Az Európai Bíróság ítéletének értelmében az uniós joggal ellentétes az a magyar szabályozás, amely a nyilatkozattételi kötelezettség megsértését 50 000 eurót meghaladó összegű be nem jelentett készpénz esetén ezen összeg 60%-ának megfelelő összegű bírság megfizetésére kötelezéssel szankcionálja – tájékoztatott a döntésről a BruxInfo. "E bírság összege nem arányos azon jogsértés súlyával, amely a 10 ezer euró vagy azt meghaladó összeg birtoklásáról való nyilatkozattételi kötelezettség megsértéséből áll" - szögezi le ítéletében a Bíróság.

A Bíróság közleménye emlékeztet arra, hogy a jogellenes készpénzforgalom megelőzése céljából egy uniós rendelet előírja, hogy az Unió külső határát átlépő bármely természetes személy, aki 10 000 EUR vagy azt meghaladó értékű készpénzt tart magánál, köteles erről az összegről a határátlépés helye szerinti tagállam hatóságának nyilatkozni. E nyilatkozatnak tartalmaznia kell egyebek mellett a készpénz származását és tervezett felhasználását. A rendelet értelmében a tagállamoknak a nyilatkozattételi kötelezettség megsértése esetén alkalmazandó hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell bevezetniük.

A nyilatkozattételi kötelezettség megsértése esetén kiszabható bírságok összege Magyarországon a be nem jelentett készpénz összegének nagyságától függ. A magyar jog az 50 000 eurót meghaladó összegű be nem jelentett készpénz esetén ezen összeg 60%-ának megfelelő összegű bírság megfizetését írja elő.

2012. augusztus 9-én a lengyel állampolgárságú Robert Michal Chmielewski Szerbiából lépett be Magyarország területére, anélkül hogy nyilatkozatot tett volna a magánál tartott készpénz összegéről, azaz a 249 150 bolgár levából (BGN), 30 000 török lírából (TRY) és 29 394 román lejből (RON) álló összesen 147 492 euró összegről. A magyar hatóságok 24 532 000 forint (közel 78 000 euró) összegű bírság megfizetésére kötelezték a nyilatkozattételi kötelezettség megsértése miatt.

Chmielewski keresetet nyújtott be a magyar hatóságok határozatával szemben, amelyben egyebek mellett úgy érvelt, hogy azon magyar jogszabály, amely alapján a bírságot kiszabták, ellentétes az uniós joggal. Az ügyben eljáró Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előzetes döntéshozatali kérelmében azt a kérdést terjeszti a Bíróság elé, hogy a bírság magyar jogban meghatározott összege megfelel-e a rendelet azon követelményének, amely szerint a nyilatkozattételi kötelezettség megsértése miatt kiszabott szankciónak az elkövetett jogsértéssel arányosnak kell lennie.

A Bíróság ítéletében legelőször is emlékeztet arra, hogy a rendeletben előírt nyilatkozattételi kötelezettség megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó európai harmonizáció hiányában a tagállamok hatáskörébe tartozik a számukra megfelelőnek tűnő szankciók megválasztása. E hatáskörüket azonban az uniós jog és e jog általános elveinek tiszteletben tartásával, ennélfogva az arányosság elvét tiszteletben tartva kell gyakorolniuk.

A Bíróság ezt követően megállapítja, hogy az olyan rendszer, amely alapján a szankciók összege a be nem jelentett készpénz összegének megfelelően változik, főszabály szerint önmagában nem aránytalan. Az arányossági feltétel, amelynek a tagállamok által bevezetett szankcióknak meg kell felelniük, hasonlóképpen nem kötelezi arra a hatáskörrel rendelkező hatóságokat, hogy minden cselekményismétlés.

Figyelembe véve azonban azt, hogy az érintett jogsértés nem csalásokban vagy jogellenes tevékenységekben való részvételből, hanem kizárólag a nyilatkozattételi kötelezettség megsértéséből áll, az 50 000 eurót meghaladó összegű be nem jelentett készpénz esetén az ezen összeg 60%-át kitevő összegű bírság nem arányos. Az ilyen bírság ugyanis meghaladja azt a mértéket, ami a kötelezettség betartásának és a rendelet által követetett célok megvalósításának biztosításához szükséges.

Végül a Bíróság rámutat arra, hogy a rendelet lehetővé teszi a be nem jelentett készpénz lefoglalását annak érdekében, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok elvégezhessék az e készpénz származásával, tervezett felhasználásával és rendeltetésével kapcsolatos szükséges ellenőrzéseket. Így az a szankció, amely alacsonyabb összegű bírság mellett a be nem jelentett készpénz lefoglalásából áll, alkalmas arra, hogy a rendelet által követett célokat elérje úgy, hogy nem lépi túl az ahhoz szükséges mértéket.

E körülményekre való tekintettel a Bíróság úgy határozott, hogy a rendelettel ellentétes a magyar szabályozás, amennyiben az a nyilatkozattételi kötelezettség megsértését 50 000 eurót meghaladó összegű be nem jelentett készpénz esetén ezen összeg 60%-ának megfelelő összegű bírság megfizetésére kötelezéssel szankcionálja.