Uniós jogszabállyal tenné kötelezővé az Isztambuli Egyezményt a Bizottság
A nőkkel szembeni erőszak ellen javasol kötelező jogi lépéseket az Európai Bizottság a csütörtökön nyilvánosságra hozott Nemi Egyenlőségi Stratégiájában. Ezzel gyakorlatilag megkerülné azoknak a tagállamoknak – közöttük Magyarországnak is – az ellenkezését, amelyek nem hajlandóak ratifikálni az Európa Tanács egyezményét a nők elleni és családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról.
Még mindig az a legfőbb célunk, hogy az összes uniós tagállam ratifikálja az Isztambuli Egyezményt. De a most javasolt uniós jogi szabályozás a nemzetközi egyezménnyel azonos védelmet biztosítana az erőszak áldozataivá vált nők számára
– nyilatkozta
Helena Dailli egyenlőségért felelős uniós biztos az EUrologus
kérdésére a javaslatcsomagot bemutató sajtótájékoztatón.
Az Isztambuli Egyezmény
Mi az az Isztambuli Egyezmény?
A 2020–25-ös időszakra meghirdetett terv három területen igyekszik javítani az európai nők helyzetét:
Az erőszak elleni küzdelemben, a fizetések és nyugdíjak közti különbség eltörlésével, valamint a munkahelyipozíciók kiegyenlítésével.
Az uniós statisztikák szerint az európai nők 33 százaléka válik fizikai vagy szexuális erőszak áldozatává, és 55 százalékukat zaklatják szexuálisan. „Míg erőszak fenyegeti, addig senki nem lehet szabad” – magyarázta az értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos, Věra Jourová, miért tartja az Európai Bizottság fontosnak, hogy az uniós jogban is megjelenjen a nőkkel szembeni és a családon belüli erőszak elleni küzdelem.
A
nemzetközi egyezményeket a részes államok először aláírják,
majd a rendelkezéseket a nemzeti jogba átültetve ratifikálják.
Az Isztambuli Egyezményt azonban Magyarország, Csehország,
Szlovákia, Bulgária, Lettország és Litvánia nem hajlandó
ratifikálni, pedig például az elmúlt három hónapban az
Európai Parlament kétszer is felszólította őket erre.
Ez az ellenállás az uniós jogban is problémákat okoz, mivel mint nemzetközi szervezet, az Európai Unió is csatlakozott az egyezményhez, de nem lehet addig teljes jogú tagja, míg az összes uniós állam nem ratifikálja a dokumentumot.
A
gyakorlatban pedig felbecsülhetetlen károkat okoz, hogy
ezekben a tagállamokban nem részesülnek megfelelő védelemben az
erőszak áldozatai. Ezért
a Bizottság most egy uniós irányelvet javasol, amely az Isztambuli Egyezmény rendelkezéseihez hasonló védelmet biztosítana, de mivel uniós jogszabály, a tagállamoknak kötelező átültetniük a nemzeti jogba.
Ellenkező esetben kötelezettségszegési eljárást indít a Bíróság ellenük, ami az Európai Unió Bíróságán folytatódhat.
A 2020–25-ös Nemi Egyenlőségi Stratégia másik fele a munka világára koncentrál. Egyebek mellett ki akarják egyenlíteni a nők és férfiak fizetése közti különbségeket, melynek következtében az európai nők átlagosan 16 százalékkal keresnek kevesebbet a férfiaknál, a nyugdíjuk pedig 30 százalékkal alacsonyabb. Emellett a nők politikai és gazdasági vezető szerepét is erősítenék. Ursula von der Leyen már a biztosi testület kialakításánál is a nemi egyenlőségre törekedett. Az új stratégiában pedig példamutatásként vállalják, hogy 2024-ben a Bizottság menedzsmentjének minden szintjén fele-fele arányban lesznek a férfiak és a nők.
Mit akar az Igazságügyi Minisztérium?
A kormány a zéró tolerancia jegyében komplex intézkedéscsomaggal és következetes jogalkotással küzd a kapcsolati és a nőkkel szembeni erőszak ellen - közölte az az Igazságügyi Minisztérium a nyilvánossággal, még február 11-én.
A közlemény szerint: egyes ellenzéki politikusok hangulatkeltő állításaival ellentétben a kormány egy komoly áldozatsegítési és áldozatvédelmi hálózatot épített ki és működtet - emlékeztettek, hozzátéve: országszerte mintegy 300 védett szálláshely áll rendelkezésre, melyeket az állam és civil partnerei közösen tartanak fenn.
A kormányhivatalok keretei között országos lefedettséggel áldozatsegítő szolgálatok is működnek. Teljesen megtévesztő tehát az a kijelentés, hogy az isztambuli egyezmény ratifikációja bármiben módosítana a nők helyzetén Magyarországon - véli az IM.
Hozzátették, hogy 2020 az áldozatsegítés éve az IM-ben. Ennek keretében megduplázzák az áldozatsegítő központok kapacitásait, amelyre több száz millió forintot költenek idén azzal a céllal, hogy országos hálózattá alakítsák az áldozatsegítő központok rendszerét.
A feltételes szabadságra bocsátás szigorításának javaslata mellett egy családjogi munkacsoportot is felállítottak - folytatta a tárca, jelezve, teljes terjedelmében tekintik át a családjogi szabályozást. Emellett mindent megtesznek, hogy - a civil szféra bevonásával - a témához kapcsolódó valamennyi kihívásra megnyugtató és hosszú távú válaszokat adjanak.
"A magyar kormány kiemelten fontos feladatának tartja a nőkkel szembeni erőszak minden formája elleni hatékony fellépést, mely célkitűzés folyamatosan megjelenik és érvényesül a kormány jogalkotási munkájában" - hangsúlyozták.
Hozzátették, hogy
továbbra sem támogatják azonban az isztambuli egyezmény ratifikációját, mert annak egyes rendelkezései ellentétesek a magyar migrációs politikával, továbbá nem kívánják a magyar jog részévé tenni sem a társadalmi nem fogalmát, sem az egyezmény genderideológiáját.
"Az ellenzékkel ellentétben mi a valódi cselekvésben hiszünk, és politikai célok érdekében nem használjuk ki mások, különösen az áldozatok nehéz helyzetét" - áll az Igazságügyi Minisztérium közleményben.
