Álláspontja szerint az ÜÖE-nek nagy felelőssége van a jelen állapotok előidézésében azáltal, hogy először a 2014-es BÜK választás eredménye szempontjából érdektelen állítólagos anomáliákat sorolta fel, majd ebből kialakult a “választási csalás” elkövetésének vádja. Dr. Köves Péter szerint kezdetben az ÜÖE sem tagadta, hogy az általat állított szabályszegések befolyásolták volna a kamarai választások eredményét. Ám az azóta az ÜÖE által folyamatosan indított eljárásokból és ott tett előadásaikból következően „már nem vagyunk messze a 'választási csalás' vádjától”.

Mindenesetre – folytatja dr. Köves Péter -, az ÜÖE négy tagja által írt legutóbbi közlemény legfontosabb üzenete szerinte az, hogy a február 12-i ítélet kihirdetése után – ha az nem az ÜÖE számára lesz kedvező – sem fogják abba hagyni a további eljárások indítását, hiszen - mint írja - „az ÜÖE nem lehet ellenzékben”, akkor sem, ha történetesen a többség nem az ÜÖE jelöltjeit akarja majd kamarai pozícióban látni.

A továbbiakban dr. Köves Péter kifejti: nem érti, hogy a rendőrségi feljelentések ügyében miért nem a rendőrséget vagy éppen dr. Papp Géza feljelentőt kérdezi az ÜÖE. Feljelentéséről a korábbi főtitkár a BÜK-öt nem tájékoztatta – állítja dr. Köves Péter –, a Mandiner.hu internetes portált viszont igen, amely interjút honlapján az ÜÖE megjelentette. Ugyanakkor viszont – nehezményezi – azt az általa írt kommentárt, amelyben azt kérte, hogy a fegyveregyenlőség jegyében (amelyet az ÜÖE-nek elnöke, felperesi minőségében oly gyakran kért számon a Kúria eljáró tanácsán mind a tárgyaláson, mind az ÜÖE internetes honlapján, a tárgyalásról megjelent tudósításban is, főszerepet játszik) tegyék közzé dr. Réti Lászlónak szintén a Mandineren.hu-n megjelent válaszát. Ezt azonban – mint írta - „kicenzúrázták”.

Dr. Köves Péter úgy véli, az sem szolgálta a magyar ügyvédség érdekét, hogy a Kúria tárgyalásán az ÜÖE elnöke, dr. Bártfai Beatrix felperes a honi ügyvédség „140 éves történelmi múltra visszatekintő és a függetlenség talaján szilárdan álló szervezete” történetében eléggé példátlan módon kétségbe vonta az eljáró tanács szellemi képességeit, mondván, hogy reméli: felülvizsgálati ellenkérelmének a tárgyalás előtti nap délutánján való benyújtása és a tárgyalás megkezdése közötti idő elegendő idő volt arra, hogy a Kúria tanácsa elolvassa és megértse az ellenkérelem lényegét. Dr. Köves Péter szerint az is "emlékezetes pillanat" volt, hogy az ÜÖE elnöke, felperes, az Emberi Jogok Európai Bíróságához való fordulással fenyegette meg dr. Baka Andrást, a Kúria eljáró tanácsának elnökét - az Emberi Jogok Európai Bírósága volt bíráját -, mondván, hogy úgymond van még bíróság Európában, amely ügyel a tisztességes eljárás betartására.

A tisztességes eljárás fontos dolog – hangsúlyozza dr. Köves Péter –, az nyilván az ÜÖE-re és tagjaira nézve is kötelező. Emlékezetbe idézi: az ÜÖE tagjaiként írt közleményük „félrevezető információk” kiigazítása céljából íródott. Ennek fényében felteszi a kérdést, hogy akkor vajon vitapartnerei hogyan minősítenék az ÜÖE honlapján „Hír, ami nincs” címmel a tárgyalásról közölt információkat. Idézi a nevezett forrást, amely egyebek mellett azt írja, hogy a “Kúria adott tanácsa az idéző végzését és alperesi felülvizsgálati kérelmet csak a kitűzött tárgyalást néhány nappal megelőzően kézbesítette a felperesek részére” és így “felpereseknek így csak néhány munkanap állt a rendelkezésére” felülvizsgálati ellenkérelmük elkészítésére. Dr. Köves Péter szerint „az már csak apróság”, hogy tértivevények tanúsága szerint - a felperes, dr. Bártfai Beatrix állításával szemben - nem 15 nappal a tárgyalás előtt (tehát a Pp. szabályainak megfelelően) vette kézhez a felülvizsgálati kérelmet, hanem 19 nappal a tárgyalás előtt. Dr. Köves Péter szerint annak tagadása, hogy a fellebbezési kérelmet nem ismerte a felperes a kézbesítés előtt, talán némileg megkérdőjelezi a tisztességes eljárás iránti elkötelezettséget. Ugyanis – dr. Köves Péter ismeretei szerint – a felülvizsgálati kérelem októberi előterjesztését követően néhány nappal később már a felperesek elő is terjesztettétek az abban kért végrehajtási kifogással kapcsolatos ellenkérelmüket. A Kúriai iraton ezen kívül is feljegyzésre került – utalt ismereteire befejezésül dr. Köves Péter –, hogy a felperesek többször betekintettek az iratba.