A dologhoz még csak annyit: itthon is sokat foglalkoznak újabbban a kérdéssel. A Vasi jogásznapon éppen ez volt a főtéma, amellyel kapcsolaosan dr. Kónya István, a Kúria elnökhelyettese a hazai szemléletmódban szinte áttörésszerű előadást tartott, dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke pedig egyensen új törvény megalkotását sürgette. (Mindezekről részletes beszámolót találnak érdeklődő olvasóink az Ügyvédek Lapja nyomtatott változatának 2016/1. számában.)

A spanyol példa - hol van már Servantes Don Quixotéjének világa...

Dr. Patassy Bence, a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának másodfokú bírája az „Országos szintű tárgyalótermi kép- és hangrögzítés, valamint távmeghallgatás bevezetésének előkészítése” című projekt keretében megvalósult spanyolországi tanulmányútjának tanulságairól

A tárgyalótermi kép- és hangrögzítés spanyolországi rendszerének kialakulása három jól elkülöníthető szakaszra bontható: a 2001 előtti időszakban a jelenlegi magyarországi viszonyokkal azonos módon történt a tárgyalások jegyzőkönyvezése, majd 2001 és 2010 között zajlott le az átmeneti időszak, amikor írásban és digitálisan is rögzítették a tárgyalótermi eseményeket, végezetül 2010 után tértek át a ma is használatos rendszerükre.

A tárgyalótermi kép- és hangrögzítések a mindennapi büntetőítélkezésnek olyannyira elválaszthatatlan részévé váltak, hogy írásos jegyzőkönyv kizárólag akkor készül, ha a technikai eszköz valamely okból nem működik. Ezzel kapcsolatban az egyik spanyol bíró megjegyezte, hogy már az ügyvédek és az ügyészek is annyira megszokták a rögzítéseket, hogy a berendezés esetleges meghibásodása esetén inkább a tárgyalás elhalasztását kérik, mint az írásos jegyzőkönyvezést. Általános vélekedés: nem szokott meghibásodni a rendszer, az jól működik, és kifejezetten elégedettek vele.

A kép- és hangrögzítést kiszolgáló eszközállományukat uniós forrásokból valósították meg, így a magyarországi modernizáció emlegetésekor nem kell feltétlenül a központi költségvetésre vagy annak bármely fejezetére gondolnunk, inkább figyelmesnek és talpraesettnek kell lennünk annak érdekében, hogy a megfelelő forrásokat saját érdekeinknek megfelelően kihasználhassuk.

A kép- és hangrögzítés azért tud sikeresen működni, mert a büntetőügyek a bírósági szakaszban rendkívül gyorsan befejeződnek. Amennyiben egy ügy tárgyalása egy vagy két hónapig tart, az már hosszúnak minősül, míg az egy évig, vagy akár évekig tartó tárgyalás kizárt. A gyorsaság oka tömören összefoglalható: a spanyol bíró nem tesz mást, mint ítélkezik, vagyis az elé hozott anyagból és a tárgyaláson elhangzottak alapján meghozza döntését. Ez talán túl egyszerűen hangzik, de mégis ez az igazság és a jövőben éppen ennek az egyszerű körülménynek a hiánya akadályozhat meg minket a rendszer minden ügycsoportra kiterjedő bevezetésében, majd sikeres működtetésében.

A rendszer nem működhet sikeresen, ha az eljárások gyakran évekig elhúzódnak, vagy a bizonyítási eljárás az elsőfokú bíróság után még esetleg a másodfokú tanács előtt is folytatódik. Ebben az esetben több éves tárgyalási anyagot kellene rögzíteni, ami egyrészt nagymértékű leterhelést eredményezne a kiépített hálózatnak, másrészt nem várható el, hogy a másod- vagy harmadfokú bíróság több év tárgyalási kép- és hanganyagát átnézze, mivel ez nem gyorsítaná, hanem épp ellenkezőleg: lelassítaná az ügyek felül bírálatát.


Tárgyalóterem Palma de Malorca-ban

A magyarországitól alapjaiban eltérő spanyol büntetőlejárás jogi szabályozásnak köszönhetően Andalúziában a büntetőügyek egy-két tárgyaláson, de általában legkésőbb egy hónap alatt befejeződnek, az ezt meghaladó időtartamú tárgyalások igen ritkák, így az első- és másodfokú büntetőbíróknak rendkívül kis terjedelmű kép- és hanganyagból kell dolgozniuk, ami a rendszer eredményes működésének egyik alappillére.

Többször beszélgettem magyar büntetőbíró kollégákkal a hivatkozott rendszerről és sajnálattal állapítottam meg, hogy többségüknél teljes ellenállásba ütközött még a gondolat felvetése is.

Nyilvánvalóan közrejátszik az a tévhit, hogy a bírónak, illetve a jegyzőnek kiemelkedő informatikai tudással kell rendelkezni a működtetéséhez, továbbá az is meghatározó lehet a pesszimista hangok kinyilatkoztatásakor, hogy mindenki a jelenlegi eszközállományból – és ami szerintem még lényegesebb – a hatályos büntetőeljárásjogi törvényből, illetve az ítélkezési gyakorlatunkból indul ki. Ez utóbbit sajnos én is a legnagyobb akadályának tartom a rendszer sikeres kiépítésének és működtetésének.

Annak érdekében, hogy a tárgyalótermi kép- és hangrögzítés a jövőben részben vagy egészben kiváltsa az írott jegyzőkönyvet, véleményem szerint a büntetőeljárásról szóló törvényünk tárgyalási szakaszra vonatkozó részének drasztikus átalakítására lenne szükség, ami a büntető ítélkezés egyéb területeire, így például az ügyek gyorsabb befejezhetőségére is pozitívan hatna.


Lengyelhoni hírek - felgyorsult polka...

Dr. Rochlitz Zoltán, a Szolnoki Törvényszék bírája az „Országos szintű tárgyalótermi kép- és hangrögzítés, valamint távmeghallgatás bevezetésének előkészítése” című projekt keretében a jogi-igazgatási munkacsoport által megvalósult lengyelországi tanulmányútjáról

Az ügyfelek részére a különböző irodákhoz (lajstromiroda, pénztár) hívó sorszámot biztosító rendszer, továbbá a tárgyalótermek ajtaja melletti digitális kijelzőkön látható elektronikus tárgyalási jegyzék. Utóbbi esetében kiemelendő, hogy azt a tárgyalóteremben helyet foglaló tisztviselő folyamatosan vezeti, így a folyosón várakozó ügyfelek azt is látják a kijelzőn, ha például a következő tárgyalás később kezdődik, továbbá az előző tárgyalás elhúzódásának várható időtartamát is.

A speciális bírósági honlap, illetőleg adatbázis: az utóbbi években bevezetett számítógépes portálnak számos olyan része van, amely megkönnyítheti mind az ügyfelek tevékenységét, mind a bíróság működését.

A portál egyik igen fontos része a szakértői nyilvántartó rendszer, amely az itthonihoz hasonló alkalmazás, azonban amikor egy adott szakértőt kiválasztunk a listából, akkor a személyi adatai mellett feltüntetve láthatjuk azt is, hogy legutóbb mely konkrét ügyekben adott szakértői véleményeket, továbbá lehet látni azokat az ügyeket is, amelyekben jelenleg éppen folyamatban van a szakvélemények szakértő általi elkészítése. Az egyes ügyszámok esetében látható a kirendelés dátuma, a bíróság által részére megadott határidő. Azokban az ügyekben, ahol elkészült a szakvélemény, már a szakvélemény benyújtásának a dátuma is. A rendszer azt is jelzi, ha késedelmesen került sor a szakvélemény benyújtására.


A tizenötfős lengyel Alkotmánybíróság öt tagja egy meghallgatáson

Az igazságügyi portál része az ítéletek anonim adatbázisa is. A hazai szabályozáshoz képest ez szélesebb körű, ugyanis már a kerületi bíróságok esetében is az összes ítélet anonimizálásra kerül. Ez alól egyes ügytárgyak, ügytípusok jelentenek kivételt (például pedofil jellegű cselekmények). Egyes ügyek esetében a bíró is rendelkezhet úgy, hogy nem engedélyezi azok anonimizálását valamely oknál fogva.

Egy tárgyalóteremben a bíróság dolgozóinak részvételével egy polgári (kötelmi jogi) per szimulált tárgyalására került sor. A tárgyalóteremben folyamatos kép-és hangrögzítés zajlott a tárgyalás során (a felvételt egyébként a rendelkezésünkre is bocsátották). A tárgyalás közben a történtek lényegét tolmácsolták a részünkre. A tárgyalóteremben két – egy széles látószögű, a teljes helyiséget vevő, és egy szűkebb látószögű, a tanúk/felek emelvényére fókuszált – kamera, továbbá mind a felperesi, mind az alperesi oldalon, és a bírói pulpituson külön-külön mikrofonok voltak elhelyezve.

