Az MTI beszámolója szerint dr. Darák
Péter angol nyelvű előadásában elmondta, hogy a tulajdonjog
fogalma a polgári forradalmak időszakában összekapcsolódott a
szabadság érzetével: úgy vált a fogalom a szabadság
előfeltételévé, hogy a polgároknak lehessen szabad tulajdonuk. A
19. és a 20. században, a modern kapitalista világban a fogalom
összetett eszközrendszerré alakult át, és moduláris felépítése
fellazult.
Hozzátette: az amerikai realista iskola arról beszél, hogy "jogok kötelékévé vált a tulajdonjog", mert már nem arról beszélünk, hogy egy valaki rendelkezik a főhatalommal, hiszen a viszonyrendszerek összetetté váltak. Példaként hozta fel egy frekvencia tulajdonlását vagy a közös tulajdonnak az eseteit.
Utalt a strasbourgi emberi jogi bíróság gyakorlatára is, amikor az úgynevezett jogos várakozásokat is tulajdoni erővel ruházza fel. Hozzátette: nem mindegy, hogy valaki mondjuk húszezer forintot ígér vagy meghatározott munkaviszony után nyugdíjba mehet; az előbbi ígéret, az utóbbi legitim várakozás.
Az MTI érdeklődésére a Kúria elnöke elmondta, hogy a jogos várakozás tulajdonjogként kezelése Magyarországon lassan alakul ki, de néhány eset már van annak alkalmazására. Példaként említette, hogy a Kúria egy európai uniós támogatási igény elbírálásánál hozott már olyan ítéletet, amelyben megtalálható ez a fogalom, és néhány eljárásban is tárgyalják már ezt a kérdéskört. A fogalom bevezetésével újabb megközelítések, kérdések is meg fognak jelenni a tulajdonjogban, de álláspontja szerint ahogy egyre közelebb kerülünk gazdaságilag a nyugat-európai nívóhoz, úgy fognak utat törni maguknak az új megoldások a jogrendszerünkben.
Számtalan kérdést vet fel például a pénzügyi piac - mondta a főbíró. Úgy fogalmazott, a Quaestor esetében például a tulajdonjoggal kapcsolatban felvetődik a kérdés, hogy bizonyos értékpapírok a betétesek tulajdonába kerültek vagy sem, és ilyen értelemben az igények elbírálása történhet-e tulajdonjogi alapon. Darák Péter reményei szerint ezekre a kérdésekre az igazságszolgáltatás választ fog adni.
A Winter Seminar című nemzetközi konferenciát 2008 óta szervezi meg minden évben a Széchenyi István Egyetem, az idén a demokrácia költségeivel kapcsolatos jogi és társadalmi kérdésekre keresik a választ a résztvevők. A programra ezúttal Albániából, Csehországból, Horvátországból, Lengyelországból, Olaszországból, Oroszországból, Szerbiából, Szlovákiából, Szlovéniából és Ukrajnából érkeztek egyetemi hallgatók és kutatók.