​A vidéki ügyvédségnek fel kell készülnie önmaga újrafogalmazására - A hivatás marad, a módszerek változnak - mondta a somogyi kamara elnöke

A helyzet, amit a várható új Ügyvédi törvény teremt, s amit már most, az elektronikus ügyintézés és az e-perek bevezetése jelent, egy új ügyvédi praxis képét körvonalazza. Az új életfeltételek megteremtésében a vidéki ügyvédségnek újra kell gondolnia saját helyzetét, sürgősen ki kell alakítania saját stratégiai elképzeléseit. A helyzet bonyolult, de nem reménytelen... - mondotta Pongráczné dr. Csorba Éva, a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara elnöke (képünkön).

Mire ezek a sorok nyomtatásban az olvasók kezébe kerülnek, minden bizonnyal már közismert lesz Igazságügyi Minisztérium honlapjára kitett új Ügyvédi törvény teljes szövegének tervezete. A kaposvári közgyűlésen azonban az elnök még csak arról adhatott tájékoztatást, hogy az IM honlapján közzétett új Ügyvédi törvény tézisei, valamint több MÜK-tájékoztató után az ügyvédség ezen információs háttérrel alkothatott magának képet a jövőjét meghatározó törvényalkotás munkálatairól. Feltehetően nem lesznek gyökeresebb változások az eddig megismert elképzelésekhez képest a törvény elfogadását követően sem.

Pongráczné dr. Csorba Éva egyebek között kiemelte: eldőlni látszik, hogy a törvény szerint a jogtanácsosokat az ügyvédi kamarákba kell integrálni. Mint az elnökasszony elmondta: a Kaposvári Törvényszék a jogtanácsosok számáról pontos számot nem tudott adni, mert a jogtanácsosokat csak bejegyzik, de nem törlik a nyilvántartásukból. Utalt arra az igen lényeges elképzelésre is, amely szerint látszik: a kamarai szervezeti rendszer „kis” átalakítását kívánják ennek lényege az ún. „kettős tagság” lesz, azaz minden ügyvéd a területi és egyben a Magyar Ügyvédi Kamara tagjai is lesz, erősítve ezzel a MÜK súlyát. Ennek a tervnek a megítélése az országos ügyvédség körében azonban különböző fogadtatásra talált: voltak, akik pozitívan fogadták, mivel hogy tág teret ad a tervezet az ügyvédség eddigi „röghözkötötségének” felszámolására, mások pedig éppen ettől tartanak: nagyobb irodák - pl. fővárosiak - megnehezíthetik a vidéki kollégáik életét egy-egy nagyvárosba telepített alirodájukkal. Feltehetően a területi kamarák hatáskörébe tartozik majd továbbra is az „anyakönyvezés”, a közigazgatási hatósági ügyek intézése, a képzés, a kirendelések szervezése, elosztása. Az ügyvédi munkadíj továbbra is szabad megállapodás tárgya lesz, lehetséges, hogy meghatároznak egy minimális rezsi óradíjat.

Dr. Bencze Dénes, az ellenőrző bizottság elnöke

A fegyelmi eljárás területén lényeges változtatást szeretne a kormányzat, regionális szinten szervezett fegyelmi tanácsban gondolkodnak. Felvetődött annak lehetősége is, hogy egyfokú legyen a fegyelmi eljárás.

