Egy ausztrál szövetségi bíróság határozata alapján az
érvényes jogszabályok értelmében nem csak természetes
személyek, hanem MI-rendszerek is megjelölhetők feltalálóként a
szabadalmi bejelentésekben. amely globális precedenst teremthet.
Az AI News beszámolója szerint – miként arról a bitport.hu
tájékoztatott – az ítélet, amely egyébként egy korábbi
végzés megváltoztatásaként született, globális precedenst
teremthet nem csak a szabadalmi ügyekben, hanem a legelső apró
lépés abban az irányban, hogy az egyre fejlettebb gépekhez eddig
csak az élő emberek esetében értelmezhető jogokat rendeljenek.
Ahogy az AI News riportjából kiderül, a brit Surrey Egyetem egyik
professzora több mint egy tucat szabadalmi bejelentést nyújtott be
világszerte, többek között az Egyesült Királyságban, az
Egyesült Államokban, Új-Zélandon és Ausztráliában is az
amerikai Dr. Stephen Thaler nevében. A dologban az jelentette a
csavart, hogy a szabadalmi beadványokban nem Thalert, hanem Dabus AI
nevű MI-eszközét jelölték meg feltalálóként.
Ezidáig az összes ilyen szabadalmi kérelmet elutasították,
beleértve Ausztráliát is: az összes államban úgy rendelkeztek,
hogy a feltalálónak mindenképpen embernek kell lennie. Az eredeti
ítélet megsemmisítésében most az ausztrál törvényszéki bíró
kifejtette, hogy megítélése szerint a törvény értelmében
elismert feltaláló egy mesterségesintelligencia-rendszer vagy
eszköz is lehet: megfogalmazása alapján az embert is teremtették
és ő maga is teremt, ez pedig a saját alkotásaira is vonatkozhat.
Maga a Dabus AI neurális hálózatokból áll, és egy nagy csomó
újítás kifejlesztésében vett részt a vészjelző lámpáktól a
tapadást és a hőátadást javító élelmiszertároló edényekig.
Bár az MI-rendszerek egyelőre messze elmaradnak a scifi-művekben
megjelenő, öntudatos vagy akár érző gépektől, a kommentárok
szerint egyre inkább szükség van válaszokra azzal kapcsolatban,
hogy az MI-khez kell vagy lehet-e társítani bizonyos, az
emberekéhez hasonló jogokat.
A Surrey Egyetem és az amerikai feltaláló jogi kampányáról
három évvel ezelőtt mi is beszámoltunk, amikor ilyen formában
először vetették fel azt a kérdést, hogy mi van akkor, ha a
mesterséges intelligencia valami olyasmit talál ki, amire
eredetileg nem tanították meg. Az általános célú mesterséges
intelligencia kifejlesztését célzó projektekbe azóta is
folyamatosan áramlanak a befektetések, és akármilyen távolinak
tűnik a tényleges megvalósítása, a szabadalmi tér szabályozása
ennek fontos eleme lehet.
A Surrey Egyetem jogászprofesszora, Ryan Abbott akkor arra figyelmeztetett, hogy ha a jövőben egyre több olyan termék lesz, amelyet lényegében a mesterséges intelligencia talál fel, akkor a szellemi jogok teljes ma ismert rendszere elkerülhetetlenül összeomlik majd. A mostani ítéletet történelmi jelentőségű lépésnek nevezte, mivel a bíróság szerint felismerte annak szükségességét, hogy új módon közelítsük meg az invenciót, ami a feltétele lesz annak, hogy a társadalom érdekében kiaknázhassuk az MI-rendszerek által létrehozott találmányok lehetőségeit.
