Dr. Ribai Csilla 1991-ben „cum laude” minősítéssel szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 1993. december 1-jén nevezték ki bírónak a Pesti Központi Kerületi Bíróságra, tulajdoni, öröklési, kötelmi jogi és kártérítési ügyek tartoztak a referádájába. 2000. május 15-től ugyanitt a Vagyonjogi Csoport vezetője, majd 2008. június 1-től általános elnökhelyettes. 2012. január 1-től megbízással, majd november 1-től kinevezéssel a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke. 2000-től részt vett a fogalmazóképzésben, megbízott óraadó az Eötvös Loránd Tudományegyetem Polgári Eljárásjogi Tanszékén, valamint 2008-tól szakvizsga-bizottsági cenzor. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének felkérése alapján részt vesz a Pp. Kodifikációs Munkacsoport munkájában, valamint a Magyar Igazságügyi Akadémia képzési programjaiban a polgári eljárásjog és a polgári anyagi jog területén. 2004-ben az ELTE ÁJK Jogi Továbbképző Intézetében Európai Szakjogászi képzettséget, 2010-ben az ELTE Doktori Iskolájának PhD. képzésén abszolutóriumot szerzett, dolgozatának elkészítése folyamatban van.
A dr. Ribai Csillával (az OBH által) készített interjúban arra a kérdésre, hogy elnökhelyetteseként milyen főbb területekkel fog foglalkozni, az újonnan knevezett vezető elmondta:
"Leginkább a Bírósági Főosztály munkájával. Pályázatom – amely természetesen nyilvános – szabályzatok megalkotásán, illetve a már létező szabályzatok felülvizsgálatán alapul, különös tekintettel az igazgatási, valamint az integritási szabályzatra. Az igazgatási szabályzatnak ki kell térnie a bírák igazgatási ellenőrzésének részletes és mindenre kiterjedő szabályozására, valamint érdemes lenne átgondolni az ellenőrzés területeinek átalakítását is. Ahogyan a pályázatomban is írtam: az igazgatási ellenőrzés megújított rendszere az igazságszolgáltatást egészében szabályozottá, átláthatóvá tenné, a kontroll nyomán pedig az időszerűségi elvárások is hatékonyabban teljesülhetnének. Ami az integritást illeti: kijelenthetjük, hogy Magyarországon a bírósági szervezeten belüli korrupciós kockázat alacsony. A személyi integritás érdekében a bírák által követendő erkölcsi normákat az Etikai Kódex tartalmazza. Az integritási szabályzatnak ezért az integritást sértő vagy veszélyeztető magatartások körét, jellemzőit lenne indokolt összegyűjteni, valamint az integritást sértő magatartások esetén a követendő eljárást kidolgozni."
Az interjú teljes szövege itt olvasható:
