Beszédében (a kormány által elfogadott, április 26-i közzétételre szánt végleges törvényjavaslat szövegének ismerete előtt) dr. Csomós Tamás elnök (képünkön) alapvetően az ügyvédtársadalmat foglalkoztató új Ügyvédi törvény várható következményeivel foglalkozott - miután ismertette a kodifikációs munkát megelőző történéseket is -, miközben áttekintő elemzést adott a honi igazságszolgáltatás helyzetének különösen is azon részleteiről, amelyek az ügyvédséget közelebbről is érintik.

Az idő szorításában

Az új kódex - az elnök megítélése szerint - szerencsétlen módon a lehető legrosszabb időpontban kerül elfogadásra – a kamarai ciklus végén, a választások előtt. Ez több veszéllyel is jár - vélekedett dr. Csomós Tamás. Egyfelől a MÜK jelenlegi Teljes Ülésre vár a feladat, hogy valamennyi belső szabályzatot - (ez mintegy 40 szabályzat! - a szerk) hozzáigazítsa az új normaszöveghez. Új választási szabályzat nélkül nyilvánvalóan nincs új választás.

A most vázoltak következménye - vetett fel egy újabb problémát beszámolójában az elnök - egy olyan nyitva hagyott lehetőség, hogy a jelenlegi tisztségviselők mandátuma törvényileg kerülne meghosszabbításra 2018 júliusáig, és az új választásokat csak ezt követően kellene október 15-ig lebonyolítani. "Mindig nagy hódolója voltam Fellininek, de soha nem gondoltam volna, hogy 8 és fél évig leszek a kamara elnöke" - tette hozzá. Ez már csak azért is gondot jelent, mert az elnökség, az új elnök olyan időszakban vegye át a vezetést, amelynek a költségvetését még a korábbi tisztségviselők készítették elő? Valóban egészséges helyzet az, amikor a mandátumok bizonytalansága egy éven keresztül függő jogi helyzetet teremt?

Csökkenne az elnökök hatásköre?

További tisztázandó problémának nevezte a tervezetben szereplő regionális fegyelmi bizottságok megválasztása körüli kérdéscsoportot, valamint azt, hogy - értékelése szerint - minden jel arra mutat: meg fog változni a területi kamarák feladata, és értelemszerűen megváltozik az elnök hatásköre is. "Volt olyan elképzelés – és ez az elképzelés talán már nem is a múlté – amely érdemi hatásköröket vonna el az elnöktől, a testületet pedig egy adminisztrációs szervezet szintjére degradálná. Az egyik elnöktársam fogalmazott úgy, hogy a területi kamarák hatáskörébe tartozik majd továbbra is az 'anyakönyvezés'" - amit a maga részéről rendkívül aggályosnak tart, mondotta.

A bizonytalanság állapotában

Az elnök azon véleményének adott hangot, hogy a törvénytervezet "új életet kezdett el élni. Elég összevetni az Igazságügyi Minisztériumnak a jogszabállyal kapcsolatos téziseit és a MÜK észrevételeit. A különbség: szembeszökő."

Kitért a törvénytervezetben sok vitát kiváltó „kettős kamarai tagság” intézményére is, amelyben a maga részéről túl sok veszélyt nem lát, kivéve a jogintézménnyel kapcsolatos fegyelmi ügyek intézése körüli tisztázatlanságot.

Az általános bizonytalanságokkal kapcsolatban, amely az új Ügyvédi törvény szövegéből, illetve annak esetleg sok ismeretlen mozzanattal bővülő, végleges szövegéből adódhat, megjegyezte: "Mit tegyünk? Merítsünk erőt ebből a vákuumhelyzetből? Tanuljunk Becket példájából, aki Anouilh drámájában a következő szavakat intézi a pápához: Nekünk, Szentatyám, nagy erőt ad, hogy nem tudjuk pontosan, mit akarunk. A szándékok teljes bizonytalanságából bámulatos manőverezési szabadság születik."

Állandósuló változások

A továbbiakban az elnök a hazai igazságszolgáltatás időszerű kérdéseinek elemzésével foglalkozott - az ügyvédség szemszögéből. Egyebek között megjegyezte: "Az utóbbi hét évben megszokhattuk, hogy a jogalkotó gondoskodott arról, hogy mi ügyvédek ne essünk a szellemi restség állapotába. A legradikálisabb változást az új Btk., majd egy esztendővel később az új Polgári törvénykönyv jelentette. Itt említem meg, hogy az új kódexek megalkotásának az volt legfőbb indoka, hogy a rengeteg módosítás következtében megbomlott a törvények belső koherenciája. Rendszerük szétesett. Ehhez kapcsolódóan mégis azzal kell állandóan szembesülnünk, hogy mind a Btk., mind pedig a Ptk. az Alaptörvény sorsára jutott. Ezeken a jogterületeken is állandóak a módosítások..."


Az a bizonyos "e-per"

Utalt arra is, hogy hogy a 2016-os esztendő legnagyobb kihívása az e-per rendszerre történő átállás volt. Úgy ítélte meg tíz hónap tapasztalatai alapján, hogy sikerrel vették az akadályokat. A történetnek azonban közel sincs vége - hangsúlyozta, ugyanis 2018. január 1-jétől hatályba lép az „Elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatás általános szabályairól” szóló 2015. évi CCXXII. törvény és annak végrehajtási rendelete. A következmény egyértelmű: jelentősen megnő az ügyvédeket és a kamarát terhelő kötelezettségek köre.