Mindezen túlmenően - hangsúlyozta az elnök: a 2017. esztendő a továbbképzés éve is lesz, hiszen az új Ügyvédi törvényen kívül egyebek között meg kell tanulni az új Polgári perrendtartást és az új Büntető eljárásjog rendelkezéseit is. Bizonyára nagy kihívás lesz ez, nem beszélve a most már lassan mindenhol alkalmazandó elektronikus kapcsolattartás jelentette kihívásokról. Ezzel kapcsolatban az elnök elmondta: a tagság az e-perek alkalmazását megtanulta, az átállás kisebb problémákkal, de lényegében zökkenőmentes volt. Eddigi tapasztalataik szerint a rendszer még mindig sok technikai problémát hordoz magában, adatvédelmi és adatkezelési anomáliák forrása is. A NISZ ígérete szerint a rendszert egyszerűsítik. Azok a kollégák, akik 2016. július 1-től nem rendelkeznek internet kapcsolattal, ügyfélkapuval és elektronikus aláírással, peres képviseletet a jövőben nem tudnak ellátni. A fiatalabb korosztálynak ez bizonyára könnyebben megy, de a közép és idősebb korosztálynak is „fel kell vennie a kesztyűt”, mert „csak előrefelé menekülhetünk” - mondotta.

Dr. Vukovics István, a fegyelmi bizottság elnöke

A kamar életének részleteit elemezve, egyebek mellett kiemelte: az utóbbi időben tendenciaként mutatkozik meg az a jelenség, amely szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlásához kötődő költségek, az adminisztrációs munka és annak költségei állandóan emelkednek. "Tudjuk, hogy a modernizáció, az elektronikus adatforgalmazás, a nyilvántartások pontosítása elengedhetetlen, de összességében mindezek többletköltséggel és többletmunkával járnak nem csupán az ügyvédnél, hanem az ügyvédi kamaráknál is. E folyamatot negligálni nem tudjuk, az előző években a letétkezelési rendszer kialakítása és azóta annak folyamatos működtetése történt meg". Az új ügyvédi törvény elfogadása utáni feladatok is többletköltséget generálnak: a büntető kirendelések új rendszerében a kamarai szerepvállalás hatása, az esetleges regionális fegyelmi bizottságok kialakítása és a posztgraduális képzés rendszerének költségkihatása. A jelen rendszer minden ügyvéd egyenlőnek feltételezett bevételein és valóban egyenlő jogosítványain alapul. A rendszer működik, önfenntartó, de többletfeladatot – a kamarai költségvetések kifeszítettsége okán már csak többletköltséggel tud ellátni - jelezte az elnök.

A kamara életének 2016. évét részleteiben bemutató beszámolójában az elnök egyebek mellett hangsúlyozta: nem várható el, hogy ebben a gyorsan változó világban, a teljesen új törvényi és technikai feltételek megjelenése nyomán bárhonnan olyan külső segítséget kapjanak az ügyvédek, amely megoldaná valamennyi gondjukat. Tudomásul kell venni, hogy a változások gyökeresen új élet és munkakörülményeket hoztak és még hoznak is. A folyamatos tanulás, az új munkamódszerek elsajátítása minden egyes ügyvédre különleges feladatokat ró, kikerülhetetlen szembenézést egy újfajta szemlélet megismerésével és elfogadásával. Nem lesz ez könnyű küllönösen a vidéki ügyvédeknek - hangsúlyozta az elnök -, s közülük is azoknak, akik eddig a hagyományos ügyvédi tevékenység jegyében élték életüket, gyakorolták hivatásukat, például egy kisvárosban, ahol szinte alig volt eddig is módjuk a közvetlen szakmai segítség kölcsönös gyakorlására.

Ugyanakkor, tette hozzá, szembe kell nézni a kamarai vezetésnek is - országos és területi szinten egyaránt - hogy lesznek olyan kollégák, akik ezekkel a feladatokkal már nem tudnak megbírkózni. De lesznek olyanok is, akik szembe néznek a kihívásokkal, egyben azonban összehangoltabb kamarai támogatást igényelnek az új körülményekkel való megismerkedés és az azokba való aktív beleilleszkedés terén. Őket pedig nem szabad magukra hagyni.

A közgyűlés meghallgatta szóban is és elfogadta dr. Bencze Dénesnek , az ellenőrző bizottság elnökének, valamint dr. Vukovics Istvánnak, a fegyelmi bizottság elnökének a beszámolóját.

Az ügyvédség általános helyzetéről s főként az új Ügyvédi törvény tervezetének részleteiről tartott beszámolót dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke.