AZ EURÓPAI ÜGYVÉDEK NAPJA - 2016. DECEMBER 10.

Az Európai Ügyvédek Tanácsa ( CCBE) 32 teljes jogú tagország, valamint további 13 társult és megfigyelő státuszú ország ügyvédi kamaráit tömörítő, több mint 1 millió európai ügyvéd képviseleti szervezete. Tagkamaráinak támogatásával, az Európai Unió intézményeinek ösztönzésével a CCBE a jogállamiság, az emberi jogok és a demokratikus értékek előmozdításán fáradozik. ² Az 1960-ban alapított szervezet az európai ügyvédség szószólója az európai uniós intézmények előtt és kapcsolattartó, közvetítő szerepet tölt be az Európai Unió és az európai ügyvédi kamarák között. A CCBE rendszeres munkakapcsolatban áll az Európai Bizottság és az Európai Parlament tisztviselőivel, akik az ügyvédi hivatást érintő témák felelősei. A CCBE egy nemzetközi, nem profitorientált Belgiumban bejegyzett érdekvédelmi szervezet.

Az Európai Ügyvédek Napja (ELD) egy kivételes alkalom, hogy Európa-szerte ünnepeljük a jogállamiságot és az ügyvédi hivatás valódi szerepét annak védelmében, egyúttal az egész európai ügyvédség közös értékeit és hozzájárulását az igazságszolgáltatás rendszeréhez.

Az Európai Ügyvédek Napja az első, 2014. évi sikeres megrendezést követően 2015. után újra 2016. december 10-én Európa-szerte megrendezésre kerül, párhuzamosan a Nemzetközi Emberi Jogok Napjával. 1950-ben az ENSZ Közgyűlésén határozták el, hogy december 10. az Emberi Jogok Napja lesz, ezzel is felhívták a figyelmet az ENSZ 1948-ban elfogadott Emberi Jogokról szóló Egyetemes Nyilatkozatára (UDHR). Tekintettel arra, hogy idén december 10. szombatra esik, az azt megelőző héten, december 5-10. között ünneplik Európa-szerte az Európai Ügyvédek Napját.

A tagkamarák ezeken a napokon egységesen olyan rendezvényeket tartanak, olyan oktatási anyagokat publikálnak, melyek a polgárok figyelmét az európai ügyvédségre irányítják, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés alapkövetelményének kiteljesítése érdekében az ügyvédség közös értékrendjének védelmét, illetve az ügyvédségnek az igazságszolgáltatásban betöltött lényegi szerepét hangsúlyozzák.

2014-től kezdve minden évben egy kiválasztott téma mentén rendezik meg az Európai Ügyvédek Napját. Ebben az évben az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést , és ezen belül az alábbi altéma kibontását, megtárgyalását javasolják a résztvevőknek:

“Access your lawyer to access your rights” ennek lehetséges fordítása: „ Fordulj ügyvédhez azért, hogy a többi jogoddal is élhess!”

E vezérgondolat az ügyvédek szerepét kívánja kiemelni a büntetőeljárás folyamán, melyet európai uniós szinten a 2013/48/EU irányelv biztosít. A CCBE hangsúlyozza, ha egy személy rendelkezik ügyvéddel, akkor a többi jogával is tud élni, mert azokat az ügyvédje segítségével megismeri, és hatékonyabban képes azokat érvényesíteni.

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke, az Emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 6. cikke és a Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának 14. cikke kimondja a tisztességes eljáráshoz való jogot . A Charta 48. cikkének (2) bekezdése garantálja a védelemhez való jog tiszteletben tartását.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 82. cikkének (2) bekezdése a tagállamokban alkalmazandó minimumszabályok megállapításáról rendelkezik a határokon átnyúló vonatkozású büntetőügyekben a bírósági ítéletek és határozatok kölcsönös elismerésének, valamint a rendőrségi és igazságügyi együttműködésnek a megkönnyítése érdekében.

Ennek gyakorlati megvalósítása érdekében az elmúlt időszakban a büntetető eljárás során európai uniós szinten számos eljárási biztosíték, ún. közös minimumszabályok megfogalmazására került sor. Utóbbiak következtében várhatóan nő az egyes tagállamok büntető igazságszolgáltatási rendszerébe vetett bizalom, ami pedig hatékonyabb, a kölcsönös bizalom jegyében zajló igazságügyi együttműködést eredményez. Ilyen közös minimumszabályokat állapítottak meg az ügyvédi segítség büntetőeljárásokban történő igénybevételéhez, a valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához és a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogra vonatkozóan.

A mai napig az alábbi eljárási biztosítékok kerültek elfogadásra uniós szinten:

1. A büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló, 2010. október 20-i 2010/64/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2013. október 27-én lépett hatályba).
2. A büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2014. június 2-án lépett hatályba).
3. A büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi segítség ig http://www.ccbe.eu/fileadmin/speciality_distributi...énybevételéhez való jogról szóló 2013. október 22-i 2013/48/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelv (2016. november 27-én lépett hatályba).
4. A büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről szóló 2016. március 9-i 2016/343/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelv (2018. április 1-jén fog hatályba lépn http://www.ccbe.eu/fileadmin/speciality_distribution/public/documents/EUROPEAN_LAWYERS_DAY/2016/ELD_LOGO.pngi).
5. A büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló 2016. május 11-i 2016/800/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelv (2019. június 11-én fog hatályba lépni).
6. A büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek költségmentességéről szóló 2016. október 26-i 2016/1919/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelv (2019. májusban fog hatályba lépni).

AZ ÜGYVÉDI SEGÍTSÉG IGÉNYBEVÉTELÉHEZ VALÓ JOG, MINT UNIÓS ELJÁRÁSI BIZTOSÍTÉK

Az Európai Parlament és a Tanács 2013/48/EU irányelve egyrészt a büntetőeljárás során, másrészt az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban fogalmazza meg, mint eljárási követelményt az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogot. Továbbá a gyanúsítottakat vagy vádlottakat megillető másik két jogot is meghatározza:

- valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogát,

- valamint a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogát.

Ezen irányelvben az „ügyvéd” fogalma minden olyan személyt jelöl, aki a nemzeti joggal összhangban a gyanúsítottak vagy a vádlottak számára képesítése és jogosultsága alapján (többek között valamely felhatalmazott szerv általi akkreditálás révén) jogi tanácsadást és jogi segítséget nyújthat.

Az irányelv azon minimumszabályokat fekteti le, melyet Dánia, Írország és az Egyesült Királyság kivételével Európa-szerte, 25 országban alkalmaznak. Követi az Emberi Jogok Európai Bíróságának Salduz kontra Törökország ügyében hozott ítéletét (EJEB nagytanácsának 2008. november 27-i ítélete 54. §), mely a nyomozati eljárásban az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogot mondja ki, alapítja meg, és ezáltal jelentős reformot indít el az uniós tagállamokban.

Az irányelv rendelkezéseit a hazai jogrendbe 2016. november 27-ig kellett átültetni. Ez az irányelv minimumszabályokat állapít meg, de a tagállamok számára lehetővé teszi, hogy magasabb szintű védelem biztosítása érdekében kiterjeszthessék az ezen irányelvben meghatározott jogokat.

Az irányelv 3. cikke kimondja, hogy a tagállamoknak indokolatlan késedelem nélkül kell biztosítaniuk a gyanúsítottak és vádlottak ahhoz fűződő jogát, hogy a rendőrség vagy más bűnüldöző vagy igazságszolgáltatási hatóság általi kihallgatása – ideértve a bírósági meghallgatásokat is – során ügyvédje jelen legyen, és azokon aktívan részt vegyen. A tagállamok törekednek arra, hogy a gyanúsítottak és a vádlottak részére általános tájékoztatást nyújtsanak annak érdekében, hogy azok könnyebben találjanak ügyvédet.

Az irányelv 4. cikkében a titoktartás alapelvét rögzítik, miszerint a tagállamok tiszteletben tartják az ezen irányelv alapján biztosított, ügyvédi segítség igénybevételéhez való jog gyakorlása során a gyanúsított vagy a vádlott és ügyvédje közötti kommunikáció titkosságát. E kommunikáció magában foglalja a találkozókat, a levelezést, a telefonbeszélgetéseket, valamint a nemzeti jog alapján engedélyezett egyéb kommunikációs formákat is.

Az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jog megteremtését követően alapvető fontosságú, hogy a jogkereső polgárok valóban élni is tudjanak e jogukkal. Az ügyvédkeresés megkönnyítése céljából fejlesztette ki a CCBE a nemzeti kamarákkal együttműködésben azt az Európai Ügyvédkereső programot, mely végül az uniós igazságügyi portálon is elhelyezésre került. Az alábbiakban ennek részleteit mutatnám be az Olvasónak a teljesség igénye nélkül.

AZ EURÓPAI ÜGYVÉDKERESŐ I. PROGRAM (FIND A LAWYER - FAL 1.)

A projekt hivatalos indulása 2014. december 8-án volt, amikor is az Európai Bizottság az e-Justice portálhoz kapcsolta a FAL rendszert. A mai napig 22 kamara 21 országból csatlakozott az általános ügyvédkereső programhoz, mely az európai igazságügyi portálon bárki számára hozzáférhető:

https://e-justice.europa.eu/content_find_a_lawyer-334-hu.do?init=true

A portálon működő keresőfunkció révén az EU területén praktizáló összes ügyvéd körében keresést lehet végrehajtani. Ezt a szolgáltatást az Európai Bizottság a kezdeményezésben jelenleg részt vevő tagállami ügyvédkamarákkal együttműködésben biztosítja. Az Európai Ügyvédkereső a nyilvánosság számára kínált szolgáltatás, amely által könnyebbé válik az uniós polgárok és a gyakorló jogászok számára anyanyelvükön ügyvédet találni az EU bármely országában. Jelenleg még nem vesz részt a rendszerben az uniós tagállamok összes ügyvédi kamarája, de az Európai Bizottság folyamatosan dolgozik azért, hogy a szolgáltatás végül valamennyi uniós tagállamra és ügyvédi kamarára kiterjedjen.

Az ügyvédekre vonatkozó adatok a részt vevő ügyvédi kamarák nyilvántartásaiból származnak. Magyarország esetében a keresés a Budapesti Ügyvédi Kamara adatbázisában történik. Jelenleg Budapesten kívül más magyar városban még nincs lehetőség a keresésre. A keresés valós idejű, és közvetlenül az érintett ügyvédi kamara nyilvántartásához kapcsolódik. A keresést az alábbi kritériumok szerint lehet folytatni: az ügyvéd főbb szakterülete, nyelve, jogi címe, specializációja és az ügyvéd neve, irányítószáma szerint. A FAL keresőmotornak köszönhetően a megfelelő ügyvéd megtalálásában többé már nem képeznek akadályt a nemzeti határok, a nyelvi különbözőségek, a különböző nyelvi terminológiák és eltérő adatbázisok léte. Az Európai Ügyvédkeresőnek köszönhetően Európában az igazságszolgáltatás könnyebben, gyorsabban elérhető és kiegyensúlyozottabb lett. A rendszer nagy előnye, hogy mindenki anyanyelvén kereshet, egy keresőpontból léphet be a különböző nemzeti adatbázisokba, ügyfélbarát felületről egyszerű, útmutatókkal is ellátott, harmonizált keresési kritériumok alapján kereshet ügyvédet az unió 21 országában.

A hátralévő feladat, hogy a hatékonyan működő Európai Ügyvédkeresőt az uniós polgárok is minél nagyobb körben megismerjék, annak előnyeivel éljenek, azt a mindennapokban alkalmazzák.