Dr. Orosz Árpád kúriai bíró, tanácselnök külön kiemelte a tulajdonos és tényleges birtokos konfliktusának esteit. Ha a tulajdonos használati igénnyel rendelkezik (elvont használat, hasznok megtérítése) az kártérítésként nem érvényesíthető.
Az előadó bíró a BH 2012.91. jogesetet is ismertette, amely a törlési és érvénytelenségi perek viszonyát rögzíti.
A tanácselnök bíró a szomszédjogok kérdéséről szólva felhívta a figyelmet az EBH 2010.2219. döntésre, mely szerint nem a szomszédnak okozott hátrány ténye a kártérítés alapja, hanem az, hogy saját lényeges érdekeinek sérelme nélkül az építkező úgy is eljárhatott volna, hogy ne sértse - vagy legalább is kisebb mértékben sértse - szomszédjai érdekeit. Hasonló megállapításokat tartalmaz az EBH 2011.2397, amelyet az előadó részletesen is ismertetett.
Külön kiemelte, hogy az elbirtoklás esetén tulajdoni hányadot is el lehet birtokolni akkor, ha az egyes hányadokhoz természetben elkülönített részek tartoznak. A BH 1969.6023. szerint az átruházás csak akkor szakítja meg az elbirtoklást, ha kiterjed az elbirtoklás tárgyát képező ingatlanrészre.
Közös tulajdon megszüntetése kapcsán az előadó kitért a tulajdonközösség megszüntetésének eseteire. A közös tulajdon megszűnik az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel, de visszaható hatállyal. A BH 2012.150 szerint ha a véglegesség szándékával rendezték a használatot, és a piacon már így cserél gazdát az ingatlan, nincs helye a többlethasználati díj megállapításának.
Az előadó felhívta az 1. sz. BK-PK állásfoglalásra is a figyelmet, miszerint nem a középidőtől, hanem átlagos számítás szerint történik a kamatszámítás.
Az előadás összességében a dologi jog vonatkozásában is újszerű információkat tartalmazott, különös figyelemmel arra, hogy a Kúria dologi joggal foglalkozó tanácsai néhány jogkérdésben eltérő álláspontot képviselnek.
