A kisadózókra vonatkozó szabályokat rögzítő 2012. évi CXLVII. törvény 5. § (1) bekezdés j) pontja értelmében megszűnik a kataalanyiság abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot. Az adóalanyiság ebben az esetben a megszűnésről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napján szűnik meg válaszol az adozona.hu-ban feltett kérdésre Szipszer Tamás szakértő.

Az adózás rendjéről szóló törvény 4. § (1) bekezdése szerint az illeték is adónak tekintendő, a vagyonszerzési illetéktartozás pedig egy, az állami adóhatóság által nyilvántartott adótartozás.

A fenti törvényi megfogalmazás alapján arra is lehetne következtetni, hogy csak az egyéni vállalkozási tevékenységet érintő adótartozást kell figyelembe venni az adóalanyiság megszűnésével kapcsolatban, s a magánszemély vállalkozási tevékenységéhez nem kapcsolódó adótartozás nem érinti az adóalanyiságot.

Sajnos a Kúria nem osztja ezt az álláspontot, a Kfv.I.35.463/2014/5.számú ítéletében ugyanis egyértelműen leszögezi, hogy az egyéni vállalkozó természetes személy jogalanyisága nem válik el a természetes személy jogalanyiságától, a magánszemélyként.

A Kúria ítélete kifejti továbbá, hogy az adóhatóság egy adószámlán, a magánszemély adóazonosító jelén tartja nyilván a magánszemélyek adókötelezettségét, függetlenül attól, hogy a magánszemély folytat-e vállalkozói tevékenységet vagy sem.

Nincs arra mód, hogy az adóhatóság ugyanazon magánszemélyhez kötődően két külön folyószámlát vezessen, vagy a magánszemély adószámláján elkülönítse a magánszemélyként, illetve az egyéni vállalkozói tevékenységével kapcsolatban felmerült adókötelezettségeket.

Más a helyzet a társas vállalkozások esetében, hiszen ezen társas vállalkozások eltérő adójogi szabályozással rendelkeznek, elkülönült jogalanyként folytatják tevékenységüket.

A fentiek alapján tehát, bár a kata alanya az egyéni vállalkozás, de mivel ezen vállalkozás nem tekinthető az adott természetes személytől elkülönülő adóalanynak, így a vállalkozási tevékenységen kívül keletkezett adótartozás is beleszámít a 100 ezer forintos összeghatárba.

Fontos kiemelni, hogy a tartozást nettó módon kell számítani, azaz, ha más adónemben egyidejűleg túlfizetés áll fenn, annak összegét csökkentő tételként kell figyelembe venni. Ugyanakkor a Kúria ítéletében hangsúlyozza, hogy a nettósításra csakis az ugyanazon adóhatóságnál kimutatott adótúlfizetés esetén van lehetőség, mert csak ez esetben biztosítható az adónemek közötti átjárás.

Ezért például az iparűzési adónemben mutatkozó esetleges túlfizetés nem vehető figyelembe a nettósításnál, mert azt nem az állami, hanem az önkormányzati adóhatóság tartja nyilván.

Címfoto: commons.wikimedia.org - Az adóbehajtó és felesége, Marinus van Reymerswale festménye - Statens Museum for Kunst