Mint azt korábban megírtuk (ide, valamint ide kattintva olvashatók) s a BÜK közlemény is hivatkozik erre, dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter keresetlevele, valamint a felperes azon beadványa, amely a MÜK 1/2015.10.21. számú, Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamarát kijelölő határozatára tekintettel visszavonta az ügygondnok kirendelése iránti kérelmét. (Korábban a MÜK tárgyi határozatának felülvizsgálata iránt dr. Giró-Szász János és társai kérelmezők a Fővárosi Törvényszékhez fordultak, de kérelmüket a bíróság nem jogerősen elutasította.)

A Budapesti Ügyvédi Kamara alperes az álláspontját elsődlegesen a per megszüntetése, másodlagosan a kereset elutasítása érdekében, a perindítás jogszabályi előfeltételeként megjelöltek hiányára vezeti vissza: hiányzik a jogszabálysértés felperesi megjelölése, a jogszabálysértés megszüntetésére történő felperesi felhívás, de elsődlegesen az a jogszabálysértés, ami csak felügyeleti biztos bírósági kirendelésével hárítható el. Az ellenkérelem teljes terjedelmében a Kamara zárt honlapján olvasható (Zárt honlap - Kamaránk - Közgyűlések, választások, fontos dokumentumok - Perek).

A BÜK közlemény szerint a per központi kérdése: olyan esetben, ha a választási eredményt kihirdető határozat érvénytelen, mi következik abból a szabályozásból, hogy a "tisztségviselő megbízatása az új tisztségviselők megválasztásának napján szűnik meg" [Üt. 119. § (4) bek.].

A Hírlevélben közzétett fővárosi kamarai álláspont megállapítja:

  • az egyik lehetséges értelmezés szerint az érvényes választásokig a megelőző - esetünkben 2010-es - választáson mandátumot nyert tisztségviselők még eljárnak, mivel a köztestületi működés folyamatossága közérdek, és kiírják a választásokat;
  • a másik lehetséges - a BÜK szerint téves - értelmezés alapján felügyeleti biztos bírósági kirendelése válik szükségessé már önmagában az érvénytelenítés folytán.

A BÜK közleménye felhívja a figyelmet arra, hogy "a felperesi (a miniszteri - a szerk.) kereset III. számú, 'Az Üt. 119. § (4) bekezdése' fejezetcím alatt utal arra, hogy 'az elmúlt napokban ügyvédek különböző jogértelmezéseket juttattak el hozzám…, az igazságügyért felelős miniszternek nincs hatásköre a törvény vagy a bíróság ítéletének kötelező érvényű értelmezésére…'. A miniszter álláspontja egyértelművé teszi, hogy a pert azért indította meg, mert a felelős döntést az értelmezési vitában a bíróságnak kell meghoznia".

Mint köztudott: a Fővárosi Törvényszék a miniszter által indított perben 2015. december 8. napjára tűzte ki az első tárgyalást (Fővárosi Törvényszék, 9.30.)

A BÜK közlemény szerint a kamarai álláspont ez: "A jelen függő jogi helyzetben (mivel a Kúrián soronkívüliségi kérelem mellett a választási határozatok érvénytelenítése iránti perben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a kereset elutasítása iránt felülvizsgálati eljárás van folyamatban, valamint a miniszter által indított perben hozandó döntés ugyancsak előkérdése a választásoknak) a jogerős döntésig nincs mód - egyebek mellett még a kiíró személyének a bizonytalansága miatt sem - a választások kiírására".