Az üggyel kapcsolatos korábbi közleményeink itt olvashatók:
Soros kezében az országos és a fővárosi ügyvédi kamara - állítja Szabó Krisztián Szilárd Fidelitas alelnök - Vádak, videoval - Mi jöhet még? (ide kattintva olvasható)
Dr. Gulyás Gergely megvédte a MÜK-öt, a BÜK-öt, a Helsinki Bizottságot, majd helyretette a Fidelitast, "alaptalannak és károsnak" nevezve vádaskodásukat (ide kattintva olvasható)
Alábbi, legújabban a Magyar Demokrata c. hetilap által is felvetett, alapvetően a névtelenségbe burkolózó (macedoniai domain bejegyzésű szakmai partnerrel rendelkező) "tűzfalcsoport" blogbejegyzésére alapuló kérdéssorára válaszolva, a MÜK elnöke a következőket összegezte:
1. A Magyar Ügyvédi Kamara és a Magyar Helsinki Bizottság között nincs szerződéses együttműködési megállapodás és nincs egyéb kiemelt együttműködés. Természetesen a Magyar Ügyvédi Kamara együttműködik minden olyan hatósággal, társadalmunk (civil szervezettel), melynek tevékenysége az ügyvédi működéshez, illetve az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódik. A Magyar Helsinki Bizottság munkájában döntő részben ügyvédek működnek közre, és mert az ügyvédi kamara minden bejegyzett ügyvéd vonatkozásában gyakorolja az ügyvédi törvényben írt jogokat és kötelezettségeket az együttműködés ezen okból természetesnek tekinthető, de egyebekben semmilyen módon nem lépi túl a hasonló szervezetekkel való együttműködés kereteit.
2. A blogbejegyzésben említett Bűnügyi Védői Konferencia kinyomtatott programját mellékelten megküldöm, melyből megállapítható, hogy valótlan az a közlés, mely szerint a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédei előadást tartottak a konferencián. A konferencia hozzászólások részében természetesen minden jelenlévő felszólalhatott és nyilvánvalóan itt kerülhetett sor - erről ugyanis nincs kimutatásunk - az ügyvédi minőségben jelenlévő kollégák felszólalására.
3. A fentiekből következik, hogy szakmai szervezet képviseletében önálló előadást senki nem tartott , de minden jelenlévő ügyvédet megilletett a felszólalás joga. Ugyanez az elv érvényesül minden szakmai konferencián.
4. A Magyar Helsinki Bizottság adatokkal alátámasztott kutatásának az volt a végkicsengése, hogy visszaélésekre adhat alapot az a jogszabályi környezet, amely a kirendelő hatóság számára (rendőri nyomozó szerv, stb.) nemcsak azt biztosítja, hogy döntsön a kirendelés szükségességéről, de egyben meghatározza a büntetőeljárásban a védői jogokat gyakorló kirendelt ügyvéd személyét is. A kirendeléseket ellátó ügyvédek döntő többsége ugyancsak aggályokat fogalmazott meg a hatályos renddel kapcsolatban. Mindez közrehatott abban, hogy a Büntetőeljárási törvény kodifikációs eljárása keretében a jogalkotásért felelős Igazságügyi Minisztérium is elfogadta ezt a felvetést és az Országgyűléshez beterjesztett – elfogadásra váró – új Büntetőeljárási törvény a továbbiakban nem tenné lehetővé, hogy a kirendelt védő személyét a hatóság állapítsa meg. A kirendelést a területi ügyvédi kamarával kell közölni és egy automatikus rendszer fogja a védő személyét kiválasztani Ez a rendszer egyértelműen biztosítja a kirendelések arányos elosztását és egyben megelőzheti a személyes összefonódásból eredő veszélyeket. Összességében tehát a Magyar Ügyvédi Kamara osztja a Kormány által elfogadott törvényi javaslatot.
5. Az e-ümk rendszer egy magán kezdeményezés, nincs ismeretünk arról, hogy e körben mi a feladata a Magyar Helsinki Bizottságnak.
6. Az ügyvédi kamarának minden ilyen irányú kapcsolatfelvételt kezdeményező jogvédő szervezettel azonos elvi alapon álló kapcsolata van.
Meggyőződéssel állítom, hogy a számomra ismeretlen hátterű „tűzfalcsoport” által üzemeltetett blogbejegyzés számtalan valótlan, kizárólag hangulat keltésre alkalmas csúsztatást tartalmaz, ezért örülnék annak, ha a valós helyzetet tükröző fenti közlésemnek megfelelő helyen és formában helyt adnának - fejeződik be dr. Bánáti Jánosnak, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének sajtónyilatkozata.
