Az elsőfokú bíróság az I. rendű
terheltet és társait bűnösnek mondta ki társtettesként
elkövetett, áru hamis megjelölése bűntettében [1978. évi IV.
törvény 296. § (1) bekezdés, (2) bekezdés], társtettesként
elkövetett, engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység
bűntettében (1978. évi IV. törvény 298. §), 3 rendbeli
társtettesként elkövetett, rossz minőségű termék forgalomba
hozatala bűntettében [1978. évi IV. törvény 292. § (1)
bekezdés, (2) bekezdés] és társtettesként elkövetett pénzmosás
bűntettében [1978. évi IV. törvény 303. § (3) bekezdés b)
pont, (4) bekezdés a) és b) pont]; s ezért a terheltekkel szemben
szabadságvesztés büntetéseket szabott ki.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a bűncselekmények minősítésére, valamint a vagyonelkobzás összegére vonatkozó részében megváltoztatta, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A jogerős ügydöntő határozatok ellen a fellebbviteli főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt valamennyi terhelt vonatkozásában a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja alapján.
A Kúria a felülvizsgálati indítványt megalapozottnak találta. Határozatában megállapította, hogy az alapeljárás során megvalósult a Be. 373. § (1) bekezdés II.e) pontja szerinti feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, mivel a bíróság nem volt törvényesen megalakítva.
A Be. 17. § (6) bekezdésében felsorolt bűncselekmények között a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények vonatkozásában – amennyiben a bíróság a Be. 2. §-ára figyelemmel az elkövetéskor hatályos Btk. rendelkezéseit alkalmazza –, így az áru hamis megjelölésének bűntette, a rossz minőségű termék forgalomba hozatalának bűntette, valamint az engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység bűntette is esetében viszont a Be. 14. § (7) bekezdése szerint első fokon a tanács elnöke, másodfokon és – a Kúria kivételével – harmadfokon a tanács egyik tagja az Országos Bíróság Hivatal Elnöke által kijelölt bíró.
A Kúria megállapította, hogy ez a szabály abban az esetben is érvényes, ha első fokon nem járásbíróság, hanem a törvényszék jár el. A Be. 14. § (7) bekezdése ugyanis nem csak a kizárólagos illetékesség folytán eljáró járásbíróság (kerületi bíróság) egyesbírájára vagy tanácselnökére, hanem valamennyi első fokon eljáró – azaz az első fokon eljáró törvényszék – tanácselnökére nézve kötelező szabály.
A Kúria ezért az első- és a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.