Hangsúlyozta: köztestületük számára az új ügyvédi törvény mellett ez jelenti a legnagyobb kihívást. A kamarák nemcsak, mint elektronikus ügyintézést biztosító szervek lesznek kötelesek a jogszabályi feltételeket biztosítani, hanem a dolog természetéből kiindulva a kamarai tagság is elvárja tőlünk, hogy az ügyvédeket terhelő elektronikus ügyintézési kötelezettségek teljesítésében segítségükre legyünk.

Az eljárási jogok teremtette új világ

A továbbiakban egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy vélemélnye szerint az eljárási jogok területén a változások sokkal nagyobb volumenűek és szerteágazóak, mint anyagi jogi szabályoknál. Meglátása szerint olyan új eljárási kultúra fog meghonosodni, amely minden egyes ügyvédtől megköveteli a szellemi kapacitás teljes sebességfokozatba való állítását. Olyan új eljárási rend lesz, melyhez nem lesz elég az intellektuális felkészültség, hanem szemléletváltozásra is szükség lesz . Ma már arra halad a világ, hogy az ügyfél és ügyvéd közötti szerződések is fogyasztói szerződések lesznek az ezzel kapcsolatos többletterhekkel együtt. A világhálón tájékozódó ügyfél minden vélt vagy valós hibát – annak súlyától függetlenül – számon fog kérni az ügyvédtől. Az eljárások rendszere több fokozatú lesz. Bármilyen mulasztás katasztrofális eredményekkel járhat. Mindkét eljárásra igazak lesznek Szun-ce szavai, aki a Háború művészete című munkájában leírta, hogy „ A legjobb úgy győzni, hogy nem is bocsátkozunk nyílt csatába – úgy kell alakítanunk a körülményeket, hogy az ellenség már a háború kezdete előtt elveszítse a harcot” .


Dr. Tóth Enikő kamarai titkár a költségvetési beszámolókat terjeszti elő. Mellette (balról jobbra) dr. Csomós Tamás elnök és dr. Legeza László elnökhelyettes

"Magunkba kell szállnunk..."

Nekünk is magunkba kell szállnunk - mondotta dr. Csomós Tamás elnök. Tervezésre, a helyzet felmérésére és gyors alkalmazkodásra lesz szükség. El kell döntenünk, hogy valóban csatába bocsátkozunk, vagy még annak megkezdése előtt kompromisszumot kötünk. Az ügy ismerete alapján kell állást foglalni arról, hogy kitegyük-e ügyfelünket a büntetőper hányattatásainak és a súlyosabb szankció kockázatának, avagy már az eljárás korai szakaszában egyezséget kössünk az állam képviselőjével. Számolni kell azzal is, hogy az ügyfél utóbb számon kéri rajtunk az eljárás korai stádiumában elmulasztott lehetőségeket. Teszi ezt majd akkor is, ha az egyezségkötésnek ő volt a legnagyobb ellensége. Fontos lesz tehát az is, hogy minden eljárási lépésünket dokumentáljuk az ügymenetben. Így védhetjük ki a későbbi támadások eredményességének veszélyét.

A bűncselekmény - az bűncselekmény

A büntetőjoggal foglalkozó ügyvédeknek is bizonyára lesz munkájuk a jövőben is - foglalkozott az elnök a várható társadalmi és jogi jelenségekkel. Balzac sszavit idézte: Minden nagy vagyon mögött a bűn rejtőzik . Ha beleolvasunk egy napilapba, vagy egy kereskedelmi csatorna híradóját megnézzük, mást sem látunk, mást sem tapasztalunk, mint azt, hogy az eredeti tőkefelhalmozás korszakát éljük. Egyszerű emberekből lesznek egyik napról a másikra nem milliomosok, hanem milliárdosok. Olyan hatalmas vagyonok keletkeznek, hogy egy milliárdos tétel lehagyása a vagyonnyilatkozatból csak annyit jelent az elkövető számára, hogy „jaj, erről megfeledkeztem”. Nincs kétségem afelől, hogy bár ma látszólag elmegyünk ezek mellett a jelenségek mellett, néhány éven belül észbe fog kapni a jogalkalmazó. Megvilágosodik az ügyész, és azt mondja, hogy de hát ez bűncselekmény. Nagyfajsúlyú ügyek százaival kell tehát reálisan számolni.A kamara dolga - egyebek között - az, hogy ezekre az eljárási jogszabályokra, valamint a szemléletváltozásra felkészítse a kollégákat.

Bíztató küzdelem a zugírászat ellen

Hangsúlyosan utalt egyebek között arra is, hogy az új Ügyvédi törvény tervezete egy üdvözlendő szigorítást vezet be. A 22. § (2) bekezdése szerint az erről szóló határozat jogerőre emelkedését követő három évig nem folytathat ügyvédi tevékenységet az, akivel szemben jogerősen megállapították, hogy jogosulatlanul folytatott rendszeresen és ellenérték fejében ügyvédi tevékenységet. "Erre nézve én azt a további javaslatot tettem meg, hogy a szigorítás a bűnsegédre is terjedjen ki. Zugírászatot elkövetni ugyanis aktív ügyvédi segítség nélkül nem lehet. Velünk is előfordult ez a szégyen néhány évvel ezelőtt, hogy a praktizáló ügyvédet ítélték el részesként elkövetett zugírászatért. A zugírászattal szemben más eszközzel is felvesszük a küzdelmet."

Dr. Csomós Tamásnak, a Békés Megyei Ügyvédi Kamara elnökének sok informatív és innovatív elemet tartalmazó, sok tekintetben figyelemre méltó közgyűlési beszédét teljes terjedelmében is hozzáférhetővé tesszük. Ide kattintva olvasható,