem változott meg, és a
biztonságos aláírás-létrehozó eszköz az aláírás
készítésének pillanatában az aláíró kizárólagos befolyása
alatt volt.
A Ptk. fenti – szándékosan technológiailag semleges –
absztrakt megfogalmazásából látszik, hogy a jogalkotó a bírói
gyakorlatra kívánta bízni annak eldöntését, hogy mi tekinthető
fokozott biztonságú elektronikus aláírásnak, azonban
egyértelműen állást foglaló és iránymutató bírói
jogértelmezés még nem született.
Jelenleg bizonytalanságot okoz, hogy míg korábban az elektronikus aláírásokról szóló törvény (amely 2016 óta nem hatályos) a fokozott biztonságú aláírásokat úgy tekintette, mint az írásbeliség követelményeinek megfelelő aláírási módot, addig a jelenleg hatályos eIDAS uniós rendelet értelmében csak a minősített elektronikus aláírás bír a saját kezű aláírással azonos joghatással. További bizonytalanságot okoz az is, hogy az elektronikus aláírások írásbeliségével kapcsolatban a Ptk. által támasztott követelmények nem azonosak az eIDAS rendeletben foglaltakkal. Így az a Ptk. szerinti követelmény, miszerint a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosíthatósága is szükséges, nem szerepel az eIDAS rendelet elvárásai között.
A minősített elektronikus aláírások bírósági megítélése
egyértelmű. Az eIDAS rendelet értelmében a saját kezű
aláírásokkal azonos joghatással bír, illetve a Ptk. szerinti
írásbeliség követelményét is teljesíti (az ily módon aláírt
dokumentum teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül).
A fokozott biztonságú elektronikus aláírások esetében azonban
nagyfokú bizonytalanság és eltérő gyakorlat kezd kialakulni. Az
új Ptk. Tanácsadó Testület többségi álláspontja szerint
kétségek felmerülése esetén a bíróságnak minden esetben meg
kell vizsgálnia, hogy a konkrét közlési forma az adott
körülmények között megfelelt-e a „valódiság” és
„hamisítatlanság” feltételeinek.
Az eIDAS rendelet vonatkozó cikke ezzel összhangban kimondja, hogy
az elektronikus aláírás joghatása és bírósági eljárásokban bizonyítékként való elfogadhatósága nem tagadható meg kizárólag amiatt, hogy az elektronikus formátumú, illetve nem felel meg a minősített elektronikus aláírásra vonatkozó követelményeknek. A fentiek alapján tehát fokozott biztonságú elektronikus aláírások esetében is lenne mód az adott jognyilatkozat írásbeliségének kimondására, bizonyítékként való elfogadhatóságára, azonban a bírósági gyakorlat eltérően ítéli meg ezeket a helyzeteket (a jelenleg kibontakozni látszó joggyakorlat arra enged következtetni, hogy a munkaügyi bíróságokra „engedékenyebb”, míg az egyéb polgári jogi ügyeket tárgyaló bíróságra formalistább szemlélet a jellemző).
A fenti bizonytalanságok és az esetleges érvénytelenség
jogkövetkezményének elkerülése érdekében jelenleg mindenképpen
minősített elektronikus aláírási szolgáltatások igénybevétele
az ajánlott.
Dr. Párkányi Rita kiemeli, hogy
a nemzeti és az uniós eIDAS rendelet szerint megbízható szolgáltatók listája (national eIDAS Trusted Lists and the EU List of eIDAS Trusted Lists) elérhető online. A listán szereplő minősített bizalmi szolgáltatók által biztosított elektronikus aláírások a magyar jog szerint is teljes értékű minősített elektronikus aláírásnak, az ily módon aláírt dokumentum pedig teljes bizonyító erejű magánokiratnak tekintendő. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni az eSzemélyi igazolványokkal igénybe vehető e-aláírási szolgáltatást is, melyet minősített szolgáltatóként a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. nyújt és elsődleges célja az elektronikus aláírások minél egyszerűbben való elérhetőségének és minél szélesebb körben való elterjedésének elősegítése.
