A 176 ország 69 százaléka 50 pont alatti korrupciós indexet produkált. A skálán nulla mutatja a nagyon korrupt rendszert, 100 pedig a teljesen tisztát. Tavaly több országban romlott a mutató, mint ahányban javult, jelezve, hogy sürgős cselekvésre van szükség.

Mivel nem mindenkinek van lehetősége kenőpénzt kapni, a korrupció növeli a társadalmi különbségeket.

A Panama-papírok megmutatták, hogy még mindig túl könnyű kihasználniuk a gazdagoknak és hatalmasoknak a globális pénzügyi rendszer homályosságát: a közjó kárára gazdagszanak.

Túl sok országban az emberek meg vannak fosztva a legalapvetőbb szükségleteiktől, éhesen fekszenek le minden éjjel a korrupció miatt. Eközben a hatalmasok és korruptak büntetlenül élvezik az életet – magyarázta José Ugaz, a Transparency International elnöke. Hozzátette: nincs pazarolni való időnk. Sürgősen fel kell lépni a korrupció ellen.

A hatalmas korrupciós ügyek – például a Petrobras és az Odebrecht esete Brazíliában, vagy a volt ukrán elnök, Viktor Janukovics ügye – jelzik, hogy az üzletemberek és a politikusok közti összejátszás dollármilliárdokkal károsítja meg egy ország gazdaságát.

Ez a rendszerszintű, óriási korrupció megsérti az emberi jogokat, megakadályozza a fenntartható fejlődést, és elősegíti a társadalmi kirekesztést.

Brazília mutatója például jelentősen romlott az öt évvel korábbihoz képest, miután egymást után tárták föl a politikusokat és üzletembereket is érintő korrupciós botrányokat.

Az ország ugyanakkor megmutatta, hogy független hatóságok munkájával felelősségre lehet vonni azokat is, akiket korábban érinthetetlennek tartottak.

Az embereknek elegük van sok politikus üres ígéreteiből, hogy megfékezik a korrupciót. Emiatt sokan olyan populista politikusok felé fordulnak, akik a rendszer megváltoztatásáról szónokolnak. Ez azonban valószínűleg csak súlyosbítja a helyzetet.

Ugaz rámutatott: olyan országokban, ahol populista vagy tekintélyelvű vezetők vannak, gyakran látjuk, hogy a demokrácia hanyatlik, és megpróbálják korlátozni a civil szférát, az igazságszolgáltatás függetlenségét és a sajtószabadságot. A részrehajló, haveri kapitalizmus megszüntetése helyett ezek a vezetők általában még korruptabb rendszereket vezetnek be.

A szervezet szerint Magyarországon és Törökországban, ahol autokratikus vezetők erősödtek meg, romlott az index az utóbbi években. Ellenben Argentína mutatója javult, miután leváltották a populista kormányt.

A Korrupcióészlelési Index (CPI) 176 országban vizsgálja a közszférában érzékelt korrupciót. Dánia és Új-Zéland teljesített a legjobban 90-es mutatóval, őket Finnország (89) és Svédország (88) követi. Immár tizedik éve Szomália áll a rangsor végén, 10-es mutatóval. Dél-Szudán a második (11), Észak-Korea (12) és Szíria (13) követi. Ezeket az országokat az jellemzi, hogy elterjedt korrupció, rossz a kormányzás és gyengék az intézmények. Tavaly Katar teljesítménye romlott a legnagyobb mértékben, főként a FIFA-botrány miatt.

(Forrás: Euronews, címfotó: korrupció ellenes tüntetés Bukarestben, 2016-ban)