Rejtvényünk: Mi hiányzik ebből a minden tekintetben megfelelőnek tűnő, decens ügyvédi irodából? (Megfejtés: a NAV-hoz bekötött pénztárgép.)

„Európa legtöbb információjával rendelkező adóhatósága leszünk” – hangsúlyozta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszterhelyettese a Joint Venture Szövetségnek a reálgazdaság élénkítéséről szóló konferenciáján. Ezzel arra célzott, hogy az idén kiterjesztik az online pénztárgépek rendszerét, és 30-50 ezer új kasszát állítanak be. Közölte, hogy gondolkodnak még az adóhivatal csodafegyverének titulált online számlázás bevezetésén is, itt „bizonyos értékhatártól” a számla ugyanúgy automatikusan bekerülne a hatóság rendszerébe. Azt azonban nem árulta el, mi volna az értékhatár.

Sajtóértesülés szerint százezer forint áfatartalom felett volna kötelező az online számlázás. Azt nem tudni, mikortól vezetnék be a rendszert – szakértők korábban azt mondták, ehhez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) informatikai fejlesztésére is szükség volna.

Úgy hírlik, a kormányzat ősztől tervezi az online pénztárgépek rendszerének kiszélesítését is. Két lépcsőben rendelnék el az online-osítást, az elsőbe – szeptemberi bevezetéssel, egy hónapos próbaidővel és októberi élesedéssel – azok a szolgáltatók tartoznának, akik a ma szabványos online gépeket is használni tudnák. A második határidő azokra vonatkozna, ahol fejlesztés szükséges az alkalmazáshoz: ilyenek lehetnek a taxisok.

Korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt közölte, hogy egyebek mellett az ügyvédekre és a sportpályákra is bevezethetik az online kasszák használatát, rajtuk kívül a kozmetikusok, masszőrök, pénzváltók és taxisok szerepeltek még a szolgáltatói listán.

Tállai András egyébként most arról beszélt, hogy lesznek további módosítások is. Egyrészt megtalálták az EKÁER réseit, de azt is tapasztalják, hogy sikeressége ellenére az online pénztárgépek rendszerét is ki lehet játszani. Például úgy, hogy nem ütik be a gépbe a bevételt, vagy kisebb számokat gépelnek be.

A változások során előkészítik az adózás rendjéről (art) szóló új törvényt, amely rövidebb és egyszerűbb lesz a mostaninál. Tállai András úgy vélte: nem kell annyi mindent törvényben szabályozni (vagyis elegendő lehet az alsóbb szintű jogszabály is). Kifejtette: a magyar art ma háromszor olyan hosszú, mint európa hasonló jogszabályai.

Folytatódik az adózás egyszerűsítése is, bár csupán 200 ezren választották a NAV-bevallást, pedig 1,4 millió adózónak lett volna erre lehetősége. Az új „bevallási nyilatkozatot” azok választhatták volna, akik nem vettek igénybe semmilyen kedvezményt és csak munkáltatótól szereztek jövedelmet – de ezt egyelőre csak kevesen tették meg. Az adóügyekért felelős államtitkár szavai szerint „a kétszázezer ugyan nem nulla”, de azért nem sok, az okok között Tállai a munkáltatók alacsony aktivitását jelölte meg. A miniszterhelyettes önkrirtikusan azt mondta, hogy „valamit a NAV sem csinált jól”, szerinte jobban be kellett volna vonni a munkáltatókat az akcióba, és el kellett volna juttatni azt az információt az adózókhoz is, hogy ha ezt választják, egyetlen ikszeléssel letudják a bevallást.

Frissítés:

Az ügyvédek döntő része átutalásos fizetési móddal él, a készpénzes forgalomról hiteles felmérés nincs. Az évi 6-20 számla az általános - osztja meg ismereteit a BÜK hírlevele. Aki csal, az eddig sem adott számlát, ezután sem fog, ez adónyomozói feladat.

Azon túlmenően, hogy ez leginkább újabb anyagi terhet hoz a praxisoknak (és persze az ügyfeleknek), dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi KAmara elnöke már tavaly áprilisban levélben mutatott rá az alkalmazni kívánt intézmény közrendbe való ütközésére. Az ENSZ és az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága Ajánlásával, az európai bírói fórumok joggyakorlatával ütközne egy ilyen intézmény, ha ezáltal az ügyvédek ügyfeleire, a kapcsolattartásra közvetlen állami rálátás keletkezne.

Az elmúlt években leginkább a balkáni országokban volt erős törekvés a pénztárgép bevezetésére, de utóbb ezeket feladták. Pénztárgép kötelezettség mindössze három európai országban létezik (Lengyelország, Örményország és Szlovákia), de ott is csak korlátozott mértékben. A táblázat itt tekinthető meg. Egyik érintett országból sincs publikált felmérés a bevezetés eredményességéről, hatásairól.