A Munkaügyi Bírák Országos Egyesületének Elnöksége – amely egyesület az Európai Munkaügyi Bírák Egyesületének is tagja – rendkívüli ülést tartott 2016. szeptember 2-án, amelynek témája az önálló közigazgatási bíróság felállításával összefüggő törvénytervezetnek a munkaügyi bíráskodást, a munkaadókat és a munkavállalókat súlyosan érintő kérdése, végső soron a munkaügyi bíráskodás felszámolására vonatkozó koncepciója volt – tájékoztatott a Bíróság.hu. A Munkaügyi Bírák Országos Egyesületének Elnöksége által kiadott közlemény az alábbiakban olvasható.

A tervezetben indokként az szerepel, hogy az új közigazgatási perrendtartás miatt szükségessé vált a bírósági szervezet-átalakítás. A közigazgatási és munkaügyi bírák részt vettek a perrendtartás kodifikációjában, melynek során mindvégig a jelenlegi struktúra volt az alap. A szakmai nyilvánosság előtt többször megerősítésre került, hogy a munkaügyi bíráskodást érintően a jelenlegi szervezeti rendszer nem változik.

Mindössze három éve volt az a bírósági reform, amelynek alapján az évtizedek óta különbíróságként működő munkaügyi bíróságok talaján létrejöttek új különbíróságként a közigazgatási-munkaügyi bíróságok. Ez a szakbíróság egyedüliként, a jelenleg egységes bírósági szervezetben a törvényszék székhelyén működik. A végrehajtott bírósági reformra éppen az elkülönült és szakmailag megerősített közigazgatási bíráskodás létrehozása miatt került sor. A reform kiemelt eleme volt a szakmai megalapozottságot biztosító közigazgatási munkaügyi regionális kollégiumok létrehozása is, amelyek magas színvonalon biztosítják a bírói gyakorlat egységesítését, a munkaügyi bírák állandó továbbképzését. Ez a rendszer megerősödött, működése biztosított, a két szakág komoly szakmai eredményeket mutat fel.

A jelenlegi átalakítás koncepciójában szó sem esik a munkaügyi bíráskodásról, így az új struktúra teljesen felszámolná a munkaügyi szakbíráskodást, a munkaügyi pereknek nem lenne elkülönült bírói szervezete, a munkaügyi jogvitákban nem az erre a sajátos jogterületre képzett szakbíró járna el.

A munkaügyi perek külön eljárásban, különleges eljárási szabályok alapján történő elbírálásának hosszú időre visszatekintő hagyományai vannak Magyarországon és Európában is. A munkaügyi perek alapjául szolgáló foglalkoztatási jogviszonyok – munkaviszonyok, közalkalmazotti jogviszonyok, közszolgálati jogviszonyok, speciális szolgálati jogviszonyok – a polgári jogviszonyoktól merőben eltérőek. Egy jól működő piacgazdaságban a munkaadók hatékony és kiszámítható működéséhez, a munkavállalók és családjuk megélhetéséhez kapcsolódó jellege miatt e perekben különösen fontos a gyors és szakbíró általi eljárás, a kiszámítható, egységes ítélkezés. A munkaügyi perekben hozott döntések a mai technikai eszközök által biztosítottan gyorsan ismertté válnak és ennek alapján országosan perek ezrei indulnak. Mindezek az elkülönült munkaügyi szakbíráskodás fenntartását indokolják, nem pedig a felszámolását.

Külön kell szót ejteni a közszolgálati jogvitákról. A teljes jogászi szakma – beleértve a közigazgatási bírákat is – egyetértett abban, hogy a közszolgálati jogviták munkaügyi jogviták, munkaügyi perben kell ezeket elbírálni. Ennek ellenére a közigazgatási perrendtartás tervezetében a közigazgatási ügyek között kerültek elhelyezésre, megfosztva az ügyfeleket attól, hogy jogvitájukat munkaügyi szakbíró bírálja el a munkaügyi perekre vonatkozó sajátos eljárási szabályok mellett. Nem vitás, hogy a közszolgálati jogviszonyokban sok a közjogi elem, de ez – bár kisebb mértékben – a munkaviszonyra is jellemző, hiszen a felek egyenlőtlen helyzetét a kötelező törvényi szabályokkal lehet kiegyensúlyozni.

Mindezek miatt a munkaügyi perben a polgári pertől eltérőek a bizonyítási teher szabályai, speciálisak az illetékességi szabályok, de azt is ki kell emelni, hogy a munkaviszonyban érvényesülő munkavállalói jogokra számos uniós rendelet és irányelv vonatkozik, nem szólva az Európai Bíróságnak a munkaügyi vitákat érintő széleskörű bírói gyakorlatáról, amelyet a munkaügyi bírák jól ismernek és alkalmaznak. Uniós szabályok vonatkoznak többek között a munkáltató személyében bekövetkező változásnál a munkavállaló további sorsára, a felmondásvédelmi szabályokra, a várandós nők, fiatalkorúak védelmére, az ügyeleti idő minősülésére és díjazására, a közlekedési dolgozók munkaidejére és díjazására.

A munkaügyi bíráskodás teljes felszámolása a jól működő szakma teljes ellehetetlenülését eredményezi és súlyosan veszélyezteti a jogegységet, amelynek a munkaügyi jogviták tekintetében kiemelt társadalmi és gazdasági jelentősége is van. A munkaügyi perek külön bíróságon belüli intézése hazai viszonyok között általánosan ismert és elfogadott rendszer, ezért fenn kell tartani. A jelenlegi koncepció munkaügyi bíráskodást érintő részét alapvetően elhibázottnak, az európai jogállamisági elvekkel és gyakorlattal ellentétesnek tartjuk.