Egy LCD monitoron kép a képben megoldással mindkét kamera képe látható volt, sőt ugyanezen kijelzőn okirat felmutatása esetén a dokumentum kamera képe is megjelent, oly módon, hogy a dokumentum a megjelenését követően az elkészült képfelvétel részeként rögzítésre került. A felvétel készítésekor a tanúk arcképét nem torzították. A kamerák beállítása olyan, hogy a bíró személye a felvételen nem látható. A tárgyalás korábbi részéről készült felvétel egy részét a tárgyalás során visszajátszották, ez ugyancsak kép a képben módszerrel, külön ablakban történt, a visszajátszás közben is folyamatos volt a képrögzítés, de a visszajátszott felvétel ismételten nem lett rögzítve. Kézzelfogható volt, hogy mennyire felgyorsult a tárgyalás menete, mennyi időt takarított meg azzal a bíró, hogy nem kellett jegyzőkönyvet diktálnia. A felvételt akkor állították le, amikor a bíróság visszavonult tanácskozni. Az ítélethirdetés során a felvételt ismételten elindították.

Szervezeti, hatásköri szempontból nagyon lényeges eltérés, hogy az ingatlannyilvántartást a bíróságok kezelik. 2010 júliusa óta bárki interneten hozzáférhet az ingatlan-nyilvántartási adatokhoz (díjköteles), az ügyfelek számára helyrajzi szám beírásával működik; a hatóságok név alapján is tudnak keresni benne; bírák számára is elérhető.

A magyar eljárásjogtól eltérően polgári perben a tárgyaláson először a tanúkat hallgatják ki, akiknek esküt kell tenni az igazmondásra, eközben a tárgyalóteremben jelenlévő valamennyi személynek fel kell állnia. A tanúk után kerül sor a felek meghallgatására, akiknek csak akkor kell hasonló tartalmú esküt tenniük, ha a bíró így dönt. Az ítélethirdetést követően részletes szóbeli indokolás rögzítése esetén már külön nem kell írásba foglalni az ítéletet.

A cégbírósági nyilvántartás interneten keresztül elérhető, ahonnan ingyenesen nyomtatható aktuális cégállapot. Nagyon egyszerű a cégalapítás, az interneten keresztül lehetséges, nem szükséges jogi képviselő igénybevétele sem, mindössze fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni a formanyomtatványokat (kivéve a 24 óra alatt bejegyezni kért korlátolt felelősségű társaságok).

A képernyőn látható kezelőfelület jól áttekinthető, könnyen kezelhető, működtetése a felhasználó számára könnyen elsajátítható. A bíró és a jegyzőkönyvvezető előtt is elhelyeztek egy-egy monitort, amelyeken ugyanaz a képernyőkép látszik: egyrészt az éppen rögzített felvétel, másrészt ezzel szinkronban a rövidített jegyzőkönyv tartalma. A lengyel koncepció szerint a rendszert a tárgyalóteremben jegyzőkönyvvezető kezeli, aki a bíró utasítása szerint dolgozik, kezeli a dokumentumkamerát, írja a rövid jegyzeteket, stb., ezzel teljes egészében tehermentesíti a bírót a kezelőfelülettel való foglalatoskodás alól. A bírónak lehetősége van otthon is megtekinteni a felvételt, azt megkaphatja adathordozón (DVD, USB port), illetve online is megnézheti.

A tárgyalóteremben mintegy 70-80 órányi felvételanyag tárolására van lehetőség, ezen felül automatikusan mentés történik a külső, központi szerverre. A felvételt az adott irat selejtezési idejének megfelelő (archiválási kategóriánként változó) ideig őrzik, de 5 év után a képfelvételt törlik, és csak a hangfelvételt őrzik tovább.

Az elektronikus jegyzőkönyv tulajdonképpen két részből áll, a tárgyalásról készült felvételből és az irathoz csatolt rövidített, írott jegyzőkönyvből, ami egyfajta kivonata, jegyzete a tárgyaláson történteknek. A jelenlegi gyakorlat szerint változó, hogy egyes bírák milyen részletességgel készítik a kivonatot, van, aki csak utal az eljárási eseményekre, van, aki a vallomások, nyilatkozatok egyes elemeit is rögzíti. A kivonat ezen elemeit a bíró diktálja a tisztviselőnek a tárgyaláson.

A legújabb, 2016. szeptembertől hatályos jogszabály-módosítás szerint a jegyzőkönyv-kivonatoknak a korábbiakhoz képest több adatot, elsősorban a bizonyítási eszközök, a vallomások lényegét kell tartalmaznia. A felvételt a tisztviselő látja el elektronikus aláírással, a jegyzőkönyv kivonatot pedig a bíró és a tisztviselő írja alá.

A felvételhez kapcsolódik egy elektronikus tartalomjegyzék is, amely a visszakereshetőséget segíti. A tartalomjegyzék egyes bejegyzéseire kattintva azonnal a felvétel megfelelő részére lehet ugrani, akár a tárgyalás közben is. Fontos szabály, hogy maga a felvétel minősül közokiratnak, így sem a kivonatnak, sem a hangfelvételről esetlegesen készülő átiratnak (amelyet alá sem írnak) nincs bizonyító ereje.

Címfotónk: illusztráció.