Bírói kritikák szerint az Országos Bírósági Hivatal elnöke, dr. Handó Tünde "már törvényi erejű rendelkezést hoz és előírja azt is, hogy ki és mit gondolhat" – ezt kifogásolják azok a bírák, akik - a hvg.hu cikke szerint - Strasbourgban és az Alkotmánybíróságon támadták meg a bírósági korrupció kivédésére hivatott, de szerintük visszaélésekre széles lehetőséget nyújtó integritási szabályzatot. Ezzel kapcsolatos közleményünk ide kattintva olvasható.
Dr. Handó Tünde, az OBH elnöke - március 14-i sajtótájékoztatóján elmondta, az öt éve változatlan, törvényi kötelezettség szerint kijelölt stratégiai célok egyik eredménye, hogy míg 2011-ben hozzávetőleg 4000 fő vett részt különböző képzéseken, addig 2016-ra ez a szám 28 000-re emelkedett. A célok része az integritás is, melynek lényege, hogy tisztességes alapokon működő szervezeti kultúra alakuljon ki. Az Integritási szabályzat létrehozását hosszú folyamat előzte meg: 2012-ben alakult meg a bírókból álló „bírósági integritás Munkacsoport”, amely elkészített egy problématérképet és feldolgozta a 2015-ben kiadott integritási kérdőíveket. A tervezet elkészítése 2015 júniusában kezdődött meg, majd 2015 szeptemberétől véleményezhette azt a bírói kar és 2015 novemberében az OBT napirendjén is szerepelt. 2016. január végén egy kétnapos konferencia keretében konzultáltak a bírák a szabályzat tartalmáról, ami újabb módosításokat követően 2016 áprilisában került az OBT elé, majd 2016. július 1-jén lépett hatályba.
A szabályzat egyszerre korlátozza és védi is a bírákat, segítséget nyújt az integritási kérdésekben. Az integritási szabályzat egyik legfőbb célja, hogy a bírósági vezetők minden tőlük telhetőt megtegyenek a bírók védelméért annak érdekében, hogy a független bírák befolyásolástól mentesen tudjanak ítélkezni. Az OBH elnöke hozzátette, a szabályzat nem tartalmaz új szankciókat, azt az utat próbálja meghatározni, hogy egy bírónak vagy bírósági vezetőnek milyen lehetőségei vannak akkor, amikor valamilyen rendellenességet tapasztal.
Az integritás része a fegyelmi felelősség is. A sarkalatos törvények rendelkeznek arról, hogy fegyelmi eljárás indítható a bíró ellen, ha kötelezettségszegést követ el. Írásbeli figyelmeztetésben is részesíthetik a bírót, a tavalyi évben 16 ilyen figyelmeztetést adtak ki a bíróságok. Az elsőfokú szolgálati bíróságnál 2016-ban 17 fegyelmi eljárás indult, 16 elnöki kezdeményezésre, 1 bíró pedig a vele szemben kiszabott írásbeli figyelmeztetés ellen fordult a szolgálati bírósághoz. A tendencia azt mutatja, hogy csökken az írásbeli figyelmeztetések és a fegyelmi eljárások száma, fegyelmezettebb a bírói kar.
Az Országos Bírói Tanács leköszönő elnöke, dr. Hajdu István (képünkön) az elmúlt félév eredményeit ismertette. Elmondta, hogy az OBT 65 határozatot hozott és 8 állásfoglalást - köztük 7 etikait - adott ki. Legfontosabb feladat a bírói álláspályázatok elbírálásáról szóló miniszteri rendelethez kapcsolódó OBT ajánlás felülvizsgálata volt. A cél az, hogy a bírói tanácsok törvényszékenként ugyanúgy értékeljék a teljesítményt, az új bírók kiválasztása a lehető legobjektívebb módon történjék.
Dr. Simon Levente, az OBT új elnöke (képünkön) a nemzetközi kapcsolatok megerősítéséről tájékoztatott, kiemelt tekintettel az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatára és a Balkáni és Euro-mediterrán Térség Igazságügyi Tanácsainak Hálózatára. Ez utóbbi szervezet idén júliusban, Bulgáriában tartja éves közgyűlését, ahol az egyik kiemelt téma a bírák pártatlanságával, a bírói etikával és az integritással kapcsolatos kérdések megvitatása lesz.
