A július 1-én hivatalba lépő német EU-soros elnökség kulcsfigurája szívügyének tekinti, hogy az EU a következő hat hónapban előrelépjen a jogállamiság közös értelmezésének irányába. Michael Roth – aki az Európai Politikai Központ által szervezett videóbeszélgetésen szólt a német elnökség terveiről – a schengeni rendszert felfüggesztő határkorlátozások teljeskörű feloldását is Berlin kiemelt céljai közé sorolja a következő hat hónapban - tájékoztatott a BruxInfo.
A koalíciós kormány szociáldemokrata EU-ügyi államtitkára emlékeztetett rá, hogy
az EU mindenekelőtt értékközösség, ami többek között a sajtószabadság, a bírói függetlenség, a kulturális, vallási és szexuális kisebbségek jogainak tiszteletben tartásán alapul. „Közös nevezőre kell jutnunk a jogállamiság értelmezéséről” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy rendkívül frusztrálja az, hogy egyes tagállamok nem hajlandók vagy nem tudnak csatlakozni „hozzánk” ebben az egységes értelmezésben.
Michael Roth ezért is tulajdonít különös jelentőséget két új fejleménynek. Az egyik az Európai Bizottság által szeptemberre ígért első jogállami jelentés, ami az államtitkár szerint a kiindulópontot jelenti majd a Tanácson belül folyó jogállami párbeszédhez (ezt a finn elnökség idején Budapest és Varsó is elutasította – a szerk.).
A német EU-ügyi államtitkár közölte, hogy német félév alatt az általános ügyek tanácsán két ízben is napirendre tűzik a jogállamiság kérdését (a tanácsi párbeszéd keretében). Egyik alkalommal egy általános, majd a másik alkalommal országspecifikus vitát tervez a soros elnökség. Hozzátette, hogy a „műsoron” a diszkrimináció-mentesség jegyében valamennyi tagállamban górcső alá veszik majd a helyzetet. Arról külön nem tett említést, hogy a Magyar- és Lengyelországgal szemben folyó 7-ik cikk szerinti eljárás keretében mikor terveznek hivatalos meghallgatást a következő hat hónapban.
A másik új fejlemény, amire felhívta a figyelmet, az uniós költségvetési kifizetések jogállami feltételekhez való kötése, amit az államtitkár szerint a tagállamok túlnyomó többsége támogat. „Végletesen szigorúan felléptünk a költségvetési szabályok megszegőivel szemben. A jogállami elvek megsértésének miért nincsenek következményei?” – kérdezte.
Michael Roth elmondta, hogy
Berlin a belső határellenőrzések feloldását és a schengeni mozgásszabadság helyreállítását egyik fő prioritásának tekinti. Arra ugyanakkor nem tért ki, hogy Németország az illegális migrációra hivatkozva évekkel ezelőtt visszaállított belső határellenőrzés feloldását is érti-e a Schengenhez való visszatérésen. Az SPD-t a kormányban képviselő államtitkár közölte, hogy Németország nem egyszerűen pragmatikus elnökségre készül, hanem arra, hogy egyfajta irányt is mutasson a gazdasági recesszióból való kilábolásra és más kérdésekben is az EU számára. „Az EU által kitűzött célok elérése egy további lépést jelent majd az integráció mélyítése felé”.
Michael Roth derűlátónak mondta magát a tekintetben, hogy a tagállamok között „elsöprő konszenzus” jön létre az Európai Bizottság és részben a német-francia páros által is javasolt újjáépítési tervről. „Most jött el az ideje a döntésnek és a cselekvésnek” – mutatott rá, és óva intett attól, hogy a költségvetési vitában túlértékeljék az úgynevezett négy „fukar” (Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország) szerepét. Ezzel összefüggésben arra is felhívta a figyelmet, hogy hiába Németország a legnagyobb nettó befizetője a büdzsének, az EU-ból ő profitál a legtöbbet.
A német EU-ügyi államtitkár nagyon aggályosnak tartja az EU-brit tárgyalásokon eddig elért minimális előrehaladást. Londontól kevésbé ideologikus és gyakorlatiasabb megközelítést vár. „Ez nem játék, hanem komoly dolog. Mi továbbra is átfogó, új partnerségre törekszünk, ahogy azt a brit fél is elfogadta a közös politikai nyilatkozatban” – húzta alá. Meglepve fogadta, hogy a brit kormány nem mutat érdeklődést például a jövőbeni kül- és biztonságpolitikai együttműködés iránt. Figyelmeztetett, hogy az idő vészesen fogy, de elismerte, hogy a videókonferencia nem a leghatékonyabb formátum a feltételek kitárgyalására
